2019. november 12. kedd
Ma Jónás, Renátó, Jozafát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Heller Ágnes antikommunista!

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező kormányzat a semmiféle komoly befolyással nem rendelkező idős dámára szórt hazugságokkal múlatja az időt, akkor vajon ez annak-e a jele, hogy gyönge, vagy annak, hogy erős? Tamás Gáspár Miklós (24.hu):

Kovács Zoltán úr, az Orbán-kormány szóvivője azt nyilatkozta, hogy Heller Ágnes öreg, elavult, bigott kommunista (angolul egyébként helyesen nem „bigot” hanem „bigoted”; a „bigot” főnév, nem melléknév, és előítéletes fajgyűlölőt jelent, nem azt, amire Kovács úr gondol – hogy ment át Kovács a CEU-vizsgán?…).

Először is: nem bíráljuk ellenfeleinket olyasmiért, amiről nem tehetnek. Heller Ágnes csakugyan idős asszony, de ezt szóba hozni udvariatlanság. Mit szólna a nyájas olvasó, ha én Kovács Zoltán urat „tökkopasz kormányszóvivőnek” nevezném? Nyilván azt gondolná, hogy modortalan vagyok, és igaza lenne, nem is tennék ilyet.

Elavult? Hát ez vitatható. Heller akadémikus a gólyáknak (első éves egyetemistáknak) 80 fölött írott filozófiatörténetében sziporkázóan eredetinek bizonyul, annyira, hogy meg is botránkoztam némely állításán. Igazán fiatalos szellem.

Kommunista? Kovács szóvivő úr tájékozatlannak, műveletlennek, ám mindenekelőtt olyasvalakinek bizonyul, aki hadilábon áll az igazsággal, amelyet vagy nem ismer, vagy elferdít.

Heller Ágnest, mint nemzedékéből tíz- és százmilliókat, rövid időre megérintette a bolsevizmus szelleme. De olyan ortodox kommunista sose volt, mint Nagy Imre, Gimes Miklós, Szilágyi József, Losonczy Géza, Maléter Pál, 1956 mártírjai. De ez nem tartott nála sokáig, az 1989 előtti rendszerben betiltották, kiátkozták, emigrációra kényszerítették – az akkori rendszer szemszögéből érthetően (és demokratáknak: fölháborítóan). Nyugati (ausztráliai, majd amerikai) emigrációjában két alapvető antikommunista könyvet írt (társszerzőkkel): a szükségletek fölötti diktatúraként azonosított szovjet típusú rendszer ellen, illetve 1956-ról mint az első antitotalitárius forradalomról. A rendszerváltáskor tért vissza Magyarországra, ám csak a legutóbbi időkben szólalt meg politikailag – nem éppen kommunista szellemben, amikor a Jobbikkal való ellenzéki összefogás mellett szállt síkra. Sőt: szerintem ő politikailag jó szándékú, ám naiv ember, akit veszedelmes ellenségnek nézni elég bizarr és groteszk.

Az utóbbi három-négy évtizedben még csak baloldalinak se nagyon nevezhettük Heller Ágnest, akinek általános demokratikus nézetei között konzervatív, liberális és szociáldemokrata elemek egyaránt előfordulnak.

Én igazán a legritkábban értek vele egyet világnézetileg, filozófiailag, politikailag – hiszen én marxista vagyok, ő meg nem. A kormányszóvivő vádjai ostoba rágalmak. Úgy értem: rágalomnak is gyöngék.

De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező kormányzat a semmiféle komoly befolyással nem rendelkező idős dámára szórt hazugságokkal múlatja az időt, akkor vajon ez annak-e a jele, hogy gyönge, vagy annak, hogy erős?

S ha erős, miért viselkedik úgy, mintha gyönge volna? Egy kis példányszámú lengyel folyóirat cikke – én is nyilatkoztam ott korábban, nagy eset, mondhatom – pánikrohamokra ragadtatja „Európa egyik vezető hatalmát”?

Úgy látszik, Heller professzornak igaza van: őrült zsarnokok viselkednek így: „felköttetem a lord-majort, ha bosszant bármi nesz”.

Igen: nagy tudású idős urak és hölgyek jámbor (és többnyire konzervatív) gyülekezetét, a Magyar Tudományos Akadémiát is szét kell verni, mert olyik akadémikus néha mordul egyet-egyet. (A kutatóintézetekben pedig olyasmikkel foglalkoznak szakemberek, amiket a laikusok nem értenek. Gyanús!)

Ki az, aki fél, holott nincs félni valója?

A helyes megfejtést beküldők között látogatójegyeket sorsolnánk ki a Lipótmezőre, ha jó érzékkel be nem záratta volna a szakirányú illetékes.

 

2018. augusztus 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább

Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái

Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >

Tovább

A kép mutatói

Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >

Tovább

Demeter Szilárdnak már megint mindenről a pofozkodás jut eszébe

Mert az Irodalmi Magazin léte arra bizonyíték, hogy az, ami nem feltétlenül értékes, érdekes, szükségszerű, az >

Tovább