Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Heller Ágnes antikommunista!
Tamás Gáspár Miklós
De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező kormányzat a semmiféle komoly befolyással nem rendelkező idős dámára szórt hazugságokkal múlatja az időt, akkor vajon ez annak-e a jele, hogy gyönge, vagy annak, hogy erős? Tamás Gáspár Miklós (24.hu):
Kovács Zoltán úr, az Orbán-kormány szóvivője azt nyilatkozta, hogy Heller Ágnes öreg, elavult, bigott kommunista (angolul egyébként helyesen nem „bigot” hanem „bigoted”; a „bigot” főnév, nem melléknév, és előítéletes fajgyűlölőt jelent, nem azt, amire Kovács úr gondol – hogy ment át Kovács a CEU-vizsgán?…).
Először is: nem bíráljuk ellenfeleinket olyasmiért, amiről nem tehetnek. Heller Ágnes csakugyan idős asszony, de ezt szóba hozni udvariatlanság. Mit szólna a nyájas olvasó, ha én Kovács Zoltán urat „tökkopasz kormányszóvivőnek” nevezném? Nyilván azt gondolná, hogy modortalan vagyok, és igaza lenne, nem is tennék ilyet.
Elavult? Hát ez vitatható. Heller akadémikus a gólyáknak (első éves egyetemistáknak) 80 fölött írott filozófiatörténetében sziporkázóan eredetinek bizonyul, annyira, hogy meg is botránkoztam némely állításán. Igazán fiatalos szellem.
Kommunista? Kovács szóvivő úr tájékozatlannak, műveletlennek, ám mindenekelőtt olyasvalakinek bizonyul, aki hadilábon áll az igazsággal, amelyet vagy nem ismer, vagy elferdít.
Heller Ágnest, mint nemzedékéből tíz- és százmilliókat, rövid időre megérintette a bolsevizmus szelleme. De olyan ortodox kommunista sose volt, mint Nagy Imre, Gimes Miklós, Szilágyi József, Losonczy Géza, Maléter Pál, 1956 mártírjai. De ez nem tartott nála sokáig, az 1989 előtti rendszerben betiltották, kiátkozták, emigrációra kényszerítették – az akkori rendszer szemszögéből érthetően (és demokratáknak: fölháborítóan). Nyugati (ausztráliai, majd amerikai) emigrációjában két alapvető antikommunista könyvet írt (társszerzőkkel): a szükségletek fölötti diktatúraként azonosított szovjet típusú rendszer ellen, illetve 1956-ról mint az első antitotalitárius forradalomról. A rendszerváltáskor tért vissza Magyarországra, ám csak a legutóbbi időkben szólalt meg politikailag – nem éppen kommunista szellemben, amikor a Jobbikkal való ellenzéki összefogás mellett szállt síkra. Sőt: szerintem ő politikailag jó szándékú, ám naiv ember, akit veszedelmes ellenségnek nézni elég bizarr és groteszk.
Az utóbbi három-négy évtizedben még csak baloldalinak se nagyon nevezhettük Heller Ágnest, akinek általános demokratikus nézetei között konzervatív, liberális és szociáldemokrata elemek egyaránt előfordulnak.
Én igazán a legritkábban értek vele egyet világnézetileg, filozófiailag, politikailag – hiszen én marxista vagyok, ő meg nem. A kormányszóvivő vádjai ostoba rágalmak. Úgy értem: rágalomnak is gyöngék.
De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező kormányzat a semmiféle komoly befolyással nem rendelkező idős dámára szórt hazugságokkal múlatja az időt, akkor vajon ez annak-e a jele, hogy gyönge, vagy annak, hogy erős?
S ha erős, miért viselkedik úgy, mintha gyönge volna? Egy kis példányszámú lengyel folyóirat cikke – én is nyilatkoztam ott korábban, nagy eset, mondhatom – pánikrohamokra ragadtatja „Európa egyik vezető hatalmát”?
Úgy látszik, Heller professzornak igaza van: őrült zsarnokok viselkednek így: „felköttetem a lord-majort, ha bosszant bármi nesz”.
Igen: nagy tudású idős urak és hölgyek jámbor (és többnyire konzervatív) gyülekezetét, a Magyar Tudományos Akadémiát is szét kell verni, mert olyik akadémikus néha mordul egyet-egyet. (A kutatóintézetekben pedig olyasmikkel foglalkoznak szakemberek, amiket a laikusok nem értenek. Gyanús!)
Ki az, aki fél, holott nincs félni valója?
A helyes megfejtést beküldők között látogatójegyeket sorsolnánk ki a Lipótmezőre, ha jó érzékkel be nem záratta volna a szakirányú illetékes.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Búcsúvacsora
Csoportosan érkeztek az ismeretlen vendégeim, akik majd kimondják a verdiktet felettem. Ítélőbíróim szótlanul lépnek be a >
Az újszerűség lett a dogmává váló uralkodó hagyomány
Napirendre került az autosovinizmus vádja is, amellyel egyébként az establishment rendszeresen „leleplezi” a kritikusan gondolkodókat. “A >
A történelem kapuja előtt
Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >
A közgáz és a színiakadémia
A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >