2020. szeptember 22. kedd
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Túltolt esélyek

A bevetett és hatékonynak bizonyult tisztességtelen választási praktikák azonban ekkorra már annyira ellenszenvessé tették Milosevicet nyugaton, hogy nem csak a gratuláció maradt el a fényes győzelemért. Hamarosan már nem is szívesen mutatkoztak vele egy társaságban. Még arra is ügyeltek, hogy közös fényképen se szerepeljenek a szocialista politikussal, mert ezzel csak lejáratták volna magukat. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):

Mintha nem is számolnának a Fidesz stratégái azzal, mi lesz akkor, ha kitűnően működnek majd az áprilisi országgyűlési választási kampányban bevetett fegyvereik. Mintha nagy megfelelési kényszerükben bele se gondolnának, mi lesz, ha a közmédiából évek óta áradó kormánypropaganda valóban megteszi a hatását. Ha a Jobbikra kiszabott gigabüntetés miatt az ellenzéki párt alig tud majd kampányolni. Ha az ellenzéki pártok plakátolását valóban sikerül ellehetetleníteni oly módon, hogy az óriásplakátok tulajdonosai egyszerűen nem engedik őket hirdetni. Ha a Fidesz-közeli „civil szervezeteknek” és oligarcháknak juttatott pénzek óriási (hang)erőfölényt biztosítanak majd a kormánypártnak a választáson. Tényleg „pusztán” egy nagy-nagy győzelem lesz ebből, egy újabb kétharmad vagy négyötöd, amire a Fidesz vezetői áhítoznak?

Még a kilencvenes évek elején történt, hogy Jugoszláviában Slobodan Milosevic és az ő szocialista pártja mindent megtett azért, hogy az ellenzéki Milan Panic indulását ellehetetlenítse az elnökválasztáson. Plakátolni alig engedték a támogatóit, még a nagy titokban kihelyezett falragaszait is eltüntették. Mindezzel párhuzamosan a szerb köztévéből áradó milosevici propaganda nyugati ügynöknek, a nép ellenségének bélyegezte Panicot, olyannak, aki egyenesen a szerbek elpusztításán munkálkodik.

Milosevic emberei arra is figyeltek, hogy a választási szabályok kizárólag a szocialisták érdekeihez igazodjanak. (Nem ismerős valahonnan?) Kevéssé meglepő módon így végül a papírforma érvényesült: Milosevic óriási győzelmet aratott, a szocialisták diadalmámorban úsztak.

Csakhogy kicsit elszámították magukat. Ugyanis másnap hiába várták a nyugati vezetők és diplomaták gratulációit, azok sehogy nem akartak megérkezni a belgrádi elnöki palotába. A szocialisták értetlenkedve szembesültek a helyzettel. Hiszen ők megnyerték a választást, a számok magukért beszéltek! A bevetett és hatékonynak bizonyult tisztességtelen választási praktikák azonban ekkorra már annyira ellenszenvessé tették Milosevicet nyugaton, hogy nem csak a gratuláció maradt el a fényes győzelemért. Hamarosan már nem is szívesen mutatkoztak vele egy társaságban. Még arra is ügyeltek, hogy közös fényképen se szerepeljenek a szocialista politikussal, mert ezzel csak lejáratták volna magukat. A délszláv háborúkban betöltött szerepvállalás és a tisztességtelen választások miatt a milosevici rezsim a kilencvenes évek végére gyakorlatilag teljesen elszigetelődött. Pedig ők csak túltolták a győzelmet – mindössze ennyi történt.

Ma, itthon egyre nyilvánvalóbb, hogy a fideszes vezetők nem tanultak ebből a nagyon is érthető leckéből, így maguk is arra játszanak, hogy trükkök sorával lehetetlenítsék el az ellenzéket. Pedig igazán tudhatnák, hogy egy választást sosem elég otthon megnyerni, a nemzetközi színtér legalább ennyire fontos, különösen, ha hazánk választás utáni érdekérvényesítő képességéről van szó.

A borús idők jelei már most látszanak. Az Állami Számvevőszék által a Jobbikra kiszabott 662 millió forintos gigabüntetésről még a nyugati média is beszámolt. Most hétvégén pedig a világ vezető napilapjai, a The New York Times és a brit The Guardian hozta címlapján a legfrissebb magyarországi fejlemények híreit. Miután ismertették a jogállam leépítéséhez vezető utat, kitértek a legújabb OLAF-vizsgálat eredményeire és arra, hogy a hazai kormányközeli oligarchák „pénztárgépnek használják” az uniót.

Mégis mire számítanak a Fidesz stratégái egy kiugróan jó választási eredmény után? Hogy megveregetik a vállukat nyugaton, mondván, csak így tovább? Az utóbbi hónapok eseményei után egy nagy, akár négyötödös győzelem egyenesen botrány lenne. Más kérdés, hogy ha ez így lesz, akkor ennek a levét nem egyedül a Fidesz fogja meginni, hanem az egész ország.

 

2018. február 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább