Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
J. Garai Béla
Nem értem, Tegyula, miféle székeken vitatkozott az elnök és a furcsa nevű amerikai vendég? Nem csodálom, hogy a házigazda így felizgatta magát a találkozón, mert mi közük az amcsiknak ahhoz, hogy ki hol ül? És hogy egy széken ül vagy kettőn? J. Garai Béla (Magyar Szó):
(...) De az is irtó érdekes volt a héten, ahogy a képviselők a szkupstinában az iskolai bizonyítványokkal dicsekedtek.
– Nem szoktam nézni a képviselőházi közvetítéseket, okosabb dolgom is van annál – szóla a Zacsek –, de most véletlenül odakapcsoltam, és azt hittem, hogy egy valóságsóba csöppentem. Nem hittem a szememnek, amikor a haladópárti frakcióvezető Martinovics elővette főnöke, Vucsics egyetemi leckekönyvét, és felolvasta belőle az osztályzatokat. Azóta se megy a fejembe: hogy került egyáltalán napirendre a szkupstinában Vucsics indeksze?
– Majd én megmondom magának, Zacsek – világosítá fel őt atata. – Úgy került, hogy maga Vucsics adta oda a frakcióvezetőnek, hogy mutassa meg az ellenzéknek, hogy milyen kiváló tanuló volt az egyetemen. Ahogy Vucsics nyilatkozta, így akarták elhallgattatni az ellenzékieket, akik folyton azzal macerálják a haladókat, hogy milyen műveletlenek, és pénzért vásárolták a diplomájukat.
– És sikerült elhallgattatni a bírálókat? – kérdé amama.
– Egy frászt! Azzal kontrázták meg őket, hogy ha már a diplomák kerültek szóba, akkor mutassák meg a Nikolics Tómó oklevelét is. De erre már nem volt válasz, így továbbra is bizonytalan, hogy mi is az igazság a volt elnök diplomájáról.
Ámde nemcsak a diplomák a kérdésesek, hanem a székek is.
– Nem értem, Tegyula, miféle székeken vitatkozott az elnök és a furcsa nevű amerikai vendég? Nem csodálom, hogy a házigazda így felizgatta magát a találkozón, mert mi közük az amcsiknak ahhoz, hogy ki hol ül? És hogy egy széken ül vagy kettőn?
– Nem konkrét, hanem átvitt értelemben vett székekről van itt szó, Tematild – okítá őt atata. – Hoyt Yee különmegbízott így akarta a legérthetőbb módon a szerb vezetés, de az egész ország tudtára adni, hogy Washingtonban nem nézik jó szemmel a ruszkikkal való kacérkodást, amikor állítólag minden vágyuk az unióba való mielőbbi belépés. Ezért mondta szemléltetően, a közismert népi szólást idézve, hogy Szerbia nem ülhet egyszerre két széken. Végső ideje eldönteni, hogy melyik széket választja, és merre akar haladni.
– Nekem úgy tűnik, hogy úgy akarnak belépni az unióba, hogy közben továbbra is Putyint magasztalják – okoskoda a Zacsek. – Csak attól félek, hogy akkor úgy fogunk járni, mint az egyszeri: két szék között a földön találjuk magunkat.
A jóisten magához hívja az orosz, az amerikai és a szerb vezetőt és közli velük: egy kérdésükre hajlandó válaszolni.
Putyin: mikor érjük el végre az USA fejlettségi szintjét?
Isten: Fiam, a te életedben már nem.
Trump: mikorra sikerül végre ráncba szednünk a makrancos balkániakat?
Isten: Fiam, a te életedben már nem.
Vucsics: mikor leszünk virágzó uniós ország?
Isten: Fiam, az én életemben már nem.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >