Ma Dömötör, Armand, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Ferenc pápa viszont a szegényekhez tér be, ha megélték volna ezt azok a napszámosok, bizonyára megkönnyebbülnének, mint ahogy sorait olvasva én is fellélegzek. Fellélegzek, annak ellenére, hogy úgy érzem, hogy ezekkel a gondolatokkal magamra maradtam Ferenc pápával a vajdasági magyar közösségben. Végel László:
november 3., péntek
Szentamásra utazom Anikóval, hogy rendezzük apám, anyám és a nagyszüleim sírját. Az autóbuszban olvasom a híreket. A temetőben ismerősök, Horvát Katalin osztálytársammal. Pacek Etáról kérdezek. Elhunyt, hallom a választ a szenttamási temető közepén. Arra gondolok, hogy egyre kevesebben jövünk össze az osztálytalálkozóra, de valahogy mégis sikerül elűznem barátságtalan gondolatokat, egyedüli kívánságom, hogy a maradék időmet az írásnak szenteljem. Más dolgok egyre kevésbé érdekelnek. Az írás az egyedüli fényűzés, amit megengedek magamnak. Azzal is tisztában vagyok, hogy feleleges fényűzés, egyszerűen rossz helyen születtem.
Este hallgatom és olvasom a híreket. Orbán Viktor kedden a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában szónokolt. „Az isteni ige arra tanít minket, hogy ne a véletlent, hogy ne a sors szeszélyét lássuk abban, hogy itt és most Magyarország élén keresztény, hitvalló kormány áll, hanem érezzük benne Isten kegyelmének megnyilvánulását”. Ilyen vakmerő kijelentést ritkán olvasok egy politikustól. Sejtelmem sincs, hogy húsz-harminc év múlva az új nemzedékek hogyan emlékeznek majd Orbán Viktorra, de abban biztos vagyok, hogy emlegetni fogják, miközben ellenfeleinek nevére csak a történészek emlékeznek.
Majd Ferenc pápa az „Európa elgondolása, újragondolása” című konferencián elhangzott beszédét olvasom. A konferenciát a Vatikáni Államtitkársággal együttműködve az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) szervezte. Olvasás közben nem elcsodálkozom magamon, soha sem gondoltam volna, hogy egy pápai beszédet ekkora egyetértéssel olvasok. Soha életemben egy rossz szót nem szóltam a vallás ellen, de most is fülembe cseng a szenttamási Zöld utca napszámosainak mondata: „A mi papunk csak a gazdagokat látogatja meg a születésnapjuk alkalmából.” Az a szociális mozzanat idegenített el a szenttamási templomtól. Ferenc pápa viszont a szegényekhez tér be, ha megélték volna ezt azok a napszámosok, bizonyára megkönnyebbülnének, mint ahogy sorait olvasva én is fellélegzek. Fellélegzek, annak ellenére, hogy úgy érzem, hogy ezekkel a gondolatokkal magamra maradtam Ferenc pápával a vajdasági magyar közösségben. „A párbeszéd elősegítése – bármilyen párbeszédé – a politika egyik alapfeladata, és sajnos gyakran azt látjuk, hogy a politika ehelyett szemben álló erők csataterévé válik”, állítja. Igazat mond, saját kis kisebbségi környezetemben naponta tanúja vagyok, hogy a „párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik”. Abban is igaza van, hogy ha a politikusok nem a közjót szolgálják, hanem a puszta hatalomért harcolnak, ezért termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok”. Egyszer be kellene látni, hogy előbb vagy utóbb szükség lesz egyféle új demokratikus katarzisra, nélküle a jelenlegi úgynevezett pragmatikus politika a szélsőségesek szálláscsinálója lesz. A migránsokról sem feledkezik meg a pápa: a keresztényeknek komolyan el kell gondolkodniuk Jézus kijelentéséről: „Idegen voltam, és befogadtatok” (Mt 25,35). (…)
Következő cikk: Volt egyszer egy háború
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >
Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom
Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >
Baloldal és gyermekbalett
„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >
Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?
Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >
A demokráciába vetett hit megroggyanása
Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >