2019. december 12. csütörtök
Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Magyar Nemzeti Tanács - választások

Vissza kell venni a szabadságot!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nagy kár, hogy a VMDK-nak és a MM-nak nem sikerült megegyezni a közös választási fellépésben. Annak ellenére, hogy a VMSZ/BMC hatalmas pénzekkel és infrastruktúrával mindent lehengerlő kampányt folytat, nem kímélve még az óvodás és az általános iskolás gyermeket sem, és hogy csaknem a teljes magyar nyelvű sajtót irányítja. Közös fellépés esetén sokkal nagyobbak lettek volna az esélyek (és a vajdasági magyarság esélyei is) a politikai változásokra, mint amennyit talán a MM-nak egyedül sikerül elérni.  Mindkét szervezet vezetőségnek a felelőssége, hogy ez most, sajnos, nem jött össze. Bozóki Antal:

Zsoldos Ferenc listavezetővel az élen a Magyar Mozgalom (MM) küldöttsége október 16-án adta át a 35 nevet tartalmazó (teljes) jelöltlistát és az 1385 támogatói aláírást a november 4-ei nemzeti tanácsi választásokra.

Az MM a jelöltek listáját október 22-én mutatta be. – A listán olyan emberek neve szerepel, akik már sokat tettek a délvidéki magyar közösségért – hangoztatta Zsoldos Ferenc listavezető, aki a választási programot ismertette a szabadkai sajtótájékoztatóján, amelyen néhány, a listán szereplő jelölt is megjelent.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) ismét a Magyar Összefogás nevű listával vesz részt a választásokon, amelyet augusztus 27-én mutatott be Pásztor István, a VMSZ elnöke és Hajnal Jenő, a lista vezetője.

Bejelentette indulását a választásokon Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is, meg is kezdték a támogató aláírások gyűjtését, majd közben többször azt jelezték, hogy egyes önkormányzatokban ellehetetlenítik a számukra az aláírások hitelesítését. Végül Tari István listavezető úgy döntött, hogy a körülmények miatt nem vállalja a lista vezetését, a VMDK-nak azt javasolta, hogy bojkottálják a választásokat, amit a párt vezetése el is fogadott.

A Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) október-én úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokban.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) nevében Vass Tibor jelezte, hogy részt vesznek a választásokon, azonban végül mégsem állítottak listát.

Négy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért négy lista versengett, most viszont csak kettő közül lehet választani.

Zsoldos Ferenc az MM választási programjának ismertetésekor bejelentette: „A Magyar Mozgalom azon célok megvalósításáért indult a nemzeti tanácsi választásokon és azért indított saját listát, amiért megalakulása óta küzd, illetve amiért a mozgalmat létrehozó emberek már a szervezet megalakulása előtt is küzdöttek, hogy ez a közösség visszanyerje szabadságát a döntéshozatalban”.

– A Magyar Mozgalom egy lázadás egy rossz rendszer ellen. Mozgalmunkat ez a rossz rendszer minden erejével, minden hatalmával megpróbálta eltaposni. A mozgalomhoz tartozó személyeket megpróbálta anyagilag ellehetetleníteni. De nem sikerült neki, hiszen itt vagyunk! Én azt hiszem, hogy a Magyar Mozgalom a délvidéki magyarság lelkiismerete. Ezek az emberek még hisznek a változásban és a délvidéki magyar demokratikus jövőben – hangoztatta egyebek között Zsoldos.

Az MM választási programja[10] legfontosabb célnak „a Vajdaságban már évszázadok óta létező magyar közösség fennmaradásának, stabil életminőségének és egészséges otthonérzetének a további biztosítását” tűzte ki.

Ennek érdekében szorgalmazza a Magyar Nemzeti Tanács korábbi hatásköreinek visszaállítását, a kisebbségi önkormányzat oktatási, művelődési, tájékoztatási és hivatalos nyelvhasználati jogköreinek bővítését; követeli a jogbiztonság és a sajtószabadság megteremtését; elutasítja a szomszédos országokkal fennálló konfliktusok mélyítését és a pártalapú foglalkoztatást, valamint minden olyan külpolitikai törekvést és belpolitikai fejleményt, amely egyre inkább eltávolítja az országot a demokratikus, polgári társadalmaktól.

A Magyar Mozgalom programja vezérelvnek 4-D (-betűvel kezdődő) fogalomban határozta meg mindazokat a társadalmi problémákat és feszültségeket, amelyek összességükben meghatározzák egy közösség helyzetét, és a benne élő egyének közérzetét és életminőségét. Ezek:

– a demográfia (amely a gyermekvállalást, a munkába állást és azt itthon maradást célozza meg);

– a demokrácia (vagyis minden olyan kezdeményezés és intézkedés támogatása, amely fejleszti a demokráciát);

– a decentralizáció (amely a javak és felhatalmazások arányos elosztását szorgalmazza), és

– a depolitizáció (vagyis érvényszerzés annak a az elvnek, hogy a szakmai felkészültség, a törvénytisztelet és a munkához való viszony legyen az elsődleges kiválasztási szempont a munkába álláskor és előmenetelkor).

A Zsoldos Ferenc választási felszólalásai és az MM választási programja új, a VMSZ/BMC megalázó és közösségromboló politikájával ellentétes, a közösség megmaradása szempontjából fontos célokat és elveket fogalmazott meg. A kérdés csupán az, hogy ezek mennyire jutottak el a választópolgárokhoz, mennyire érintették meg azokat?

Az MM programjának persze vannak hiányosságai is. Egyetlen szóval nem említi például a magyar közösség autonómiáját. A Mozgalom is lemondott volna erről? És az is nagy kérdés, hogy az a néhány tanácsnoki hely, amit a MM megszerezhet, megéri-e a testület legalizálását?

Nagy kár, hogy a VMDK-nak és a MM-nak nem sikerült megegyezni a közös választási fellépésben. Annak ellenére, hogy a VMSZ/BMC hatalmas pénzekkel és infrastruktúrával mindent lehengerlő kampányt folytat, nem kímélve még az óvodás és az általános iskolás gyermeket sem, és hogy csaknem a teljes magyar nyelvű sajtót irányítja. Közös fellépés esetén sokkal nagyobbak lettek volna az esélyek (és a vajdasági magyarság esélyei is) a politikai változásokra, mint amennyit talán a MM-nak egyedül sikerül elérni.  Mindkét szervezet vezetőségnek a felelőssége, hogy ez most, sajnos, nem jött össze.

A magyar választónak most két lehetőségük van:

Az egyik, amire a VMDK szólított fel, hogy „otthon maradnak”, vagyis bojkottálják a november 4-ei szavazást. Ez által elkerülik azt, hogy részeseivé válnak „az MNT árulásainak, a hatalom kiszolgálásának, a korrupt rendszernek”.

A másik pedig, hogy megjelennek az urnáknál, de a Magyar Mozgalom listájára szavaznak. Ezzel azonban csak a „Megalázott Magyarok Nemzeti Tanácsának” törvényességét és a szerb hatalom kisebbségi kirakatpolitikáját segítik.

Mivel a nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban – de más, a közösséget érintő fontos kérdésben –  sem volt közvélemény kutatás (a VMSZ/BMC házalóit kivéve, amikor a Magyar Összefogás programját és ajándékokat osztogattak), csak találgatni lehet(ne) a választópolgárok viszonyulását az MNT-választásokhoz: Elmennek-e szavazni és melyik listára voksolnak?  November 4-e után megtudjuk.

Ne arra várjunk, hogy majd valaki, vagy valakik „visszaadják a szabadságot”! Csak annyi szabadságunk lesz ugyanis, amennyit megszerzünk, amennyiért megküzdünk!

 

2018. október 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább