Ma Petra, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
(Más) Napló 93.
Önmagukról, önmaguknak
Kisebbségjogi témák
Bozóki Antal
A Máért ülésen „a vajdasági küldöttség” tagjai Pásztor István, a VMSZ elnöke, és Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke voltak. Önmagukról, önmaguknak írták. Csak az nem világos, hogy a Magyar Szó címoldalán közölt fotón, a háttérben, Lovas Ildikó látszik-e, és ha igen, milyen minőségben vett részt a MÁÉRT-en? Bozóki Antal:
Október 30.
Aggasztó kivándorlás
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Titkársága által közzétett becslések szerint Szerbiában szédületes méreteket ölt a kivándorlás, jelentette ki Vladimir Grečić professzor, a Közgazdaságtudományi Akadémia rendes tagja a Danas napilapnak, hozzátéve, hogy Szerbia a 31. az 50 ország között, amelyekben a legnagyobb fokú a kivándorlás.
Nincsenek pontos adatok arról, hány szerbiai polgár él és dolgozik jelenleg külföldön, sem arról, hány ember keres évente az államhatáron kívül munkát, a szerbiai statisztika szerint azonban, mely a legutóbbi, 2011-es évi népszámlálásra alapoz, 313.411 szerbiai polgár tartózkodik az országon kívül.
Az OECD adatai alapján, melyeket főleg a gazdasági migránsokat fogadó országok nyilvántartásaira alapoz, 598.200 kivándorolt személyről beszélhetünk, s csak az említett országok és a 15 évesnél idősebb korosztály esetében.
Az OECD Titkársága által, a közelmúltban közzétett becslések szerint 2005 és 2014 között a Szerbiából az OECD tagállamaiba költöző személyek éves átlaga 31 ezer fő volt. 2014-ben 57 ezer személy emigrált, 2015-ben pedig ez a szám elérte a hatvanezret.
Arról nincsenek adatok, hogy hányan tértek vissza Szerbiába. Grečić felhívja a figyelmet a közelmúltban végzett kutatásokra is, melyek azt mutatják, hogy a szerbiai fiatalok kivándorlási szándéka igen hangsúlyos: az ehhez a kategóriához tartozó megkérdezettek kétharmada szeretne elköltözni az országból.
A felmérések viszont azt mutatják, hogy „évente mintegy 5-6 ezer délvidéki magyarral van kevesebb”.
November 3.
Megoldani Szandzsák státusát!
Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) elnöke a Novi Pazar-i sajtókonferencián „emlékeztet arra a tényre, miszerint Szandzsákban 1991-ben népszavazást tartottak, amelyen a polgárok arra az egyszerű és konkrét kérdésre válaszolhattak, akarják-e a teljes területi és politikai autonómiát vagy sem. A referendumon a résztvevők (összesen 183 302 szavazó) 98,85 százaléka igennel válaszolt. Az akkori rezsim nem volt hajlandó elismerni a népszavazást és annak eredményét.
Az egyik legismertebb bosnyák politikus kijelentette, hogy „a Szerbiában élő szandzsáki közösség továbbra is rendkívül elégedetlen a státusával”. Szerinte „Szerbia egyáltalán nem tekinthető modern jogállamnak”. Mint mondta, „a szerb kormány által kidolgozott és az Európai Uniónak elküldött ún. akcióterv, amely a nemzeti kisebbségekkel foglalkozik, nem legitim, ugyanis nem tartalmazza a bosnyákok igényeit és érdekeit”.
Ugljanin követeli az akcióterv módosítását. Utalt rá, hogy „a szandzsáki bosnyákok jogérvényesítése érdekében, ha kell, akár Brüsszelhez is fordul”.
1992. augusztus 26-28-án Londonban nagyszabású Jugoszlávia Békekonferenciát tartottak, amelynek összehívói az (akkori) Európai Közösség (EK) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) voltak. A konferencia 1992. szeptember 3-án Genfben folytatódott.
A londoni konferencia elnöklőinek dokumentumában – egyebek között – ez olvasható: „Üdvözöljük a tényt, hogy a Konferencia minden résztvevője aláírta a Bosznia és Hercegovináról szóló nyilatkozatot. Minden résztvevőnek teljesítenie kell a vállalt kötelezettséget. Különösen Szerbia és Montenegró világos választás előtt állnak. Kötelezettséget vállaltak: […] – hogy Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Szandzsák lakosainak számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását.”
A Szandzsák Koalíció Főbizottsága „Szandzsák mint multietnikus térség” címmel politikai platformot fogadott el „a bosnyákok alkotmányjogi státusáról, Szandzsák kérdésének megoldásáról, valamint (az akkor még – B. A.) Szerbia és Montenegró demokratizálásról.
Ugljanin legújabb nyilatkozatában követelte, hogy:
„– a Cselekvési tervvel világosan határozzák meg Szandzsák szervei megválasztásának dátumát;
– határozzák meg az európai biztonsági erők és igazságügyi szervek létrehozásának dátumát Szandzsákban;
– határozzák meg a szerb rendőrség, katonaság és titkosszolgálatok kivonásának napját Szandzsák területéről;
– rendeljék el a szerb igazságügyi szervek kivonásának idejét Szandzsákból”.[8]
A követelések szerbiai vezető politikai körökben nagy felháborodását váltottak ki. Ivica Dačić, a szerb kormány alelnöke – a Kurir c. belgrádi napilap szerint – azt mondta, hogy Ugljanin „pártját be kell tiltani”. Aleksandar Vulin honvédelmi miniszter úgy értékelte, hogy Ugljanin „zavargásokat szeretne kelteni”. Muamer Zukorlić szerb parlamenti képviselő (a Bosnyák Demokratikus Közösség – BDZ elnöke) szerint „amikor Ugljanin a kormány tagja, akkor Szerbiai a legjobb ország, amikor pedig nincsen a kormányban, akkor a kizárólagosság és a primitivizmus aktuális retorikáját alkalmazza”.
Szandzsák önkormányzatisága – a fentiekből ítélve – ismét a napi politikai vita tárgya lett. Most még csak az kérdés, hogy Ugljaninnak mekkora a támogatottsága a szandzsáki bosnyákok között? És, persze, hogy a londoni konferencia részvevői tarják-e magukat az 1992. évi megállapodásokhoz?
November 10.
Önmagukról, önmaguknak
Budapesten megtartotta XVI. ülését a Magyar Állandó értekezlet (MÁÉRT).
A résztvevők az értekezlet dokumentumában, „Vajdaság tekintetében”
„– Elismeréssel állapítják meg, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése
példaértékű.
– Üdvözlik Szerbia európai uniós csatlakozásának előrehaladását. Sürgetik a 23.csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó Kisebbségi Akcióterv megvalósítását.
Reményüket fejezik ki, hogy a nemzeti tanácsokról szóló, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló törvények módosításai az idei év végéig elfogadásra kerülnek.
– Rendkívüli örömüknek adnak hangot, hogy a Vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájában, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség szakértői készítettek el, meghatározott fejlesztési célok gyakorlati megvalósítását sikeresen végzi a Prosperitati Alapítvány. Megelégedéssel nyugtázzák, hogy a megszerzett közösségi bizalomnak köszönhetően a Magyar Kormány által támogatott hároméves fejlesztési program intézkedései hatékonyan és nagy számban eljutottak a vajdasági termelőkhöz, vállalkozókhoz, családokhoz.
– Támogatják a Vajdasági Magyar Szövetség küzdelmét az anyanyelvi oktatásért különösen a kis létszámú osztályok megmaradásának vonatkozásában. Bíznak abban, hogy sikerül elérni a magyar nyelven működő, önálló tagozatok megmaradását, amelyek fontos szerepet töltenek be az asszimiláció megállításában.
– Megelégedéssel nyugtázzák, hogy az Országos Oktatási Tanács elfogadta a szerb, mint nem anyanyelv oktatására vonatkozó standardokat, így az anyanyelvű oktatáshoz való jog érvényesülésén kívül a szerb nyelv hatékonyabb elsajátításával a magyar fiatalok nagyobb eséllyel juthatnak előbbre szülőföldjükön.
– Üdvözlik, hogy a részarányos foglalkoztatás elvének megvalósulásaként a Vajdasági Magyar Szövetség több törvényjavaslatra benyújtott és elfogadott módosítási indítványai biztosítják, hogy a munkahely-létesítés folyamatában figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletét, valamint a hivatalos használatban levő nyelvek ismeretét. Örömüknek adnak hangot, hogy Szerbiában immáron törvény rendelkezik arról, hogy amennyiben egy kisebbségi és egy többséghez tartozó jelölt azonos képesítéssel rendelkezik, az előbbivel kell munkaviszonyt létesíteni.”
Ennek a dokumentumnak az alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy a magyar közösség helyzete Szerbiában rendezett, hogy szinte már semmilyen megoldásra váró probléma nincsen. Nem is tartalmazhat mást, hiszen – az ülésről készült fotók alapján azt lehet megállapítani, hogy – a Máért ülésen „a vajdasági küldöttség” tagjai Pásztor István, a VMSZ elnöke, és Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke voltak. Önmagukról, önmaguknak írták. Csak az nem világos, hogy a Magyar Szó címoldalán közölt fotón, a háttérben, Lovas Ildikó látszik-e, és ha igen, milyen minőségben vett részt a MÁÉRT-en?
November 11.
Hiányzanak az időszerű kutatások és a fiatal kutatók
Migráció Környezetvédelem – társadalom és természet címmel tartott tudományos tanácskozást a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) Újvidéken.
A tanácskozásra 34-en jelentkeztek tanulmánnyal. Huszonöt tanulmány a társadalom-tudományok, 9 pedig a természet- és műszaki tudományok területéről készült. Ezek közül 13-an Magyarországról, 21-en pedig a Délvidékről érkeztek.
A 25 társadalomtudományi tanulmányokból 14 volt a vajdasági. Hogy ez a 14 sok-e vagy kevés, arról (is) lehetne vitázni.
Nézzük meg közelebbről, mivel is foglalkoztak a délvidéki társadalomtudományi dolgozatok? Négy a migrációkkal, a bevándorlás és kivándorlás, illetve a magyar szórvány vándorlási folyamatairól szólt. A két jogi tanulmány közül az egyik a sérelemdíjra, a másik a szabadalmi jog szabályozásának fejlődésére vonatkozott. Egy-egy tanulmány készült a délvidéki magyar közösség jogvédelméről és jogvédő szervezeteitől, a hiányzó gyászjelekről, a fasizmus visszakísértéséről, Darányi Ignácról, a KMV szervezéséről, az emigráns sajtó nyelvezetéről, Ábrahám Pál zenéjéről és a marketing szerepéről az ökológiai turizmus fejlesztésében.
A feldolgozott témák alapján arra lehet következtetni, hogy jobbára elmaradtak a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetét érintő kutatások. Jelzés értékű a fiatal(abb) kutatók, az utánpótlás elmaradása is a tanácskozásról.
Ezek a problémák már huzamosabb ideje jelen vannak a VMTT tevékenységében. Önmagában már az is gond, hogy a VMTT évente csak egy alkalommal, a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett tanácskozással vesz részt a közéletben.
A tanulmányok bemutatását – még ha tíz percben is – nehéz volt figyelemmel kísérni. Ehhez hozzájárult az is, hogy társadalom-tudományokkal foglalkozóknak végig kellett hallgatni a természettudományi előadásokat és fordítva. (Tizenkét óra körül már csak összesen 26-an maradtak – a külföldi vendégekkel együtt – a Tartományi képviselőház Nagytermében. Az újságírók is szétszéledtek.) És persze lehetőség se adódott az egyes témákhoz való esetleges hozzászólásokra. Ideje lenne, tehát, elgondolkodni a tanácskozás elképzeléséről, jövő évi megszervezéséről/átszervezéséről. Ez azt is jelenti, hogy külön kellene választani a két tudományos területre vonatkozó témák előadását, megvitatását.
A vajdasági magyar civil szervezetek nem kielégítő tevékenysége a kisebbségi jogvédelem területén és az intézményes és folyamatos tudományos kisebbségkutatás, valamint az alapos monitoring (állapotfelmérés) hiánya miatt szükség lenne egy, a – Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) által javasolt – Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet létrehozására. Mivel erre belátható időn belül bizonyára nem kerül sor (a jelenlegi hatalomnak nem érdeke, hogy létrehozza) szükséges, hogy a VMTT kialakítson egy alosztályt/szervezeti egységet, amely tudományos módszerekkel és folyamatosan figyelemmel kísérné a nemzeti kisebbségek jogai megvalósulását és helyzetének alakulását is. Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy tárgyilagos képet kapjuk arról, hol is tartunk ma a jogvédelem terén. Eddig azonban a VMTT vezetése sem mutatott készséget az ilyen irányú aktivitásra.(...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi lett volna Petőfivel...
Ez jutott ezembe a magányos tóparti padon, amikor elővettem Vajda János verseit. Egészen megdöbbentő Svájcban olvasni >
(Utolsó) esély a váltásra?
A magyar közösség számára és a választások demokratikussága szempontjából rendkívül fontos lenne a tárgyilagos tájékoztatás biztosítása. >
Az erőszak fúgái a senkiföldjén
Végel László áprilisi Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia-i székfoglalóján ismét Sinkó Ervint idézte fel, a jugoszláv, >
Értelmiségi „lakoma” Óbecsén
Az esemény hiányossága az is, hogy mindennemű összegzés, közlemény vagy állásfoglalás nélkül ért véget. Úgy tűnik, >
Az elfüggönyözött valóság
Nagyon sajnálom, hogy a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben nem szólaltak fel erélyesebben a jelenlegi szerbiai >
A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >
„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!
Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >
„A titkárnak fogalma sincs”!
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >
A magyarok pisszenni sem mernek
Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >