Ma Friderika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Ha jobban meggondolom, akkor az apám ennek a bohózatnak volt az életveszélyes tanúja. Egy egész nemzedék lett a történelem bohóca. Magyarország hadat üzent Amerikának, majd Oroszországnak. Végel László:
2018. április 1., vasárnap
Kozmikus fájdalmak versben és prózában. A tehetség sem hiányzik, pontosan olyan jól megirt mű, mint amilyet tegnap olvastam egy másik szerzőtől. Manapság alig olvasok dilettáns irodalmi szöveget. Ám az egyik szerző szövege meglepően hasonlít a másikra, azonban szó sincs plágiumról vagy utánérzésről. Valami más jut eszembe, éppen az, amiről Halász Gábor írt A stilizálás alkonya című remek esszéjében. A lázadás valóban elkényelmesedett, a megmerevedett újítás modorossá válik. Semmit sem ér az örökölt lázadó stílus, ha nincs mögötte lázadás. Camus mondata jut eszembe: “A szép stílus, mint a selyeming, nemegyszer bőrkiütést takar”. A gyorsan változó idő próbatételéről irt Halász Gábor és napjainkban újra felvetődik a kérdés. Hogy a próza és a líra képes lesz-e olyan ellenmérget kitermelni, amely megóvja a teljes szétmállástól. Camus vagy Danilo Kiš egyszerű, tiszta cirádamentes és megbízható mondatai jutnak eszembe.
2018. március 30., péntek
(…) Párhuzamosan a regénnyel, írom a Temetetlen múltjaink „önéletrajzi alteregóját” is. Fontos kontextus: „A második világháború sorsa az első naptól kezdve eldőltnek volt tekinthető, Németország azt a háborút sehogy sem nyerhette meg”, összegezte Magyarország háborúját Bethlen István 1944-ben. Ha jobban meggondolom, akkor az apám ennek a bohózatnak volt az életveszélyes tanúja. Egy egész nemzedék lett a történelem bohóca. Magyarország hadat üzent Amerikának, majd Oroszországnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lépésnyire a végső győzelemtől
Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >
Hasznos-e a bojkottálás?
Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül. A VMSZ és a >
Alászolgája Főnök, s respekt
Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >
Szerelmünk volt és mostohánk lett
Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >
Requiem a vajdmagy sajtószabadságért
Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >
Jelzők zűrzavarában
„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >
Magyar-magyar párbeszéd?
Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >
Meghaltatok
Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >
A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett
Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >
Nyári emlék
10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >
Az abszurd, "amiben élsz"
Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >
A miniszterelnök nem magánember
Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >