2019. július 18. csütörtök
Ma Szömér, Frigyes, Milla, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Heller Ágnes antikommunista!

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező kormányzat a semmiféle komoly befolyással nem rendelkező idős dámára szórt hazugságokkal múlatja az időt, akkor vajon ez annak-e a jele, hogy gyönge, vagy annak, hogy erős? Tamás Gáspár Miklós (24.hu):

Kovács Zoltán úr, az Orbán-kormány szóvivője azt nyilatkozta, hogy Heller Ágnes öreg, elavult, bigott kommunista (angolul egyébként helyesen nem „bigot” hanem „bigoted”; a „bigot” főnév, nem melléknév, és előítéletes fajgyűlölőt jelent, nem azt, amire Kovács úr gondol – hogy ment át Kovács a CEU-vizsgán?…).

Először is: nem bíráljuk ellenfeleinket olyasmiért, amiről nem tehetnek. Heller Ágnes csakugyan idős asszony, de ezt szóba hozni udvariatlanság. Mit szólna a nyájas olvasó, ha én Kovács Zoltán urat „tökkopasz kormányszóvivőnek” nevezném? Nyilván azt gondolná, hogy modortalan vagyok, és igaza lenne, nem is tennék ilyet.

Elavult? Hát ez vitatható. Heller akadémikus a gólyáknak (első éves egyetemistáknak) 80 fölött írott filozófiatörténetében sziporkázóan eredetinek bizonyul, annyira, hogy meg is botránkoztam némely állításán. Igazán fiatalos szellem.

Kommunista? Kovács szóvivő úr tájékozatlannak, műveletlennek, ám mindenekelőtt olyasvalakinek bizonyul, aki hadilábon áll az igazsággal, amelyet vagy nem ismer, vagy elferdít.

Heller Ágnest, mint nemzedékéből tíz- és százmilliókat, rövid időre megérintette a bolsevizmus szelleme. De olyan ortodox kommunista sose volt, mint Nagy Imre, Gimes Miklós, Szilágyi József, Losonczy Géza, Maléter Pál, 1956 mártírjai. De ez nem tartott nála sokáig, az 1989 előtti rendszerben betiltották, kiátkozták, emigrációra kényszerítették – az akkori rendszer szemszögéből érthetően (és demokratáknak: fölháborítóan). Nyugati (ausztráliai, majd amerikai) emigrációjában két alapvető antikommunista könyvet írt (társszerzőkkel): a szükségletek fölötti diktatúraként azonosított szovjet típusú rendszer ellen, illetve 1956-ról mint az első antitotalitárius forradalomról. A rendszerváltáskor tért vissza Magyarországra, ám csak a legutóbbi időkben szólalt meg politikailag – nem éppen kommunista szellemben, amikor a Jobbikkal való ellenzéki összefogás mellett szállt síkra. Sőt: szerintem ő politikailag jó szándékú, ám naiv ember, akit veszedelmes ellenségnek nézni elég bizarr és groteszk.

Az utóbbi három-négy évtizedben még csak baloldalinak se nagyon nevezhettük Heller Ágnest, akinek általános demokratikus nézetei között konzervatív, liberális és szociáldemokrata elemek egyaránt előfordulnak.

Én igazán a legritkábban értek vele egyet világnézetileg, filozófiailag, politikailag – hiszen én marxista vagyok, ő meg nem. A kormányszóvivő vádjai ostoba rágalmak. Úgy értem: rágalomnak is gyöngék.

De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező kormányzat a semmiféle komoly befolyással nem rendelkező idős dámára szórt hazugságokkal múlatja az időt, akkor vajon ez annak-e a jele, hogy gyönge, vagy annak, hogy erős?

S ha erős, miért viselkedik úgy, mintha gyönge volna? Egy kis példányszámú lengyel folyóirat cikke – én is nyilatkoztam ott korábban, nagy eset, mondhatom – pánikrohamokra ragadtatja „Európa egyik vezető hatalmát”?

Úgy látszik, Heller professzornak igaza van: őrült zsarnokok viselkednek így: „felköttetem a lord-majort, ha bosszant bármi nesz”.

Igen: nagy tudású idős urak és hölgyek jámbor (és többnyire konzervatív) gyülekezetét, a Magyar Tudományos Akadémiát is szét kell verni, mert olyik akadémikus néha mordul egyet-egyet. (A kutatóintézetekben pedig olyasmikkel foglalkoznak szakemberek, amiket a laikusok nem értenek. Gyanús!)

Ki az, aki fél, holott nincs félni valója?

A helyes megfejtést beküldők között látogatójegyeket sorsolnánk ki a Lipótmezőre, ha jó érzékkel be nem záratta volna a szakirányú illetékes.

 

2018. augusztus 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább

Több vagy kevesebb?

A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. >

Tovább

Gyerekek a röszkei migránsbörtönben

A politikai kannibalizmus pillanatnyi sikere majd elpárolog. Akkor majd mindenki röstellni fogja magát a passzív cinkossága >

Tovább