2018. július 17. kedd
Ma Endre, Elek, András névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

MagyarZó Pistike messéi

Ha annak idején, amikor megszereztük a magyar útlevelet, mi is nekivágunk a nagyvilágnak, mint oly sokan, akkor most a fejed se fájna, és nem keseregnél József Attilával. Lehetnél te is jól kereső chefmanager valahol Düsseldorfban, mint a Szabó Pista a szomszéd utcából. Pedig itthon csak segédmunkás volt. Most meg minden évben új luxusautóval jár haza. J. Garai Béla (Magyar Szó):

Szegény Peti barátom jól ráfázott arra, hogy a grószfaterja száz éve magyarosította a családnevét! A német Apfelbaumról Zacsekre. Mert a Julika magyartanárnőnek az a heppje, hogy folyton megfordítja az osztálynévsort, és pont a z-betűsöknél kezdi a feleltetést.

Mint a héten is, amikor a költészet napja alkalmából a halhatatlan József Attila Születésnapomra című versét kellett megtanulnunk.

– Nos, Peti fiam, elszavalnád-e nekünk ezt a híres költeményt? Remélem, hogy megtanultad, és tanulás közben át tudtad érezni a mű minden drámaiságát!

– Én nagyon igyekeztem, tanárnő kérem, de úgy érzem, hogy még túl fiatal vagyok az átérzéshez – mentegetőzött a Peti.

– Hogyhogy túl fiatal?

– Úgy, hogy az Attila harminckét éves volt, amikor ezt írta, én meg csak őszre leszek tizennégy.

Egyedül az a közös köztük, mondta a Peti, hogy Attila házi feladatába is mindenfelé belejavított a Horger Antal tanár úr, mint az övébe szokott a Julika. – Honnan szeded ezt a szamárságot, Tepeti, hogy Horger Antal belejavított József Attila költeményébe?

– Nem szamárság tanárnő kérem, mert a saját szememmel láttam az internetes enciklopédiában, a Wikipédiában, hogy a kézirat tele van javításokkal.

Azért is nem lehetett belőle pedagógus, mert nem tanulta meg rendesen a helyesírást.

Otthon meg atata úgy kommentálta Attila költeményét, hogy sajnos az ő életében is néhány évtized elszelelt, és rendes fizetésre még sose telt!

– Ne is panaszkodj, Tegyula, mert csak magadat hibáztathatod – inté le őt amama. – Ha annak idején, amikor megszereztük a magyar útlevelet, mi is nekivágunk a nagyvilágnak, mint oly sokan, akkor most a fejed se fájna, és nem keseregnél József Attilával. Lehetnél te is jól kereső chefmanager valahol Düsseldorfban, mint a Szabó Pista a szomszéd utcából. Pedig itthon csak segédmunkás volt. Most meg minden évben új luxusautóval jár haza.

– Az nem megoldás lett volna, Tematild, hanem megfutamodás – válaszola az önérzetes fater. – Egész életemben a hivatásomnak éltem, nem szeretném feladni akkor sem, ha a mai társadalom nem becsüli meg.

– Maga is pont olyan reménytelen eset, Gyula zomzéd, mint a viccbeli figaró – kuncoga a Zacsek.

Az államügyész indítványára halálra ítélik a borbélyt, mert elmetszette egy kuncsaftjának a torkát. A kivégzés napján a siralomházban szokás szerint megkérdezik tőle, mi az utolsó kívánsága. A halálra ítélt nagy lelki nyugalommal azt mondja:

– Tudják, én egész életemben a munkámnak éltem, és még utoljára szeretnék megborotválni valakit…

– Jó, de ki legyen az?

– Mondjuk, az államügyész úr.

Amama pedig elhatározta, hogy beiratkozik a képzőművészek egyesületébe.

– Hogy jut eszedbe ilyen hülyeség, Tematild? – idegeskede atata. – Ugyan milyen alkotásokkal szolgáltál rá az ország legismertebb képzőművészeit tömörítő egyesület, az ULUS tagságára?

A művészi falvédőimmel, Tegyula, melyeket te persze nem becsülsz. De a múltkor itt járt az Erzsike barátnőm, aki képzőművészetet tanít az általánosban, szóval hozzáértő, és azt mondta, hogy az én falvédőim igazi művészi alkotások. Különösen az, amelyre azt a népi szólást hímeztem, hogy „Az én uram csak a vizet issza, nem is sírom a lányságom vissza”. Ezt fogom majd beküldeni a zsűrinek. Úgy gondoltam, ha felvesznek, rendezek egy kiállítást. Meglátod, úgy kapkodják majd a falvédőimet, mint a cukrot! Még pénzt is kereshetek velük.

– Megáll az eszem, Tematild! Nem képzeled, hogy ilyen amatőr gagyikkal tagja lehetsz a hivatásos művészek egyesületének?

– Miért ne lehetnék? Ha a Nikolics felesége, a Dragica tagja lehet az ő Szűzmária-mozaikjaival, akkor én miért ne lehetnék a falvédőimmel? Azok is gagyik a szakértők szerint.

– Ki is csapta Dragica esete az ULUS-ban a biztosítékot! – veté közbe a Zacsek. – Sokan ki is léptek, tiltakozásul Nikolicsné felvétele miatt. Felháborítónak tartják, hogy a volt elnök feleségét egyáltalán művész számba veszik, holott csak szórakozásból rakosgatja a mozaikot. Egy képzőművész pedig úgy tiltakozott Dragica protekciója ellen, hogy sajátos performance-ot rendezett: fényes nappal odatette a névjegyét…, vagyis végezte el a nagydolgát az egyesület épülete előtt, a nyílt utcán és fényes nappal. Mintegy a protekciós „művész” alkotásainak színvonalát szemléltetve.

Két alternatív művész beszélget Párizs egyik előkelő presszójában a harmadik konyak után, miközben a zongorista játékát hallgatják.

– Mit gondolsz, mi lenne, ha most odamennék, és belezarnék a zongorába? – mondja az egyik.

– Á, hagyd – legyint a társa. – Ez a sok bunkó úgyse értené meg a művészi üzenetedet.

 

 PISTIKE, leendő chefmanager és alternatív alkotó

 

2018. április 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

MagyarZó Pistike messéi

Mert a ruszkik már csak ilyenek. A békeharc idején is előfordult, hogy az agresszív kínai tsz-tagok >

Tovább

A vajdmagyar pöcegödör

Címkéznek, mellébeszélnek, hazudnak. Esetünkben azt, hogy szerintem 15 fő alatt nem kell osztály. De szokták azt >

Tovább

Hogyan válasszunk igazgatót?

Szomorú, de sajnos igaz, a sokat dicsért magyar nemzeti autonómia szerve, az MNT álláspontja is csak >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A Vajdaságban se híre, sem hamva a 68-as hagyománynak, mivel Budapesten ilyen lázadásra nem került sor, >

Tovább

Sztálin magyar borbélya

Mit mondhatnánk a másokat, identitásokat, magatartásokat, etnikai, vallási és faji csoportokat „eltakarítani” szándékozóknak?  Talán: „Élj sokáig, >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Nem merem azt mondani, hogy a nacionalizmusba vezető antiliberalizmusnak volt reális alternatívája, de talán talpon kellett >

Tovább

A nép mindent (el)tűr...

Pásztor azt akarja mondani, hogy eddig nem tudtunk „legitim módon” november 25-éről beszélni? Ez egyszerűen nem >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Újra találkoztam volt osztálytársaimmal, a nemzedékemmel. Gyerekekről, az unokákról meséltek. A legtöbbjük már valahol Európában találta >

Tovább

MagyarZó Pistike messéi

A Zacsek anyósa is pont olyan csodalény, mint a Vucsics. Az is egész nap gondoskodik a >

Tovább

Kutyák és biciklik

A városon kívül bringázva valahonnan kifutott egy nagy, fekete szállási kutya, aki megkergetett, nem tudtam elérni >

Tovább

A pápuák velünk vannak

Gondolom, a nagy pápuai népi gyűlés már meg is rendelte a legújabb nyugat-balkáni térképeket, és szakértőket >

Tovább

„Történelmi bűntett”

„Ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a >

Tovább