2020. december 5. szombat
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Repülő tankkal Pristinába

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Lehet, hogy miattuk – ezt már én teszem hozzá, bár nem vagyok büdzsé szakértő - módosítani kell a költségvetést és el kell halasztani a nyugdíjak meg a fizetések beígért emelését, de biztos vagyok benne, hogy az érintettek megértőek lesznek, akárcsak három évvel ezelőtt is, amikor a reformok miatt kellett megcsapolni járandóságukat. Most pedig a repülő tankok miatt. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Lehet, hogy nem mindenki lelkendezik az orosz gyártmányú Mi-35-ös harci helikopterek kilátásba helyezett beszerzéséért - amiről a múlt héten értesülhettünk Aleksandar Vulin védelmi miniszter moszkvai látogatása kapcsán -, ám sokaknak most biztosan hevesebben dobog a szívük. Elsősorban azoknak, akik inkább hajlanak a koszovói kérdés katonai eszközökkel való megoldása, mintsem a meddő, sehová sem vezető diplomáciai egyezkedések felé. Hátha még elolvassák a legismertebb hadügyekre szakosodott belgrádi zsurnaliszta, a mélyen hazafias érzelmű Miroslav Lazanski beszámolóját is!

Ebből ugyanis megtudhatják, hogy a repülő tanknak is becézett Mi-35-ös, fedélzetén egy kisebb katonai egységgel, akár 45 perc alatt képes eljutni Belgrádból Pristinába! Lazanski pont ezt a példát találta fontosnak kiemelni, mint ami bennünket a leginkább érdekelhet. Tovább azt is megtudhatjuk beszámolójából, hogy az MI-35-ös a szíriai hadszíntéren kitűnően bevált a földi célpontok elleni harcban, miközben maga a gép szinte sebezhetetlen, mivel utastere golyóálló páncéllal van bevonva. És ha ott ilyen kiválóan bevált, miért ne válna be Koszovóban?

A Srpski Telegraf c. lap, ahol Lazanski fejtegetése megjelent, már arról is értesült, hogy a koszovói albánokon páni félelem lett úrrá az Mi-35-ösöknek már csak az emlegetésére is! Pedig a bevetésről még szó sem volt.

S akkor hol vannak még az ugyancsak az orosz hadiipar kiváló termékeinek számító MÍG-29-es vadászbombázók! Igaz, egy kicsit késik a generálozásuk, de mire a helikopterek megérkeznek és esetleg aktuális lesz a bevetésük, biztosan minden csavar a helyén lesz.

A napi hírekből megtudhattuk, hogy a védelmi tárcavezető négy darab Mi-35-ös vásárlásáról folytatott megbeszélést Szergej Sojgu orosz hivatali kollegájával, emellett még négy Mi-17-es nagy kapacitású szállító helikoptert is szándékozunk vásárolni. Utóbbiakra azért lehet szükség – erről szintén Lazanskinak a hírhez fűzött kommentárjában olvashatunk - mert ezekkel a gépekkel intervenciós alakulataink röpke egy óra alatt érnek le Koszovóba. Sajnos, még nem tudjuk, hogy e csodafegyverek mikor kerülnek leszállításra, mint ahogy azt sem, hogy miből fogjuk kifizetni őket? Merthogy nem egy dinárba kerülnek.

Lehet, hogy miattuk – ezt már én teszem hozzá, bár nem vagyok büdzsé szakértő - módosítani kell a költségvetést és el kell halasztani a nyugdíjak meg a fizetések beígért emelését, de biztos vagyok benne, hogy az érintettek megértőek lesznek, akárcsak három évvel ezelőtt is, amikor a reformok miatt kellett megcsapolni járandóságukat. Most pedig a repülő tankok miatt. Ám egy ilyen alkalmat, mint e csodafegyverek beszerzése, vétek lenne elszalasztani.

Ebben valószínűleg az összes kisnyugdíjas és minimálbért élvező segédmunkás egyet fog érteni.

Mert azt azért tudni kell, hogy szerb-orosz testvériség ide, Putyin imádat oda, a ruszki bratyók a szuperhelikoptereiket sem adják nekünk ingyen. Nem is kívánhatjuk tőlük, hogy miattunk anyagi csődbe kerüljön a hadiiparuk, és a szorgalmas helikoptergyártó keleti testvéreknek esetleg nélkülözniük kell miattunk.

A naiv átlagpolgár eddig talán azt gondolhatta, hogy ezekre a különleges légi járművekre, köztük a méregdrága Mi-35-ösökre azért van szükség, hogy védjék határainkat, ha netán valamelyik szomszédos országból egy idegen szántóvető traktor betévedne hozzánk, s akkor a levegőből szigorúan kitessékelnénk őket. Vagy hogy a katonai szemléken megbámulhassa őket a nagyközönség, hogy lám, a kormánynak még erre is futja a reformintézkedések mellett! De úgy látszik, hogy egyéb tervek is megfordultak Vulinék és Lazanskiék fejében.

Nem árt, ha azok az elvetemült albánok egy kicsikét tartanak tőlünk.

Különben Lazanski kollega nem először utal a maga diszkrét módján arra, hogy esetleg katonai megoldás is számba jöhet a déli tartomány visszaszerzése céljából, megbecsülve eközben azt is, hogy nagyjából mennyi időre is lenne szükség a hadművelethez. Szerinte a különlegesen kiképzett szerb alakulatok alig 48 óra alatt elfoglalhatnák Észak-Koszovót, s emellett a többi szerbek lakta nagyobb koszovói települést.

Állítólag ennyire taksálják az erre szükséges időtartamot abban a szigorúan titkos jelentésben is, amit a NATO stratégái készítettek és juttattak el az elmúlt hetekben a katonai szövetség tagállamainak vezetőihez. A NATO-ban ugyanis úgy tudják – értesült az említett lap ki tudja milyen forrásokból -, hogy Szerbia részletes katonai tervet dolgozott ki a beavatkozásra arra az esetre, ha az albánok kísérletet tesznek az Észak-Koszovó feletti ellenőrzés megkaparintására. Még a terv titkos fedőnevét is tudják: „Határozott válasz”, és állítólag azt irányozza elő, hogy a szerb hadsereg néhány órás villámháború keretében, harckocsik bevetésével eljut egészen az Ibar folyóig, és elfoglalja a Kosovska Mitrovica déli és északi részét összekötő hidat.

Feltételezésük szerint a KFOR, a Koszovóban állomásozó nemzetkőzi békefenntartó erő képtelen lenne velük szembeszállni, ami pedig a koszovói albán rendőri alakulatokat illeti, azok Lazanski szerint említést sem érdemelnek. Észak-Koszovó visszafoglalása állítólag új helyzetet teremtene a koszovói ügyben, és Belgrádnak alkalma nyílna arra, hogy Oroszország diplomáciai segítségével újratárgyalja a kérdést.

Az intervenciós terv kidolgozói arra számítanak, hogy a hadművelet, mint fogalmaznak, csak „jelentéktelen” veszteségekkel járna, de hogy ez mennyi, hány emberéletet jelent, tizet-huszat, vagy százat? Továbbá: melyik oldalon (remélhetőleg nem a miénken)?

Ezekre a hadászati szempontból mellékes körülményekre nem térnek ki. Mint ahogy arra sem, hogy mi lenne, ha mások is beavatkoznak a katonai rendezésbe, vagy ha más krízishelyzetek is létrejönnek.

E titkos és kevésbé titkos tervek kiszivárogtatása után a magát a békés megoldás reményében ringató szemlélő számára már csak az a remény marad, hogy a haza eme elszánt védelmezőit sikerül józanságra inteni, még mielőtt nagyobb bajt okoznának. És közben megpróbálja megoldani az alábbi találós kérdést:

Ha az Mi-35-ösöknek 45 percre van szükségük, hogy elérjék Pristinát, az Mi-17-eseknek pedig egy órára, hogy elszállítsák a harci alakulatokat a déli tartományba, akkor hány évre van szüksége Szerbiának, hogy csatlakozzon az EU-hoz?

 

 

2018. április 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább