2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A magyar közösség „felhígítása”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Délvidék lakossága nemzeti összetételének megváltoztatása/„felhígítása”, tehát, a felsorolt államok, köztük Magyarország támogatásával történik! Nem véletlen, tehát, hogy a „hatalom nem tud”, vagy nem akar tudni semmiről. Nem kell, tehát csodálkozni, hogy a rendőrség nem tesz semmit. Tisztában kell lenni, hogy csak felsőbb utasításra cselekszik. A martonosi, de a többi itteni magyar kálváriája is folytatódik… Bozóki Antal:

Június 15.

Hatvan év lemaradás!

A montenegrói Bečićiben megkezdődött a térség pénzügyminisztereinek találkozója. Az eseményen nem jelent meg a szerb pénzügyminiszter, annak ellenére, hogy a szervező a NIN c. belgrádi hetilap.

Siniša Mali távolléte mégsem csökkentette a találkozó szintjét, mivel Belgrádot megfelelően képviselte Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke, aki a Nyugat Balkán országaira vonatkozó egész sor figyelmeztetést tett. Ezek közül bizonyára az a legfontosabb, hogy térségünk az európai országok életszínvonalának átlagát csak 60 év múlva éri el, a pesszimista forgatókönyv estében pedig a hihetetlen 200 év múlva. 

Ami a legrosszabb, hogy az a projekció nem hihetetlen feltételezéseken, hanem az eddigi eredmények folytatásán alapszik.

– A térségben 18,3 millió lakos él, akiknek az életszínvonala a nyugat-európainak csak a negyede, a kelet-európainak pedig a fele – tette hozzá Vlahović.

Szép kilátások! Nem csoda, hogy az emberek folyamatosan költöznek el Szerbiából. Erről viszont a hivatalos szerbiai RTV (RTS) nem tájékoztat!

Június 15.

A magyar közösség „felhígítása”

Este falugyűlést tartottak a magyarkanizsai községhez tartozó Martonoson. „A faluban elharapózott helyzet miatt az emberek már nagyon kétségbeesettek és dühösek.” „A magukat askálinak valló koszovói cigányok erőszakos betelepítése és azok viselkedése miatt”, akik nemcsak hogy nem asszimilálódnak kellőképpen, hanem a polgárok elmondása szerint rengeteg gondot is okoznak.

A kétórás összejövetelen olyan panaszok hangzottak el, hogy az újonnan letelepültek randalíroznak esténként, a helyiek félnek tőlük és féltik a gyerekeiket is, akiket nem egy alkalommal ért már inzultus.

A faluban a polgárok nem érzik megfelelőnek a közbiztonságot, a rendőrség pedig – melynek képviselői a belügyminisztériumi rendelet miatt nem voltak jelen a gyűlésen – szerintük nem tesz semmit – számol be a sajtó.

– Megerősítjük a kommunikációt a helyi lakosság és a rendőrség között, ki kell alakítani a hivatalos kommunikációs vonalat a polgárok és a hivatalos szervek között, ebben az önkormányzat is tud segíteni. Ez azért fontos, mert a gyűléseken mindig oda tértünk vissza, hogy az emberek annak ellenére, hogy tettek feljelentést, mégsem történt semmi, tehát ebben a kommunikációban valahol fennakadás van, azt kell megtalálni, és ebben tud támogatást nyújtani az önkormányzat – nyilatkozta Fejsztámer Róbert kanizsai polgármester.

A biztonsági és migrációs tanács következő ülésére Martonos kiválaszt 5-7 olyan polgárt, aki az összpolgárság érdekeit képviseli majd és ismerteti a falu lakosainak problémáit, melyekre ott az illetékes hatóságokkal együtt próbálnak megoldást találni – tette hozzá Fejsztámer.

Az is tovább borzolta a kedélyeket, hogy június 20-án külföldi autók jelentek meg az észak-bácskai településen, akik célzottan a koszovói cigányoknak kezdtek el csomagokat osztani.

Az esetről a községi képviselettel rendelkező UKROK Független Polgári Kezdeményezés számolt be a közösségi felületén.

– A belga, német rendszámú autók is véletlenül tévedtek Martonosra csomagot osztani a véletlenül visszatoloncolt és betelepített koszovói romáknak! Ugyanígy véletlenül vásároljon az állam Dél-Szerbiában megüresedett házakat, és véletlenül vigye oda a betelepítetteket és élvezzék ők a multikulturalizmus összes előnyét abból az eurómilliókból, amit az uniótól kapnak! – olvasható az említett polgári egyesület honlapján.

– Évek óta zajlik a délvidék megmaradt magyar tömbjeiben a nemzeti közösség mesterséges felhígítása. Amelyhez a jelek szerint, mint a szerb állam, mint pedig a „fejlett nyugat” jó szívvel asszisztál, míg a helyi politikum béna kacsa módján egyhelyben totyog – kommentálja a DélHír portál. 

Amikor Martonoson tartották a falugyűlést, érkezett a hír, miszerint „Újvidéken lakásokat építenek a horvátországi, valamint a boszniai és hercegovinai i menekülteknek”.

– Újvidéken szerződést írtak alá 279 lakóegység építéséről a város területén, a horvátországi és boszniai és hercegovinai menekültek számára, aminek az összértéke mintegy 6,4 millió euró, a forgalmi adó nélkül” – közölte az N1 Televízió.

Azoknak a menekültek a lakáskérdésének a megoldásáról van szó, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Horvátország regionális programjának keretében, akik 1991 és 1995 között hagyták el a volt Jugoszlávia háborús területeit és menedéket találtak Szerbiában.

A program ingyenes épületanyag juttatást, falusi házak, lakások vásárlását és építését, valamint montázs épültek tervezését és kivitelezését látja elő. Mindez történik a nemzetközi közösség támogatásával, ideértve az Európai Uniót, az USA-t, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosát és az Európai Fejlesztési Bankot is.

A program tervezett munkálatainak értékét 584 millió euróra értékelték, amiből az EU, mint a legnagyobb donátor, 230 millió euróval járult hozzá. További adományozók Németország, Olaszország, Norvégia, Svájc, Dánia, Törökország, Luxemburg, Ciprus, Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország (sic!!) – ismertette az N1.

A Délvidék lakossága nemzeti összetételének megváltoztatása/„felhígítása”, tehát, a felsorolt államok, köztük Magyarország támogatásával történik!

Nem véletlen, tehát, hogy a „hatalom nem tud”, vagy nem akar tudni semmiről. Nem kell, tehát csodálkozni, hogy a rendőrség nem tesz semmit. Tisztában kell lenni, hogy csak felsőbb utasításra cselekszik.

A martonosi, de a többi itteni magyar kálváriája is folytatódik…

Június 18.

Újabb diszkrimináció

Június 27-én felvételizhetnek a végzős középiskolások az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karára. Eddig kellene tehát pozitív választ kapnia a Tartományi Oktatási Titkárságnak és a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) arra a levélre, melyben kérik, a jogi kar tekintsen el attól a szándékától, miszerint a felvételi másnapján szerb nyelvvizsgát íratna a magyar nyelven felvételizőkkel.

Nyilas Mihály illetékes tartományi titkár a Napjaink című műsorában azt nyilatkozta, „egyelőre negatív választ kaptak a kérésre, ennek ellenére bízik abban, hogy sikerül meggyőzni a jogi kart a felvételi időpontjáig. Amennyiben nem, ismét a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) pere fogja eldönteni a diszkriminációs kérdést. Nyilas szerint még az is megfontolandó a felvételizők részéről, hogy kollektív ne jelenjenek meg a másnapi nyelvvizsgán, amennyiben az mégis kötelező lesz”.

A tartományi titkár ellentétes és értelmetlen nyilatkozatából egyedül arra lehet biztosan következtetni, hogy az általa vezetett titkárság és az MNT „levelez” a Jogtudományi Karral, de „egyelőre negatív választ kapott”. Ez azt jelenti, hogy „a kar egyelőre nem enged a szerb nyelvvizsgából”. Vagyis: A hatalom és az MNT képtelen rákényszeríteni a jogi kart, hogy alkalmazza a jogszabályokat.

Elképesztő! Nyilas, az helyett, hogy követelné a hatályos jogszabályok alkalmazását, azt javasolja a diákoknak, hogy „kollektív ne jelenjenek meg a másnapi nyelvvizsgán, amennyiben az mégis kötelező lesz”. Ebből viszont az következik, hogy a diákokat nem veszik fel a jogi karra.

Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke, „nem nagy örömmel újra a bírósághoz fordult” egy ügyvédi iroda által, hogy a „bíróság állapítsa meg, hogy egy újabb nemzeti alapú diszkrimináció készül-e, és hogy azonnali hatállyal a felvételi pályázatból töröljék a szerb nyelvvizsgát”.

Az eddig pereskedés alapján Sótinak már legalább annyi tapasztalata kellene, hogy legyen, hogy a bíróság ezzel kapcsolatos döntését – ha netán idejében meg is hozza – az idén annak alkalmazására már nem kerül sor. A Jogi Kar majd talál valami kibúvót. A bíróságnak egyébként sem azt kell megállapítani, hogy „diszkrimináció készül-e”, hanem, hogy az már meg is történt!

Kinek van még kedve ezek után az újvidéki jogi karra iratkozni?

Június 18.

Kettős mérce

– Magyarország elengedhetetlennek tartja, és ezért felszólítja az Európa Tanácsot (ET), hogy vegye komolyan az európai kisebbségek védelmének ügyét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencián.

„Az Európa Tanácsnak komolyan kell vennie azt, hogy Európában az egyik legfontosabb érték a kisebbségi jogok védelme” – hangoztatta Szijjártó.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a kárpátaljai magyarságot megillető, már létező kisebbségi jogokat vettek el egy parlamenti döntéssel. Noha az Európa Tanács szóban támogatásáról biztosította Magyarországot és a Velencei Bizottság ajánlásait, azok közül Ukrajna egyet sem hajtott végre. „Nem lehet, hogy egyes európai országok, amelyek tagjai az Európa Tanácsnak is, fittyet hányva a Velencei Bizottság véleményére, két lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” – fogalmazott a miniszter. – A magyar kormány továbbra is mindent megtesz, és minden támogatást megad annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségeket illető jogok védelme fontos európai politikaként érvényesüljön – tette hozzá.

A hivatalos magyar hírügynökség (MTI) által közöltek alapján, Szijjártó csak az ukrajnai magyarok jogsérelmeit említette. A többi szomszédos országokban élő magyarokat meg sem említette. Pedig, például, Szerbiáról is elmondhatta volna, hogy „a migránsok ne legyenek fontosabbak, mint az itteni kisebbségek!” (lásd Martonos) – csak nem tette. Vagy, hogy az újvidéki Jogtudományi Karon hátrányos megkülönböztetik a magyar felvételizőket. Hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával még az eddigi kevéske kulturális nemzeti autonómia is megszűnik stb.

Pedig a magyar külügyminiszternek egyformán kellene képviselni a szervezet tagországaiban élő magyarokat. Így a Szerbiában élőket is. Vagy itt is a kettős mérce érvényesül?

Június 19.

Megalkuvók

Június 15-én Vicsek Annamária, a Szerbiai Oktatásügyi Minisztérium államtitkára „fontos információt osztott meg a Facebookon.

A Vajdasági Magyar Szövetség korábbi köztársasági képviselője bejegyzéséből az derült ki, hogy „a Hivatalos Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, ugyanis nincs elég hely, hogy a korábbihoz hasonló módon, mindkét nyelven be lehessen írni az osztálytatot.

A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárral és a Magyar Nemzeti Tanáccsal való egyeztetés után a javaslatom az, hogy a bizonyítvány adott mezőjébe apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki.

Ami az én feladatom lesz, hogy államtitkárként forduljak a H. Közlönyhöz, hogy a hibát javítsák. A javításra most már az idei osztályok számára nincs idő, de a jövő évi pontos lesz” – írta Vicsek a Facebookon.

 „Négy nap alatt Vicsek Annamária frissítette a bejegyzését”: „A PROSVETNI PREGLED (állami tulajdonban lévő gazdasági társaság – B. A.) JAVÍTOTTA AZ ÖTÖDIKES BIZONYÍTVÁNYOKAT. A JAVÍTOTT NYOMTATVÁNY KÉRHETŐ A PROSVETNI PREGLED CÍMÉN ÉS INGYENESEN LECSERÉLIK A HIBÁSAN NYOMTATOTTAL.”

Vicsek az eredeti bejegyzésben azt írta, hogy a Hivatalos Közlöny nyomtatta ki a hibás bizonyítványokat, azonban „később javította a tévedését, és a Hivatalos Közlöny helyére mindenhol a Prosvetni pregled került”.

Időközben kinyomtatták és az osztályfőnökök megkapták az új, javított bizonyítványokat:

A eseményekből azt lehet megállapítani, hogy az államtitkár még azt sem tudta, hogy hol, illetve ki is nyomtatja a bizonyítványokat. A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkár (Nyilas Mihály) és a Magyar Nemzeti Tanács (valójában Hajnal Jenő) is rábólintott Vicsek megalkuvó és rossz javaslatára, hogy a tanárok „a bizonyítvány adott mezőjét apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki”. Aztán – bizonyára a tanárok felhördülésére és az elmarasztaló kommentárok miatt – újra nyomtatták a bizonyítványt. Az államtitkár felelősségének megállapítása ez alkalommal is elmarad? Megtudjuk-e a választ a kérdésre, hogy az adófizetők vagy Vicsek fizette ki a plusz költségeket?

Ez az eset is azt igazolja: fél/felemás megoldásokat nem szabad elfogadni! A Jogtudományi Kar esetében sem!

 

2018. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább