2021. január 23. szombat
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Uniós kisebbségvédelem

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az utóbbi évtizedben több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek „lehetővé teszik, hogy munkahely-létesítés esetén két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben”. A helyzet azonban nem hogy javult volna, hanem tovább rosszabbodott. Most majd ez a projektum javít ezen, vagy csak tovább halasztja ennek a problémának a megoldást? Esetleg az intézménynek pénzre van szüksége? Nem kutatásra van már szükség, hanem a jogszabályok alkalmazására! Mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, amivel és ahogyan kellene! Bozóki Antal:

Február 7.

Uniós határozat a nemzeti kisebbségek védelméről

Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésének tilalmáról szóló határozatot fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.

Tizenhárom év szünet után ez az első jelentős, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A magyar nemzetpolitika sikerének is számít, hogy az állásfoglalás kezdeményezője és koordinátora Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKO) EP-képviselője.

A határozat kimondja: „A kisebbségek jogainak biztosítása a koppenhágai kritériumok értelmében a tagjelölt országok számára is alapvető követelmény”. Kiemeli, hogy „a nemzeti kisebbségek jogai és e jogok védelme a jogállamiság szerves részét képezik”.

Az EP az állásfoglalásban „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek még mindig akadályokkal szembesülnek alapvető jogaik tiszteletben tartásának biztosítása során, valamint gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válnak. Úgy véli, hogy a tagállamoknak következetesen biztosítaniuk kell a kisebbségi jogokat, és rendszeres időközönként értékelniük kell ezen jogok tiszteletben tartását.” A határozat kimondja azt is, hogy „az őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbségek megkülönböztetése elleni küzdelem: nemzeti és uniós felelősség”.

Csáky Pál, a Pozsonyban február 12-én tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „Nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az őshonos kisebbségek jogvédelméről szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna, vagy akár Szerbia”.

Az állásfoglalás által, tehát, Szerbiára nézve is új helyzet állt elő. Most, hogy „felvetődött a kisebbségi akcióterv módosításának a lehetősége”, az EP határozatából eredő feladatokat is e tervbe kellene foglalni.

Az EP határozat ugyanis a koppenhágai kritériumokra épül és az acquis communautaire, vagyis a közösségi (jogi) vívmányok szerves részévé vált. Ez azt is jelenti, hogy az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától, vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után, átveszik és alkalmazzák ezeket.

Fontos lenne, ha a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetősége a szakszolgálatával programot készíttetne a határozatból eredő nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazására és elfogadásra a testület elé terjesztené azt. A probléma viszont az, hogy a testület vezetősége ilyen irányban nem fogékony, és – sajnos – úgy tűnik, se akaratuk se kapacitásuk erre nincsen.

Február 7.

Megfelelő képviseletet a nemzeti kisebbségeknek!

A szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs testületének ülésén, amelyet Hajnal Jenő, az MNT elnöke vezetett, napirenden voltak, egyebek között, azok a tevékenységek „amelyeket a nemzeti kisebbségek hatékony részvételére irányítanak a közigazgatási szervekben és a közszolgálatokban. Pontosabban Az Etnikaiság Kutatási Központ [Centar za istraživanje etniciteta] „A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele  a közigazgatási szervekben és a közszolgálatokban” című projektumának megvalósításával kapcsolatos tevékenységeket határozták meg.

– A projektum célja, hogy – a helyzet reális áttekintése után – Szerbia kormányának ajánlásokat és konkrét javaslatokat tegyenek, záros határidőkkel, a nemzeti kisebbségek megfelelő biztosítása érdekében a hatalmi szervekben és a közszolgálatokban, a nemzeti kisebbségeknek a lakosságban való részvételével arányosan – olvasható az ülésről szóló tudósításban.

Ülésezik a nemzeti tanácsok koordinációs testülete

Mire lehet következtetni, mit lehet megállapítani ennek az írásnak az alapján?

Először azt, hogy a hatalmi szervek még azt sem tudják (vagy nem akarják tudni), milyen a nemzeti kisebbségek részvétele/aránya a közigazgatásban és közszolgálatokban. Aztán felvetődik a kérdés, hogy miért kell (ki tudja mekkora összeget) fizetni egy ilyen kutatásért, amikor a hatalmi szervekben tisztában vannak a foglalkoztatottak nemzeti összetételével? És harmadszor, mikorra fejeződik be a projektum, mikor készülnek el az „ajánlásokkal és konkrét javaslatokkal”.

Emlékeztetőül: A szerb (Koštunica) kormány még 2006. május 11-én Záradékot fogadott el azokról az intézkedésekről, amelynek az volt a célja, hogy, hogy növeljék a nemzeti kisebbségek számát az államigazgatási szervekben.

A Tartományi Ombudsman több jelentésében megtalálhatók a „részarányos foglalkoztatásra” vonatkozó adatok is adatok: Vajdaságban a magyar nemzetiségűek a lakosság 13%-át teszik ki, viszont a tartományi szervekben csak alig több mint 6% dolgozik (74 személy, 2013-ban és 2014-ben 77-en). Hasonló helyzetben vannak az itteni szlovákok is (2,6% az arányuk a lakosságban, a foglalkoztatottak között viszont 1,33%), valamint a horvátok és a románok is. Közben a szerbek száma 774-ről (2013) 806-ra (2015) növekedett.

Az utóbbi évtizedben több olyan törvényt is elfogadtak, amelyek „lehetővé teszik, hogy munkahely-létesítés esetén két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben”. A helyzet azonban nem hogy javult volna, hanem tovább rosszabbodott. Most majd ez a projektum javít ezen, vagy csak tovább halasztja ennek a problémának a megoldást? Esetleg az intézménynek pénzre van szüksége? Nem kutatásra van már szükség, hanem a jogszabályok alkalmazására!

Mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, amivel és ahogyan kellene!

2018. február 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!?

Mivel a jelentésben, amely egy fontos regionális nemzetközi szervezet elé kerül, a Szerbiában élő magyar közösségről >

Tovább

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ >

Tovább

Nem lehetünk kisebbségi politikai rezervátumba bezárkózó indiánok

Könnyű azoknak a kisebbségben élőknek, akik kozmopolita buborékba menekülve elegáns gesztussal túlteszik magukat a trianoni történeten, >

Tovább

Újfajta vírus terjed köztünk: a fake news vírusa

A legkényelmesebb olyasmivel vádolni az embert, amire még álmában sem gondolt. Ezzel kapcsolatban jut eszembe egy >

Tovább

„Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!

Kit és mit képvisel Deli Andor? 1. A hatalom részét képező magyar párt dicstelen szerepet játszott >

Tovább

Bethlen Gábor a főtéren

Aki Marosvásárhelyre látogat, nézze meg feltétlenül Bernády György szobrát a Teleki-ház előtt és a Bethlen Gábor-szobrot >

Tovább

Az ironikus kontrapunkt

Az életébe több ilyen patetikus esemény játszódott le, vallotta be, de az említettek miatt, nem írt >

Tovább

A legnagyobb távozott

Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >

Tovább

Az ég dörög, de a zivatar elmarad

Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >

Tovább

Biztosítani a médiaszabadságot!

Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >

Tovább

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >

Tovább

Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)

Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >

Tovább