2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Politikai fordulat” szükséges!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Egyelőre, tehát, annyit tudunk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségen (VMSZ) kívül a MM is indul a november 4-ei választásokon, hogy (legalábbis egyelőre) nem sikerült az MM és a VMDK egységes lista állítása, és hogy „Vučić díszmagyarjai” is indulhatnak a választásokon. Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

Augusztus 20.

„Politikai fordulat” szükséges!

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) után a Magyar Mozgalom (MM) is bejelentette indulását a November 4-ei nemzeti tanácsi választásokon. „Az MM listavezetője Zsoldos Ferenc lesz, a listán több ismert közéleti személyiség is szerepel”. Ezt Joó Horti Lívia, a szervezet társelnöke jelentette be Horgoson, ahol az MM tagjai és szimpatizánsai, a falu központjában levő Szent István mellszobornál tisztelgett a magyar országalapító király emléke előtt a nemzeti ünnep alkalmából.

– Mindig is voltak kritikus pillanatok a magyarság ezeréves történelmében, és egy ilyen pillanat volt Szent István kora is, amikor az akkori két nagyhatalom közé szorult be a magyarság. Ilyen pillanatokban van hatványozottan szükség a meglévő erőforrások kihasználására és a politikai fordulatra. Ilyen pillanatokat él át napjainkban a délvidéki magyarság is, hiszen már olyan mértékű a kivándorlás, ami akár évtizedek alatt eltüntetheti ezt a nemzetrészt az egyetemes magyarság térképéről. Márpedig akárhogyan is nézzük – és erre jó Szent István példája – a legnagyobb felelősség mindig azt az elitet terheli, amely adott pillanatban irányítja az adott közösséget.  A mi jelenlegi elitünk viszont egy zsarnoki rendszert épített ki, amely a megfélemlítésen, kirekesztésen és gyűlöletkeltésen alapul. Ezeknek a folyamatoknak gátat vetni és szembe menni, a zsarnokságot fokról fokra leépíteni pedig nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is minden magyar érzelmű ember számára – indokolta egyebek között ünnepi beszédében a Magyar Mozgalom nemzeti tanácsi választásokon való indulását Zsoldos Ferenc.

A Délhír információja szerint „korábban az MM és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) több tárgyalást folytatott a közös választási lista indításáról is, azonban a felek káder és programkérdésekben nem tudtak megegyezni. Így bár nem kizárt, hogy még létrejöhet valamiféle összefogás, de a jelek szerint erre egyre kisebb az esély.”

A portál azt is közli, „egyre több forrásból erősítik meg, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) is szakít azzal a hagyományával, hogy nem indulnak az MNT választásokon. Vagyis egyes hírek szerint Vučić díszmagyarjai is indítanak majd egy haladó párthoz közel álló választási listát, ami viszont már komoly fenyegetést jelenthet Pásztorék hegemóniájának.”

Egyelőre, tehát, annyit tudunk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségen (VMSZ) kívül a MM is indul a november 4-ei választásokon, hogy (legalábbis egyelőre) nem sikerült az MM és a VMDK egységes lista állítása, és hogy „Vučić díszmagyarjai” is indulhatnak a választásokon.

A portál kommentárja, miszerint „Vučić díszmagyarjainak” indulása a választásokon „komoly fenyegetést jelenthet Pásztorék hegemóniájának”, erősen kétséges, a két párt közötti együttműködési szerződése miatt. Ez ugyanis előrevetíti az MNT új összetételében való közös fellépést, de a magyar érdekvédelem teljes összeomlását is.

Az MM és a VMDK vezetése bizonyára komolyan átgondolta, hogy a külön utas politika milyen eredményt hoz(hat) a választásokon. Már csak azért is, mivel az kérdés nem csak a két szervezet vezetőségének belügye, de a közösség iránti felelősségéhez is tartozik.

A „politikai fordulat” szükségét nem elég bejelenteni, meg is kellene azt valósítani. Elég erős-e egyedül az MM ennek a fordulatnak a megvalósítására? Nem-e a többi ellenzéki erővel/erőkkel közösen, együttesen fellépve kellene elvégezni a politikai fordulatot? Figyelembe kell venni, hogy az MM tevékenysége és tagsága túlnyomó részben Szabadka és Zenta környékére korlátozódik. (Az alapítók között például mindössze 10 adai, 10 újvidéki és 8 topolyai tagot találtam.) A mozgalom megalakulása óta nem nagyon hallottam új alapszervezetek létrehozásáról. Emellett, a VMSZ befolyása alatt van szinte a csaknem teljes délvidéki magyar média. (A Magyar Szó VMSZ-es lap, például, egy árva sort nem közölt a horgosi eseményről, az augusztus 22.  számának viszont az első és a negyedik oldalán közölte, hogy a véemeszes Magyar Összefogás augusztus 23-ától „29 településen gyűjti a listaállításhoz szükséges támogató aláírásokat”, majd augusztus 23-án ugyanazon a helyen és terjedelemben megismételte.)

Ha a politikai fordulat nem következik be, akkor – Zsoldos szavai szerint is – „eltűnhet ez a nemzetrészt az egyetemes magyarság térképéről”. Ebben van a mostani tanácsi választás tétje! Tisztában vannak-e ezzel az ellenzéki vezetők?

Augusztus 20.

Politikai manifesztáció

Este „a Magyar Nemzeti Tanács az Újvidéki Színházban tartotta ünnepi műsorát államlapító István király szentté avatásának évfordulóján” – számol be a Magyar Szó (párt)lap.

„Jelen voltak a tartományi kormány elnöke és tagjai, a vajdasági képviselőház elnöke, a Magyar Nemzeti Tanács, az egyházak, a média képviselői és más érdeklődők” – közölte a VRTV.  Ebből is látszik, hogy valamiféle zártkörű ünnepségről lehetett szó, ahova csak meghívóval lehetett bejutni.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke alkalmi beszédében – egyebek között – hangoztatta, hogy „nyelvünket és kultúránkat, értékeinket az isteni gondviselésben bízva őrizhetjük meg igazán, akkor, ha azon munkálkodunk, hogy az isteni ajándéknak tekintett kultúrát, nyelvet, akár áldozatvállalással is, óvjuk. A nemzeti tanács elnöke szerint nekünk magunknak is tudnunk kell, mit kell tennünk a megmaradásunkért, a ránk bízott értékek megtartásáért. Nincs fontosabb feladat egyetlen közösségnek sem annál, hogy megőrizze saját identitását, hagyományát, értékét, nyelvét, kultúráját” – hangoztatta az MNT elnöke.

Hajnal felszólalása túlságosan általánosra sikeredett és inkább valami egyházi személy lamentálásához, mintsem egy világi testület vezetőjének világos, útmutató beszédéhez lehetne hasonlítani. És a közösség helyzete, jogainak érvényesítése, a jogokért való küzdelem hol maradt? Vagy csak „az isteni gondviselésre” bízzuk magunkat?  

Igor Mirović tartományi kormányfő, István király szerepének méltatásán túl, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „augusztus 20. most már Vajdaság és ezáltal Szerbia számára is kiemelt jelentőségű dátum. Mindez az egymás iránti tiszteletnek, a demokratikus döntéshozás magas szintű érvényesülésének a jele” – hangoztatta Mirović. Az egyes polgárok közötti kapcsolatok azok – mondta a tartományi kormányfő – amelyek meghatározzák majd a jövőnket: az együvé tartozás, a keresztény testvériség az, ami az alapokat adja a kapcsolatokhoz.[13] Arról, hogy a nemzeti kisebbségi jogokról és azok érvényesítéséről, az identitás megtartásáról  mondott volna valamit, a sajtóban nem találtam még csak utalást sem.

– A megemlékezés azért volt különleges, mert egy hónappal ezelőtt hozta meg a vajdasági parlament azt a döntést, amely a jelentős vajdasági napokat sorolja fel, és ezeknek a napoknak a sorába augusztus 20-a, mint a magyar nemzeti közösség nemzeti ünnepnapja is bekerült, és ezt a napot most itt közösen ünnepeltük, nem csak a magyarok, hanem sok más nemzeti tanács képviselője is jelen volt, illetve itt voltak a tartományi kormánynak és a tartományi parlamentnek a nem magyar tisztségviselői is, akik velünk együtt ünnepeltek – fejtette ki Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke.

A Tartományi Képviselőház, mint ismeretes, a június 19-én döntést hozott „a tartományi dátumok megállapításról és ünnepélyes megjelöléséről”. A Határozatot a VMSZ-es képviselők is megszavazták.

A határozat 3. szakaszában azok a dátumok vannak felsorolva, amelyeket a tartomány területén élő nemzeti kisebbségek/nemzeti közösségek „saját ünnepeiként” említ. Ezek közé tartozik Szent István napja is. Szó se nincsen, tehát arról, hogy ez a nap „tartományi jelentőségű”, azonos rangú tartományi jelentőségű dátumként – Pásztor szerint „jelentős vajdasági napként” – került volna „megállapításra és ünnepélyes megjelölésre”, mint november 25., május 15. és december 15. (az 1. szakaszban).

Az újvidéki ünnepség valami féle politikai manifesztáció akart lenni, ami megrendezésének igazi okát (és költségeit is) csak a szervezők tudják. Nem kizárható a szándék sem, hogy ezzel valamiféle támogatást nyújtsanak Pászor István politikájának. A továbbiakban elválik majd, hogy ez mit jelent a hagyományos palicsi Szent István ünnepség vonatkozásában.

Szent István ünnepét most már több helyen és többféle összetételben is lehet ünnepelni. Kinek milyen társaság felel meg...

 

2018. augusztus 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább