2021. január 25. hétfő
Ma Pál, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vérszegény nyuszik marcangolta nemzettest

Pásztor István október 23-i ünnepi beszédének ellenségképei

Pressburger Csaba
Pressburger Csaba

El kell ismerni, nehéz helyzetben volt a VMSZ elnöke, mert csak olyan ellenségképek kínálkoztak számára, amelyektől még a szépemlékű Napló Kör is retteghetőbb, avagy gyűlölhetőbb volt. Pressburger Csaba (Autonómia):

Nem mindig egyszerű fölfejteni Pásztor István március 15-i, augusztus 20-i és október 23-i ünnepi beszédeinek mondanivalóját. Néha többszöri nekifutásra se teljesen világos, „mit is akart mondani a költő”, ahhoz olykor túlságosan merészek a szónok (avagy szövegírója) képzettársításai. Az asszociációs hálóba pedig könnyen belegabalyodik, aki megpróbálja „szétszálazni” az összefüggéseket.

Ezúttal azonban viszonylag könnyen követhető gondolatfutamok mentén bontakozott ki, hogy mit tekint jelen pillanatban a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke 1956 máig ható tanulságainak, történelmi párhuzamainak és kiket lát az aktuális ellenségeknek. Mert párhuzamok, tanulságok és ellenségek mindig akadnak ezekben a beszédekben, legfeljebb homályban maradnak, ködbe vésznek, helyet hagyva az izgalmas találgatásoknak.

Nos, az idei nyolcflekkes (melyet a párt honlapján el is olvashatunk) nem hagyta kétségek között vergődni a nagyérdeműt, tálcán kínálta egyszerű képleteit, egyes vonatkozásokat pedig kifejezetten sulykolt, hogy a gyengébb felfogásúak is megértsék.

A világ alkotóelemei eszerint nagyjából két halmazba sorolhatók:

– az egyik halmazban vannak a szélsőségesek, a parancsokat osztogatók, az ordítás és állatiság védelmezői, a cinikusok, a szavak (szabadságával és) terrorjával (vissza)élők, a rossz beidegződésekkel rendelkezők, a fenyegetőzők, a kiskorúsítók, a kioktatók, a nemzetárulók, nemzetmegosztók, a hazaárulók és az 1956-os hazaáruló ideológia követői, a bomlasztók, a vajdasági magyar közösség nemzeti összetartozásba vetett hitének és erejének megtörésén ügyködők, továbbá négy többé-kevésbé behatárolható entitás: (a saját nemzeteitől elidegenült politikát erőltető) Európa (fideszül: Brüsszel), a kapitány (Szanyi Tibor szocialista politikus), a Jobbik és a Magyar Mozgalom

– a másik halmazban pedig a bátrak, a lelkierő birtokosai, a dolgokat a nevükön nevezők, józan, egyszerű válaszokat adók, a kitartók, valamint a nemzeti méltóság, önállóság, szabadság letéteményesei kaptak helyet, konkrétan megnevezve: ők a magyar emberek, a magyar nemzet és a vajdasági magyarság.

Ez tehát az a kétosztatú világkép, amit a Pásztor-beszéd sugall: a sötétség és a fény erői feszülnek itt egymásnak. Természetesen a gonoszak sokkal többen vannak, látszólag erősebbek is, övék a világi hatalom, ám ez az állapot változóban van, egyre többen vannak Európa-szerte, akik a magyar kormány politikáját követve mernek a széllel szemben fütyülni (ez nem átköltés: a „széllel szembeni fütyülés” megfogalmazás benne van a Pásztor-beszédben is).

A szónoklat sok tekintetben leutánozza a magyarországi kormánypárt retorikáját: leegyszerűsít, szidja a dekadens Európát, migránsozik, ellenségképeket villant fel, az emberek félelmeire és e félelmekből táplálkozó haragjára, sőt, gyűlöletére próbál rájátszani – ám mindvégig nagyon vérszegény marad ez a kísérlet.

Az a helyzet ugyanis, hogy a VMSZ nem tud hitelesnek látszó veszélyforrásokat, ellenségképeket felvillantani, illetve nem teheti ezt meg, mert azzal önellentmondásba kerülne.

Lássuk a nevükön nevezett veszélyforrásokat/ellenségképeket:

1. Európa – rendkívül érdekes, hogy ez a földrajzi megnevezés egyszer sem szerepel Európai Unióként vagy Brüsszelként, ahogy azt a fideszes retorika megkövetelné, csupán így: Európa. Azaz van egy, többnyire pejoratív értelemben használt, többször visszatérő jelzős szerkezet: „a huszonegyedik századi Európa” – ami pontosítani kívánja az Európa-fogalmat, ugyanakkor elkendőzi, hogy valójában arról az Európai Unióról beszél, amely a VMSZ hivatalos politikája szerint a legkívánatosabb valami. Ez tehát a VMSZ-re kényszerített tudathasadásos állapot – egyfelől igazodni az EU-vezetést szidó fideszes retorikához, másfelől megfelelni Szerbia EU-integrációs politikájának. A Pásztor-beszédben ezt a feszültséget a semmitmondó „Európa” kifejezés hivatott csillapítani, kioltva egyúttal belőle a gyűlölhetőséget is.

2. Kapitány – hát ez aztán az összes főellenség közül a legvérszegényebb! Meggyőződésem, hogy Szanyi Tibor európai parlamenti szocialista képviselő neve még így, teljes formájában leírva és funkcióival kiegészítve se túl sok vajdasági magyarnak mond valamit, hát még ha csak a becenevével utalnak rá; hát még ha csak az a félmondatos utalás egy aktuálisan fölkapott Facebook-bejegyzésre utal is. A Pásztor-beszédből tehát annyi derül ki, hogy valami „kapitány” nyilatkozatában ellenforradalomnak nevezte 1956-ot. Nohát, ez se fog senkit arra sarkallni, hogy üstöllést fölutazzon Brüsszelbe, és gyűlölettől megittasulva leköpje a kapitányt a Rue Wiertz 60. előtt.

3. Jobbik – objektíve igen nehéz olyasmit fölhozni – a múltja és az informális csatornákon hozzá köthető ultrákon kívül – a megcukisodott Jobbik ellen, amiben szélsőségesebbnek tetszene a Fidesznél. A Fidesz és a Jobbik közötti politikai rivalizálás tulajdonképpen az azonos szavazótáborért folyó küzdelemről szól, nem ideológiai szembenállás szüli az ellentéteiket. Igazán megható, hogy a VMSZ a Jobbikkal riogat, miközben épp egy olyan párttal van itthon koalícióban, amelynek vezetője és nem egy meghatározó embere szintén fölöttébb érdekes múlttal és informális csatornákon hozzájuk köthető ultrákkal rendelkezik.

4. Magyar Mozgalom – gondolom, legkevésbé a VMSZ elnökének kell magyarázni, miért nevetséges a Magyar Mozgalmat előrángatni a naftalinból, és mintegy ellenségként mutogatni rá. Ha legalább tett volna valamit az MM, amivel erre rászolgált volna, de hát szó sincs részéről szisztematikus ellenzéki aktivitásról, markáns politikai vonalvezetésről, netalán aknamunkáról. Nem igazán hiteles, ha a keresztény-konzervatív-nemzeti értékeket súlyos pallosukkal védelmező hős vitézek gyilkos nyuszikról szőnek rémmeséket.

El kell ismerni, nehéz helyzetben volt a VMSZ elnöke, mert csak olyan ellenségképek kínálkoztak számára, amelyektől még a szépemlékű Napló Kör is retteghetőbb, avagy gyűlölhetőbb volt.

Sorosozni meg hát ugye nem lett volna túl célszerű, mert túlságosan is sokat köszönhetett a kilencvenes években a vajdasági magyarság Soros alapítványának ahhoz, hogy az egész Soros-terv maszlagot ugyanolyan könnyen bevegye, mint a magyarországi Fidesz-propaganda megvezetett közönsége. A migránsokra talán jobban is rá lehetett volna gyúrni, bár mióta nem jönnek tömegestül és kvótákkal sem kell bajlódnia az EU-n kívül eső Szerbiának, ez se lett volna igazán nyerő.

Így járt hát a VMSZ elnöke: fölvázolt egy gyönyörű kontrasztos világot, csak épp az ellenségképeket nem tudta elég hitelesen fölfesteni. Sebaj, majd legközelebb. Hátha március 15-ig fölbukkan valami rémesen fenyegető gonosz.

 

2017. október 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Élvezettel ütötték…”

Józsit, azt a vékonyka, 160 centis fiatalembert, az engedetlensége miatt a katonai rendőrök, brutálisan összeverték. Élvezettel >

Tovább

Az iróniáról

Jöveteléről telefonon beszélgettünk, hangja már nem volt a régi, de örömmel fogadta a meghívást.  Volt egy >

Tovább

A kisebbségi magyar író a beszűkülő magyar világ hűséges foglya lett

Nem veszem észre, hogy az új nemzedék érdeklődését leköti a jelenlegi európai dráma, sorsát és világát >

Tovább

Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!?

Mivel a jelentésben, amely egy fontos regionális nemzetközi szervezet elé kerül, a Szerbiában élő magyar közösségről >

Tovább

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ >

Tovább

Nem lehetünk kisebbségi politikai rezervátumba bezárkózó indiánok

Könnyű azoknak a kisebbségben élőknek, akik kozmopolita buborékba menekülve elegáns gesztussal túlteszik magukat a trianoni történeten, >

Tovább

Újfajta vírus terjed köztünk: a fake news vírusa

A legkényelmesebb olyasmivel vádolni az embert, amire még álmában sem gondolt. Ezzel kapcsolatban jut eszembe egy >

Tovább

„Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!

Kit és mit képvisel Deli Andor? 1. A hatalom részét képező magyar párt dicstelen szerepet játszott >

Tovább

Bethlen Gábor a főtéren

Aki Marosvásárhelyre látogat, nézze meg feltétlenül Bernády György szobrát a Teleki-ház előtt és a Bethlen Gábor-szobrot >

Tovább

Az ironikus kontrapunkt

Az életébe több ilyen patetikus esemény játszódott le, vallotta be, de az említettek miatt, nem írt >

Tovább

A legnagyobb távozott

Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >

Tovább

Az ég dörög, de a zivatar elmarad

Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >

Tovább