2020. október 29. csütörtök
Ma Nárcisz, Melinda, őzike névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Uniós kisebbségvédelem

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az utóbbi évtizedben több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek „lehetővé teszik, hogy munkahely-létesítés esetén két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben”. A helyzet azonban nem hogy javult volna, hanem tovább rosszabbodott. Most majd ez a projektum javít ezen, vagy csak tovább halasztja ennek a problémának a megoldást? Esetleg az intézménynek pénzre van szüksége? Nem kutatásra van már szükség, hanem a jogszabályok alkalmazására! Mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, amivel és ahogyan kellene! Bozóki Antal:

Február 7.

Uniós határozat a nemzeti kisebbségek védelméről

Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésének tilalmáról szóló határozatot fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.

Tizenhárom év szünet után ez az első jelentős, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A magyar nemzetpolitika sikerének is számít, hogy az állásfoglalás kezdeményezője és koordinátora Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKO) EP-képviselője.

A határozat kimondja: „A kisebbségek jogainak biztosítása a koppenhágai kritériumok értelmében a tagjelölt országok számára is alapvető követelmény”. Kiemeli, hogy „a nemzeti kisebbségek jogai és e jogok védelme a jogállamiság szerves részét képezik”.

Az EP az állásfoglalásban „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek még mindig akadályokkal szembesülnek alapvető jogaik tiszteletben tartásának biztosítása során, valamint gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válnak. Úgy véli, hogy a tagállamoknak következetesen biztosítaniuk kell a kisebbségi jogokat, és rendszeres időközönként értékelniük kell ezen jogok tiszteletben tartását.” A határozat kimondja azt is, hogy „az őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbségek megkülönböztetése elleni küzdelem: nemzeti és uniós felelősség”.

Csáky Pál, a Pozsonyban február 12-én tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „Nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az őshonos kisebbségek jogvédelméről szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna, vagy akár Szerbia”.

Az állásfoglalás által, tehát, Szerbiára nézve is új helyzet állt elő. Most, hogy „felvetődött a kisebbségi akcióterv módosításának a lehetősége”, az EP határozatából eredő feladatokat is e tervbe kellene foglalni.

Az EP határozat ugyanis a koppenhágai kritériumokra épül és az acquis communautaire, vagyis a közösségi (jogi) vívmányok szerves részévé vált. Ez azt is jelenti, hogy az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától, vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után, átveszik és alkalmazzák ezeket.

Fontos lenne, ha a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetősége a szakszolgálatával programot készíttetne a határozatból eredő nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazására és elfogadásra a testület elé terjesztené azt. A probléma viszont az, hogy a testület vezetősége ilyen irányban nem fogékony, és – sajnos – úgy tűnik, se akaratuk se kapacitásuk erre nincsen.

Február 7.

Megfelelő képviseletet a nemzeti kisebbségeknek!

A szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs testületének ülésén, amelyet Hajnal Jenő, az MNT elnöke vezetett, napirenden voltak, egyebek között, azok a tevékenységek „amelyeket a nemzeti kisebbségek hatékony részvételére irányítanak a közigazgatási szervekben és a közszolgálatokban. Pontosabban Az Etnikaiság Kutatási Központ [Centar za istraživanje etniciteta] „A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele  a közigazgatási szervekben és a közszolgálatokban” című projektumának megvalósításával kapcsolatos tevékenységeket határozták meg.

– A projektum célja, hogy – a helyzet reális áttekintése után – Szerbia kormányának ajánlásokat és konkrét javaslatokat tegyenek, záros határidőkkel, a nemzeti kisebbségek megfelelő biztosítása érdekében a hatalmi szervekben és a közszolgálatokban, a nemzeti kisebbségeknek a lakosságban való részvételével arányosan – olvasható az ülésről szóló tudósításban.

Ülésezik a nemzeti tanácsok koordinációs testülete

Mire lehet következtetni, mit lehet megállapítani ennek az írásnak az alapján?

Először azt, hogy a hatalmi szervek még azt sem tudják (vagy nem akarják tudni), milyen a nemzeti kisebbségek részvétele/aránya a közigazgatásban és közszolgálatokban. Aztán felvetődik a kérdés, hogy miért kell (ki tudja mekkora összeget) fizetni egy ilyen kutatásért, amikor a hatalmi szervekben tisztában vannak a foglalkoztatottak nemzeti összetételével? És harmadszor, mikorra fejeződik be a projektum, mikor készülnek el az „ajánlásokkal és konkrét javaslatokkal”.

Emlékeztetőül: A szerb (Koštunica) kormány még 2006. május 11-én Záradékot fogadott el azokról az intézkedésekről, amelynek az volt a célja, hogy, hogy növeljék a nemzeti kisebbségek számát az államigazgatási szervekben.

A Tartományi Ombudsman több jelentésében megtalálhatók a „részarányos foglalkoztatásra” vonatkozó adatok is adatok: Vajdaságban a magyar nemzetiségűek a lakosság 13%-át teszik ki, viszont a tartományi szervekben csak alig több mint 6% dolgozik (74 személy, 2013-ban és 2014-ben 77-en). Hasonló helyzetben vannak az itteni szlovákok is (2,6% az arányuk a lakosságban, a foglalkoztatottak között viszont 1,33%), valamint a horvátok és a románok is. Közben a szerbek száma 774-ről (2013) 806-ra (2015) növekedett.

Az utóbbi évtizedben több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek „lehetővé teszik, hogy munkahely-létesítés esetén két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben”. A helyzet azonban nem hogy javult volna, hanem tovább rosszabbodott. Most majd ez a projektum javít ezen, vagy csak tovább halasztja ennek a problémának a megoldást? Esetleg az intézménynek pénzre van szüksége? Nem kutatásra van már szükség, hanem a jogszabályok alkalmazására!

Mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, amivel és ahogyan kellene!

2018. február 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább