2020. szeptember 28. hétfő
Ma Vencel, Salamon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Csak a „csoda” segíthet rajtunk!

Újabb négy elveszte(gete)tt év előtt állunk!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Sehogyan nem látszik megvalósulni meg a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mint a magyar közösség parlamentjének elképzelése. A jelekből ítélve, figyelembe véve azt is, hogy Hajnal az eddigi politikájának a „folytonosságát” hangoztatta, sajnos újabb négy elveszte(gete)tt év előtt állunk! „Valósuljon meg a csoda” – mondta az egybegyűltek előtt mondott beszéde végén Hajnal. Ezzel az MNT-vel valóban csak a „csoda” segíthet rajtunk! Bozóki Antal:

November 29.

Nem nosztalgiázni, tenni kell!

A Szabadkai Rádió hivatalosan 1968. november 29-én kezdte meg működését, amely nemcsak a szabadkaiak, de az egész régió közkedvelt közszolgálati rádiója volt. 2008 májusában például a belgrádi Strategic Marketing Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint ennek a rádiónak volt a legnagyobb hallgatótábora a Vajdaságban működő adók közül.

A hatályos tájékoztatási törvény értelmében a helyi és regionális médiumokat 2015. október 31-ig magánosítani kellett. Ebben az időszakban, a jogszabály áldozatául esett számos olyan rádió, amely a kisebbségek nyelvein is tájékoztatta a hallgatókat. Vajdaságban tíznél is több rádió szűnt meg, amely magyar nyelven (is) készített műsorokat.

A magyar nyelven is sugárzó rádiók száma 2006-ba 34 volt, 2010-ben 28, 2016-ban pedig már csak 13.[3] Szabó Angéla szavaival – Zombortól-Nagybecskerekig szinte az összes önkormányzati alapítású, a hallgatókhoz magyarul is szóló/beszélő rádiónkat elveszítettük (egészen pontosan: a politika oltárán föláldoztuk), és ezek helyett már sohasem leszünk képesek újakat beindítani.

A Szabadkai Rádió szomorú történetéhez tartozik az is, hogy 2016. augusztus 31-től kezdődően, mint korlátolt felelősségű társaság nyolc dolgozó és az állam tulajdonába került és ettől kezdve „kft. formájában működött tovább”.[5] A magánosítási folyamat végül „sok huzavona után azzal zárult, hogy „a vállalatot a nyolc tulajdonostól megvásárolta a VTV ComNet cég”.

Az 1089 kilohertzes középhullámú adóját 1999-ben egy NATO bomba semmisítette meg, később a 91,5, majd a 89,6 megahertzes URH hullámhossza is a Pannon Rádióhoz került. Adása így most csak egy szűk területen fogható a 104,4 MHz-n.

– Kétszer volt petíció azért, hogy a Szabadkai Rádió fennmaradjon a kényszerű privatizáció ellenére. Több mint 27 ezer aláírás gyűlt össze a megmentésért, de nem tettek semmit a rádió érdekében. 2016. október 10-én hangzott el az utolsó közszolgálati műsor. A Szabadkai Rádió most magántulajdonban van, főleg zenét sugároz, de időnként magyar nyelvű hírek és közlemények is elhangzanak – írta Németh Ernő a rádió megalapításának 50. évfordulójára.

A fél évszázados jubileum alkalmából készült írásokból ezekre a tényekre következtethetünk: A Szabadkai Rádiót valójában a dolgozói – bizonyára apró pénzért – adták el VTV ComNet cégnek, vagyis hogy most „magántulajdonban van” és „főleg zenét sugároz”.

Nagy hiba volt eladni a rádiót. Úgy látszik a munkatársak nem tudták/nem volt lehetőségük, vagy nem akarták vállalni a felelősséget a nem kevés anyagikat igénylő működtetéséért. Ez részben érthető is, mivel sehonnan nem látszott a támogatás lehetősége (a hallgatók kivételével), sem az anyaország, se a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) részéről, és – tegyük hozzá – ellenkezett a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMSZ) egyszólamúságra törekvő tájékoztatási politikájával is, vagyis az „épülő pártmédia birodalommal”. Talán eredményesebb lett volna, ha az aláírások helyett pénzt gyűjtenek a rádió megmentésére, de ezt utólag már nehéz eldönteni.

Az MNT – bizonyára VMSZ-es  utasításra – 2014. december 29. a 3. rendes ülésén – amikor a magyar nyelven is sugárzó rádiókat még talán meg lehetett volna menteni – a hatalmi (értsd: véemeszes) többség leszavazta a Vajdasági magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK)  kezdeményezését, Hajnal Jenő a testület (akkori és mostani) elnöke pedig „elképzelhetetlennek tartotta” egy olyan tanácskozás megatarását, amelyen „minden érdekelt féllel egyetemben ki lehetne vizsgálni, milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő kisebbségi nyelven is tájékoztató helyi, illetve regionális médiumok megmentésére”. Ezt az embert választották most újból az MNT élére!

Az MNT új összetételű Végrehajtó Bizottságába beválasztották Ternovácz István újságírót is, „aki természetesen a tájékoztatást felügyeli majd”.

Első nyilatkozatában Ternovácz sajnos nem a pluralista sajtó visszaállítását nevezte meg feladatként, hanem – demagógul – azt hangoztatta, hogy „méltánytalanul alacsonyak a bérek az újságírásban”. – Azt nem mondhatja senki sem, hogy nincs sajtószabadság, mert meggyőződésem, hogy létezik, csak az embereket jobban meg kellene fizetni” – mondta Ternovácz.

Ez valahogy nagyon hasonlít, Puskás Ferenc mondatára: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci!” Lefordítva az új sajtóminiszter szavaira, ez kb. azt jelenti, hogy sajtószabadság csak akkor van, ha nagyok az újságírói fizetések!? Ez egyszerűen nem igaz! A sajtószabadság nem foci! Vagy van sajtószabadásg, vagy nincs!

Ternovácz számos újságírói elismerésben, díjban és kitüntetésben is részesült, „délvidéki magyarság hiteles és objektív tájékoztatásáért”. Most alkalma nyílt, hogy ezeket igazolja, például azzal, hogy megoldást talál Szabadkai Rádió, vagy éppen a lakóhelyében működött Temerini Rádió, stb. rádió visszaállítására, vagyis a helyi és regionális szintű magyar nyelvű tájékoztatás helyzetének rendezésére, valamint és a Magyar Szó közszolgálatúságának a visszaállítására. Hogy „valamit kihozzunk magunkból, meg mindenki jól érezze”. Hacsak nem akarja, hogy a neve és a díjak is elértéktelenedjenek…

Most, első sorban, azt kellene megtudni, hogy a Szabadkai Rádió jelenlegi tulajdonosa hajlandó-e megválni a rádiótól és milyen áron, valamint megtenni a szükséges jogi és egyéb lépeseket. Van erre vállalkozó? A nosztalgiázással, sajnos, nem sokra megyünk/nem sokat érünk el!

November 30.

Csak a „csoda” segíthet rajtunk!

Megtartotta alakuló ülését a november 4-én megválasztott Magyar Nemzeti Tanács (MNT). az alakuló ülést követően sor került a tanács első rendes ülésére is, amelyen mgr. Hajnal Jenőt, aki az előző összetételben is ezt a tisztséget látta el, megválasztották elnöknek – Jerasz Anikó javaslatára, aki az előző összetételben a testület Végrehajtó Bizottságának elnöke volt.

A 35 tagú MNT munkájában a következő négy évben a VMSZ/BMC vegyes-párt Magyar Összefogás választási jelöltlista 30 és a Magyar Mozgalom–Zsoldos Ferenc jelöltlista 5 képviselője vesz részt.

Az új összetételben is többségükben vannak a haladó VMSZ tagok, köztük azok, akik az előző mandátumban nem szerepeltek. A Magyar Összefogás listáján a tanácsba bejutott 30 személy között alig akad olyan – a korábbi összetételben is részeseken kívül –, akik a közéletben ismertek lennének, még kevesebben pedig a nemzeti kisebbségi jogokért való kiállásukkal szerezek volna nevet maguknak. Vélhetően a java részük azzal se nincsenek teljesen tisztában, hogy milyen felelősséget vállaltak magunkra.

Az MNT összetétele tipikus példája annak, hogyan lehet valakiből tisztségviselő, csupán annak alapján, hogy a véemesz tagja. Hajnal Jenő sem képez kivételt ez alól. Mivel érdemelte meg az újraválasztást? A VMSZ támogatásával! Ismereteim szerint még az MNT négy éves munkájáról sem készített jelentést, csupán a 2014-16-os időszakra vonatkozóan. Az általa vezetett MNT többnyire „a magyarországi pénzek leosztásával” és „a pártalapú foglalkoztatás visszahonosításával” foglalkozott, aminek hátrányos következményei vannak és lesznek.

De még ha ettől eltekintünk is, Hajnal Jenő akkor sem érdemelte meg az újraválasztást. A testület munkáját, sem a szakszolgálatát irányítani nem tudta. A közösség számára fontos kérdések megvitatását pedig nagy ívben kerülte, többnyire azzal az indoklással, hogy „nem tartozik az MNT hatásköre alá.” Emellett, folyamatosan a véemesz szócsöveként lépett fel. Négy év sem volt elegendő számára, hogy rájöjjön: Ezt a tisztséget nem rá szabták. Jövőre pedig nyugdíjba kellene vonulnia.

Hajnal a székfoglaló beszédében is csak szólamokat hangoztatott, mind amilyenek „az újrateremtés", az „előrehaladás” a „továbberősödés”.  A közösségi jogok érvényesítésért való küzdelmet egy szóval nem említette, hogy a magyar autonómia megvalósítását ne is említsem.Az MNT régi/új elnöke „az együttműködésnek a megosztottsággal szembeni fontosságát hangsúlyozta, kiemelvén: az MNT munkája során támasz a megosztottság helyett csakis az együttműködés, az öntámasz a megosztottság helyett csakis az együttműködés, az önös magánérdekek érvényesítése helyett pedig a közjó szolgálata, a közös kisebbségi nemzeti ügyek erős és hatékony képviselete lehet” – mégpedig az ő elképzelése szerint. Ez pedig láttuk hogyan (nem) működött az elmúlt négy évben.

Sehogyan nem látszik megvalósulni meg a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mint a magyar közösség parlamentjének elképzelése. A jelekből ítélve, figyelembe véve azt is, hogy Hajnal az eddigi politikájának a „folytonosságát” hangoztatta, sajnos újabb négy elveszte(gete)tt év előtt állunk!

„Valósuljon meg a csoda” – mondta az egybegyűltek előtt mondott beszéde végén Hajnal. Ezzel az MNT-vel valóban csak a „csoda” segíthet rajtunk!

 

2018. december 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább