Ma Kornél, Soma, Tamás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
A Naplónak az ő Szabadságáról
Bódis Gábor
Nem gondoltam volna, hogy 20 év után ismét vezércikket írok a Naplóban, hiszen ezt a hetedik születésnap óta nem nagyon teszem. Ennek több oka is volt: talán az egyik legsúlyosabb, hogy a nyolcadik évet már nem érte meg hetilapunk hard copy (úgyis, mint nyomda meg papír meg ólom) kiadása és a feltámadás az internetes mennyországban csak 12 esztendővel később következett be. A másik ok az, hogy akkori vezércikkem a hétéves lurkóról, olyan „fogadtatásban” részesült, amit ma már sajtótörténeti délvidékumként tartok számon: ugyanis akkor a saját zsebből finanszírozott lapunk semmire sem érdemesült munkatársa (na, kiket?), igen eltalálták: magukat a tulajdonosokat fikázta. Alaposan. Azóta ezt senkinek sem sikerült túllihegni – így írta be a Napló örökre a nevét a sajtó világbirodalmába. Ezúttal elrettentő példaként.
Azóta is lesem, immár az interneten: mikor fognak saját munkatársaik nekirontani Rupert Murdochnak, Ted Turnernek vagy Robert Maxwelléknek („egy vezércikkben az ember legyen nagyképű” – idézet a Szólásszabadság nevű eposzból – ismeretlen, emiatt szabadlábon levő szerzőtől).
Hagyjuk azonban a múltat, kísért a jelen is. Szűkebb pátriánkban (be szép, melegen csengő egykori agyonpuffogtatott frázis) továbbra is dúl a sajtónak a szabadsága. Miután megvalósult a nirvána vagyis, hogy magyar tollból magyar szemnek írogatnak, Vajdaságban kitört a cenzúra. A pontos idő: 12 óra 1 perc, 21. század. Egy igazolt magyar szabadságharcos hetykén odavetette az egyetlen napilap pártatlanság bűnében hempergő vezetőjének, hogy szembemegy a közösséggel. A magyarral. Aki vajdasági. És aki velünk tart. A többi nemzetáruló. Vagy újságíró.
És ebben a pillanatban nem tört ki az égi háború. Nem jött az időgép, mert már rég megállt. A pontos idő: 12 óra 2 perc, 18. század. A rosszabbik fele.
Ahogy a nagyok mondanák: néma csend.
Ahelyett, hogy az örömujjongás diadalittas mámorában felöntöttek volna a garatra. Nem ezt tették karakán kurucaink, hanem bevezették a cenzúrát. Ez, kérem, ennyire egyszerű. Vagy rólunk írsz, nekünk, jókat, vagy jön a Nagy Bizottság, az ő Nagy Cenzúrájával.
Ezek után mit akarunk mi, 20 év után, immár az internet hullámhosszán? Csak írni, írást fogadni, szórakoztatni és szórakozni. Ennél komolyabb feladat nincs.
Ja, és labancok is írhatnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >
Vučić a szerb Orbán
Ő is tekintélyelvű, ellenséges a sajtóval szemben és nacionalista. Vagyis a magyar kormányfő természetes szövetségese. A >