2019. november 12. kedd
Ma Jónás, Renátó, Jozafát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Az emberi jogok helyett a szabadságok elfojtása”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az itteni jogászoknak van egy politikailag semlegesnek tűnő, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői által irányított, a közösség ügyeiben érdektelen egyesülete, amelynek a vezetője – az ellene folyamatban lévő bűnvádi eljárás ellenére, halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség okozása miatt – nem mondott le tisztségeiről és távozott a közéletből. Bozóki Antal:

Március 20.

„Többség, de mégis kisebbségben”

Megjelent a Danas c. belgrádi napilap Minority News [Kisebbségi Hírek] c. külön mellékletének újabb (3.) száma, amelyet a Migrációkutató Központtal közösen készített. Az – ezúttal – (párhuzamos) szlovák nyelvű írásokat tartalmazó mellékletet a bolgár külügyminisztérium támogatta.  

A lap azon kevés szerbiai újság közé tartozik, amely különböző témákkal külön mellékletben foglalkozik.  Ilyen (időszaki) melléklet közöl például a Suočavanje [Szembesítés] címmel is, amely a délszláv háborús bűnökről és az ezzel kapcsolatos perekről cikkezik.

Az (újság)melléklet nagyon alkalmas és népszerű módja az olvasók részletesebb tájékoztatásának valamely társadalmi, gazdasági, politikai, művelődés stb. kérdésről. A Családi Kör hetilapban és a Magyar Szóban is voltak ilyen mellékletek, amelyek közül jó néhányat magam is készítettem. Ez a gyakorlat sajnos megszakadt.

Ez a kis kitérő után lássuk, mit tartalmaz a Minority News legújabb vezércikke?

A „Többség, de mégis kisebbségben” c. írás főleg azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozók milyen mértékben élnek a jogaikkal”.

A szerző szerint „mégis azt lehet mondani, hogy a polgárok elegendő mértékben tájékozottak a jogaikról, de egyeseknél az anyanyelvű dokumentumok igénylésekor még mindig fennáll a gyanú vagy a félelem bizonyos formája”.

A cikkből megtudjuk, hogy a Tartományi Polgári Jogvédő által szervezett egyik utóbbi ülésen elhangzott, miszerint „a szakértők és a kisebbségi önkormányzatok képviselői rámutattak, hogy – Vajdaság Autonóm Tartomány és az egyes helyi önkormányzatok szervei kivételével – nem viselnek gondot a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.

– Igen, egyes helyi önkormányzatok tekintettel vannak arra, hogy mennyi nemzeti kisebbségit foglalkoztatnak, míg más önkormányzatokban annak a tények se nincsen jelentős szerepe, hogy a kisebbségiek vannak többségben. Például Antalfalva (Kovačica) és Petrőc (Bački Petrovac) községekben, ahol a többséget a szlovák nemzeti kisebbség képezi, a község első emberének tisztségét szerb nemzetiségű látja el. Semmivel nem más a helyzet egyes (vajdasági – B. A.) községekben sem, ahol a kisebbségiek vannak többségben, vagy ugyanannyian vannak (mint a többségi nemzethez tartozók – B. A.) – olvasható a Minority News írásában.

A szerző végül felteszi a kérdést: „A nemzeti kisebbségek képviselete az említett tisztségeken miért nem egyenlő az ország minden részében és miért van jelen a nemzeti kisebbségek iránt nyílt megkülönböztetés? A választ a kérdésre nem-e a helyi önkormányzatok képviselőinél, vagy a vezető politikai pártoknál kellene megkeresni? Vagy éppen a nemzeti kisebbségek képviselőinél, mert ezt a helyzetet, egyrészt, a kisebbségnek a többség által való nem elegendő méltányolásaként lehet felfogni, másrészt pedig érdektelenség vagy nem elegendő motivációként az évek óta emlegetett jogokért való kitartásban” – olvasható a befejező részben. 

A nemzeti kisebbségek részarányos képviselete az élet minden területén, így a hatósági szervekben is az egyenrangúság egyik követelménye. Az írásból is kitűnik azonban, hogy még a többségében nemzeti kisebbségű lakosságú – ez esetben szlovákok lakta – községekben sem az ott élő kisebbség adja a helyi önkormányzat vezetőjét. Vagy a nemzeti kisebbségekhez tartozók sehol nem lehetnek vezető tisztségben? Hiába a többség (a lakosságban), mégis kisebbségben vannak (a hivatalokban). Nem-e az a tézis cseng ki ebből, hogy „a szerbek sehol nem lehetnek kisebbségben”?  

A Tartományi Ombudsman 2017. évi jelentéséből – az írással ellentétben – megtudjuk, hogy még Vajdaság Autonóm Tartomány szervei sem viselnek gondot „a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.

A tartományi szervekben ugyanis a szerb nemzetiségűek száma (73%) meghaladja a lakosságban való részvételüket (66,76%). Ugyanez a helyzet a Ruszinok (1,3% és 0,7%) és a montenegróiak esetében is (2,0% és 1,15%). Az alulképviseltség a magyarok esetében a legnagyobb (5,05% és 13%), következnek a romák (0,4% és 2,19%), majd a szlovákok (1,4% és 2,6%), a Horvátok 1,9% és 2,43% és a románok (0,9 és 1,32%). (Az Ombudsman 2015. évi jelentése szerint, a tartományi szervekben a foglalkoztatottak 6,14%-a volt magyar. Ez azt jelenti, hogy a „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban nem, hogy nem valósul meg, hanem folyamatosan rosszabbodik.) 

Most már csak az a kérdés, hogy a Tartományi Ombudsman hol közölt téves adatokat, az említett összejövetelen van a 2017. évi jelentésében?

A Danas napilap kezdeményezése/projektuma mindenképpen támogatást érdemel. A továbbiakban azonban a Minority News-nak nem csak a hivatalos szervek és tisztségviselők álláspontjait kellene közvetíteni az olvasóhoz, mint a legutóbbi számban. Nyitni kellene az irányba is, hogy a nemzeti kisebbségi jogok hogyan valósulnak meg, illetve hogyan nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban.  

Március 23.

„Az emberi jogok helyett a szabadságok elfojtása”

2017-ben az emberi jogok szerbiai állapotát a nyilvános párbeszéd hiánya, a médiaszabadságok elfojtása, a bírálatok ignorálása és a vélemények ütköztetésének kerülése jellemzi – derül ki a Médiaközpontban bemutatott Belgrádi Emberi Jogi Központ (BCHR) jelentéséből.

Vesna Petrović, a Központ programigazgatója a jelentés bemutatásakor hangoztatta, hogy „a párbeszéd hiányát kíméletlen támadások követik mindenki ellen, aki más véleményt merészel elmondani, s ez a társadalomban nem jó légkört teremt”.

– A független intézmények elleni álláspontok tanúi vagyunk, amiről ezen intézmények vezetőinek jelölésének és választásának módja beszél, mondta Petrović, emlékeztetve, hogy ebben az évben esedékes a közérdekű információk új biztosának választása, és hogy fontos lesz megvédeni ezt az intézményt a politika befolyásától.

Az igazságügy helyzetét kommentálva, Ana Trkulja a Központ munkatársa elmondta, hogy az igazságügy függetlensége jelentősen megnehezült a többi hatalmi szervtől való pénzügyi függőség miatt.

– Azon kívül, hogy a(z Európai uniós csatlakozási – B. A.) tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos tevékenységek többsége késik, a Népképviselőház 2016 közepétől halogatja a költségvetés eszközök átvitelét az igazságügyi tanácsokra. Aggodalmat kelt, hogy ez mellett a bírákról olyan törvényt hoz, amely lehetővé teszi ezekre a végrehajtó hatalom nagyobb befolyását, hangoztatta Trkulja.

Ivan Protić újságíró rámutatott, hogy az újságírók és a médiumok közé, amelyek az emberi jogok védelmezői kellene, hogy legyenek, olyanokat is besorolnak, amelyek sértik az emberi jogokat és PR (public relations/közkapcsolati – B. A.) tevékenységet folytatnak a hatalom érdekében. 

– Az emberi jogok védelmezőinek munkája néhány hivatásos médiumra hárul, amelynek nem erősek és nagyok, és a hatalom mind nagyobb nyomása alatt vannak, hogy PR újságírással, illetve agitprop tevékenységgel foglalkozzanak, mutatott rá Protić.

BCHR pártoktól független, nem politikai és nem profit irányultságú polgári egyesület, amely az emberi jogok elméletének es gyakorlatának előmozdításával foglalkozik. 1995-ben alakult és mostanáig az egyik legjelentősebb szerbiai nem kormányzati szervvé fejlődött.

Ha valamit fel lehet róni a 2017. évi (377 oldal terjedelmű) jelentésének, akkor azt, hogy ez alkalommal külön nem foglalkozott a nemzeti kisebbségi jogok állásával Szerbiában. Bizonyára ehhez megfelelő nyelvismerő káderei se nincsenek.

Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület 2018. március 22-i megszűnésével most már nincsen egyetlen magyar civil szervezet sem, amelyik szakmai szinten foglalkozna a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésével Szerbiában. A délvidéki/vajdasági magyar sajtó pedig nem követi az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek munkáját, mint amilyen például a Belgrádi Emberi jogi Központ, vagy az Emberi Jogok Szerbiai Helsinki Bizottsága. Így, a nyilvánosság nem is értesülhet a szerb egyesületek küzdelméről az emberi jogok érvényesüléséért az országban.

Március 24.

Struccegylet

Az écskai kastélyban, szerbiai és magyarországi jogászok részvételével, Szakértői szemmel címen, jogászkonferenciát és bált tartott a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE).

– A szakelőadásokon magyarországi és a Szerbiában még kidolgozás alatt lévő polgárjogi törvénykönyv, valamint a büntetőjogi törvénykönyv főbb elemeit ismertették az előadók, dr. Szalma József és dr. Fejős István, majd prof. dr. Várady Tibor akadémikus tartott előadást a választott bíráskodásról. A jelenlévők mgr. Fehér László igazságügyi szakértő munkájával ismerkedhettek meg, Pásztor Bálint köztársasági képviselő beszámolt a 2018-ban várható jelentősebb törvénymódosításokról, Čedomir Backović helyettes államtitkár pedig az alkotmánymódosításról tartott előadást – tudjuk meg az összejövetelről készül írásból.

A rendezvényt Nyilas Mihály, a VMJE elnöke nyitotta meg

A témák címe alapján azt lehet megállapítani, hogy a VMJE (harmadik) konferenciáján nemhogy a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről, jogainak érvényesítéséről nem volt szó, de még az itteni jogásztársadalmat érintő kérdésekről sem.

Volt, tehát, szakmai konferencia és jogászbál, csak éppen „a Vajdaságban kevés a magyar jogász” (– ez is a tudósító és nem az Egylet megállapítása). A Tisza-menti magyar községekben pedig nincsen polgári jogvédő. Óbecsén három éve nem találnak olyan jogvédőt, aki a munkájában magyar és a szerb nyelvet is képes volna egyenrangúan használni. Az újvidéki Jogtudományi Karon még mindig nincsen megoldva a magyar nyelvű felvételizés. A közszolgátokban folyamatosan csökken a magyarok száma. Ezek miatt is sérülnek a magyar nemzeti közösség jogai.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az itteni jogászoknak van egy politikailag semlegesnek tűnő, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői által irányított, a közösség ügyeiben érdektelen egyesülete, amelynek a vezetője – az ellene folyamatban lévő bűnvádi eljárás ellenére, halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség okozása miatt – nem mondott le tisztségeiről és távozott a közéletből.

Az a megoldás, hogy ne vegyünk tudomást a problémákról, struccok módjára dugjuk a fejünket a homokba?  A jogászoknak nem ez a feladata!

 

2018. április 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább

Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái

Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >

Tovább

A kép mutatói

Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >

Tovább

Demeter Szilárdnak már megint mindenről a pofozkodás jut eszébe

Mert az Irodalmi Magazin léte arra bizonyíték, hogy az, ami nem feltétlenül értékes, érdekes, szükségszerű, az >

Tovább