2019. január 19. szombat
Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Hévíz télvíz idején

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Fogalmam sincs, hogy a hévízi hétvége alatt miért nem tudtam a fejemből kiverni a Beatles egyik felejthetetlen, nem ideológiamentes számát, a Back in the USSR-t. Amellyel az ukrán és orosz csajoknak emeltek zeneművet. Nos, velük is lehet találkozni a Dél-Balatonnál, fél évszázaddal azután, hogy a liverpooli fiúk megcsodálták őket.

Egy all inclusive hétvégi szállodai ellátást nyertünk egy magyarországi bank jóvoltából. A hévízit választottuk, mert talán ez volt a legnevezetesebb. Röpke kétórás az út, eseménytelen. Még eltévedni is nehéz, pedig igyekeztünk.

A hotel az, amire számítottunk: a szocreál kihaló fázisának építészeti remeke, ahova szorongva lép be az ember. Vajon milyen durcás recepciós vár rá? Az érzés olyan, mint amikor a határon magyar földre ér az ember, az egyenruhát öltött hatalom kénye-kedvének kitéve. És még nem is akkor a legszörnyűbbek, amikor megkérdezik, hogy honnan jövünk, hanem, amikor humorizálni próbálnak. Istenem, azok a miniszterelnöki szintű poénok.

Back to the Hévíz.

Recepciós kedves. Ki kell tölteni ugyan egy teljesen felesleges adatokkal teli kérdőívet, de hát az épülethez hogyan is illene egy online megoldás. Ez egy nosztalgiautazás az időben.

A hamisítatlan, de annál áthatóbb kénszag azonban mindent ver. A földszinten lebilincselő, az egy emelettel lejjebbi étkezdében már csak felhőcskékben adja meg a vacsora bukéját.

Wellness hétvégének indult, tehát irány a medence. Egész tíz percig álltuk a sarat és a hiányzó gőzt, majd feladtuk.

Hát, akkor nézzük a várost. Itt van mindjárt a vulkanikus eredetű tavacska, amely mellett, felett varázslatos fürdő épült. Nem fürdőzőként is meg lehet nézni, alig 900 forintos belépőjeggyel, meg 2000 forintos kaucióval, amit akkor nem adnak vissza a szintén nem mosolygó kisasszonyok, ha az ember fél óránál tovább bámészkodik.

A gőzölgő tó látványa messziről rendben van. Ha közelebb megy az ember ronda rozsdás csöveket lát, rendezetlen környéket, bántóan igénytelen virágdíszítéseket. De azért élvezik a kénes vizet a liverpooli fenegyerekek egykori nedves álmainak főszereplői.

Van viszont régiség- és őstermelői piac. Hetente háromszor. A bejáratnál Hadházy-féle (Európai ügyészség) aláírásgyűjtés: beírom a címem. Az egyik aktivista szomorúan jegyzi meg: már hat pesti írta alá, több mint hévízi. Nem csodálkozom.

Akkor Keszthely. Festetics kastély. Ez igazán pazar. A Zágráb környékéről származó család története is. A példa arra, hogyan lehet grófként, majd hercegként is értelmes életeket élni. Csak egyetlen példa: több mint 200 évvel ezelőtt a Festeticsek ösztöndíjat adtak, még a bérestanoncoknak is. Évi 40 forintot. Aki orvos, mérnök akart lenni évi 450-et kapott. Egy orvosi fizetés akkoriban 500 forint volt egy évben. Két évszázada.

Visszafelé megcélozzuk az északi partot. Azonnal az ellenkező irányba indulunk. Csak pár tucat kilométer kellett, hogy rájöjjünk: délre megyünk.

Back to the north.

Szlovéniát idéző vidék. Nem csoda, hogy a magyar újgazdagok itt vásárolnak ingatlant. Szigliget, Badacsony, majd Tihany. Az apátságban a bemutató filmből tudom meg, hogy a szláv tiho szóból származik.

Utána a világ hét csodájához sorolt káptalantóti zsibvásár, vagyis, akárcsak Hévízen őstermelői piac. Meg néhány régiség, made in Ecseri. Aki magára valamit is ad, ide jár. Illatos szappantól a libasajtig. Az árak is vidékiek. Kétszer annyi minden, mint a drága fővárosban. Hiába a port vagy a sarat meg kell fizetni.

Barátkoztunk balatoni rendőrökkel is. Az egyik autójuk kiszúrta, hogy 50 helyett 62-vel mentünk. Pedig a Waze azt mutatta, hogy azon a helyen hetven a megengedett. Átvert.

A kiszúrós rendőr jelentette a brigádnak (6 zsaru, 3 kocsi), az leállított. Jött az előadás. Xanax meg sehol. Kibírtam, nagyokat nyelve. Megszondáztak. Negatív. A holt munkát nem méri. Szerencsére.

2018. december 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Landwehrkanal

Hű volt, halnia kellett. Föllázadt ellenük, akikhez hű volt. De a munkások ellen, akik hagyták elpusztulni, >

Tovább

Kifelé, mondta a Vár

Nem tudom, minek óvatoskodik Orbán, hiszen azok, akik szeretik, mint zsarnokot és kemény fiút szeretik, mint >

Tovább

A Benczúr Ház teraszán

Ültem a Benczúr Ház teraszán, nem gondoltam az Egyedi (Stern) család történetére, egyszerűen csak élveztem, a >

Tovább

A Független Hírügynökség munkatársainak levele

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Ön jelentős tartozást halmozott fel, ráadásul a tisztességes tájékoztatásról is megfeledkezett. Folyamatosan úgy viselkedett, >

Tovább

Mi lenne a teendő?

Azt, hogy kisebb vagy nagyobb politikai közösségekben már ma létrejöhet-e az osztály nélküli társadalom ideális előképe, >

Tovább

Gondolatok a Magyar Szó szilveszteri számáról

Mikor lehet ebben a lapban olvasni valamiféle elemzést a társadalmi viszonyok valós alakulásáról, a párt és >

Tovább

„28 igen, 4 nem”

Az ülés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az MNT továbbra is (a túlnyomó többségében a >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Arra gondolok, hogy milyen könnyű másokat feláldozni!  A karrier kedvéért milyen sokan áldozzák fel évtizedes barátaikat. >

Tovább

Pásztor ismét hűségesküt tett Orbánnak

A VMSZ elnöke az MTI-nek adott interjút és a többi között a következőket mondta: “Egy választás >

Tovább

A magyar tragédiától az Orbán-komédiáig

„Nem az a fontos és figyelemreméltó, hogy hasonló helyzetekben hogyan viselkedik egy ennyire a hatalom által >

Tovább

Könyvek és történetek a reményről

Az újrakezdés receptjei szép, műnyomó papírra nyomtatott, albumszerű oldalain a szenvedés legsúlyosabb megpróbáltatásait megélt, egyszerű emberek >

Tovább

Migránsok kora

December van, a legsúlyosabb időszak az ország életében. Ilyenkor tömegével lepik el az országot a gazdasági >

Tovább