2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Kétoldali védelem?

A kormányközi vegyes bizottságok szerepe

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A következő, hatodik ülésre azonban mind a mai napig nem került sor. A két állam vezetői – a jelekből ítélve – meg vannak elégedve azzal, hogy a „kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak”. Bozóki Antal:

Három év kihagyás után Belgrádban majd a Zomborhoz közeli Monostorszegen ülésezett január 30-án és 31-én a szerb-horvát kormányközi vegyes bizottság (KVB).

– Tekintve, hogy a bizottság legutóbbi találkozójától máig három év múlt el, leszögezhetjük, hogy a korábban megfogalmazott ajánlásaink egy részét mindkét fél megvalósította, ami elismerést váltott ki a vegyes bizottság munkája iránt mindkét országban a kisebbségek részéről. A továbbra is nyitott kérdésekről határozatokat fogadtunk el – nyilatkozta dr. Ivan Bošnjak a szerb társelnöklő.

Zvonko Milas horvát társelnöklő már kissé árnyaltabban fogalmazott és „rámutatott, hogy „a KVB 7. ülése után további megbeszélésekre lesz szükség, nem csupán a bizottság ajánlásai megvalósításának érdekében, hanem a határon átívelő együttműködés serkentése miatt is”.

A KVB ülését bizonyára Aleksandar Vučič szerb elnök horvátországi (február 12-13-i) látogatása is „előre hozta”. Mindkét félnek érdeke ugyanis, hogy kölcsönös eredményeket mutassanak fel a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása terén, mivel az „kihat az országok kapcsolatára” (is). (Ez azonban fordítva is érvényes.) Annál is inkább mivel Szerbia és Horvátország kapcsolatai „még nem nevezhetők barátiaknak”.   

Vučič látogatása alatt a kér ország államfője „ígéretet tett arra, hogy ki-ki a saját országában tesz lépéseket a horvát, illetve a szerb nemzeti közösség helyzetének jobbá tételének érdekében”.

Az ígéret szép szó, ha megtartják/betartják, úgy jó – hangzik a magyar közmondás.

Szerbiának, Horvátországon kívül, Magyarországgal, Romániával és Macedóniával van kétoldalú egyezménye a kisebbségek védelméről. 

A volt Szerbia és Montenegró, valamint a Magyar Köztársaság közötti, a magyar illetve szerb kisebbség védelméről szóló 2003. október 21-én, Budapesten aláírt egyezmény 16. szakasza szerint a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság „szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik”.

 A Bizottságnak az Egyezményből a következők feladatai erednek:

„– megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,

– áttekinti és értékeli az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását,

– ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban”.

A KVB első ülését Budapesten tartotta meg, 2004. december 13-án. Ez után még négy ülést tartott (Szabadkán, 2005. november 10-én; Újvidéken, 2009. május 19–20-án; Budapesten, 2011. június 20-án, és Szabadkán, 2016. április 4-én). Több mint tizenhárom év alatt tehát – a politikusok fogadkozásai ellenére – mindössze öt KVB ülésre került sor. A legutóbbit szabadkaira ötévi szünet után tartották. Ebből is látszik, hogy a két kormány milyen fontosságot tulajdonított a kisebbségi kérdések rendezésének.

Nem a kisebbségi vegyes bizottságok, hanem a kormányok feladata a kisebbségek helyzetének rendezése, ugyanakkor a bizottságoknak fontos szerepe lehetne a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmények rendelkezéseinek megvalósításában. Ez azonban rendszerint nem az előrelátott időközökben és az országok közötti politikai viszonyok függvényében történik.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke 2016-ban Szabadkán kiemelte: „a tervek szerint ezentúl évente legalább egyszer ülésezik a testület”. Mint mondta: öt év alatt rengeteg téma összegyűlt, amelyekről mindenképpen beszélni kell, de az előzetes tárgyalások pozitív irányt mutatnak. „A szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak” – szögezte le. A két nép sokszor okozott egymásnak fájdalmat, ugyanakkor most „egy új Európát akarunk építeni”, és ebben, valamint a globális kihívásokkal szemben közösen kell fellépni.

A következő, hatodik ülésre azonban mind a mai napig nem került sor. A két állam vezetői – a jelekből ítélve – meg vannak elégedve azzal, hogy a „kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak”. (Ez – Ana Brnabić szerb kormányfő szerint – „elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhető”. Hogy a KVB ajánlásaiból a gyakorlatban mi valósult meg, és hogy az újonnan keletkezett problémák mikor oldódnak meg, az már kevésbé érdekli őket.

Ezt látszik igazolni, hogy a legutóbbi szerb-magyar kormányülés után, Orbán Viktor, magyar kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, a szerb miniszterelnök részéről csak az hangzott el, miszerint „Szerbia elkötelezett az együttműködés mellett a magyar kisebbséggel. A magyar miniszterelnök pedig „példaértékűnek nevezte mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”...

 

2018. február 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább