2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Jogok papíron – változatlan gyakorlat

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A cselekvési tervel kapcsolatban – az itteni magyar közösség vonatkozásban – kezdettől fogva az a probléma, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalosan nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel a dokumentummal kapcsolatban. A másik sarkalatos probléma az, hogy a cselekvési tervbe – az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) érdektelensége miatt – a magyar közösség helyzetét érintő számos kérdés bele sem került. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

„A nemzeti kisebbségi jogérvényesítési akcióterv megvalósításáról szóló jelentéstételi folyamatok előmozdításának érdekében” tartottak „továbbképzést” szeptember 27-én, Újvidéken a köztársasági és tartományi tisztségviselők.

„A képzésen 41 olyan vajdasági önkormányzatból voltak jelen képviselők, kapcsolattartó személyek, ahol többnemzetiségű a lakosság.”

Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalának igazgatója az összejövetelen elhangzott megnyitó felszólalásában kiemelte, hogy „a szerbiai önkormányzatoknak, amelyekben a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, kulcsfontosságú szerepük van a kisebbségek jogainak megvalósításában”.

– A 2016. március 3-án elfogadott cselekvési terv előlátja, hogy az egyes tevékenységekkel megbízottaknak, így a helyi önkormányzatok is, amelyekben kisebbségek élnek, negyedévenként jelentést kell tenni a dokumentumba foglaltak gyakorlati megvalósításáról. A hivatal által szervezett képzéseken csaknem 70 helyi önkormányzat foglalkoztatottjai vettek részt,[5] akik iránt az elvárás, hogy az elkövetkező időszakban hozzájáruljanak a terepi helyzetbe való jobb betekintéshez – tette hozzá Paunović. Emlékeztetett továbbá, hogy „a cselekvési terv 11 fejezetből áll és 115 tevékenységet lát elő, amit 74 részvevőnek kell megvalósítani”.

Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár szerint „a legfontosabb az, hogy a tervbe foglaltak meg is valósuljanak”.

– Az akciótervben, amelynek kidolgozásában többen részt vettünk, valóban részletesen, átgondoltan mindazok a problémák, tervek kidolgozásra kerültek, amelyeket szükséges megvalósítani ezen a területen az elkövetkező néhány évben, az EU-s csatlakozásig. Megfigyelhető ebben az időszakban, hogy vannak eredmények, de ugyanakkor vannak késések is, hiszen határidők szerepelnek a cselekvési tervben. Ezt a folyamatot gyorsítani kell, mindazoknak, akik követik, végrehajtják a terveket, aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni – tette hozzá a titkár.

Nyilas Mihály hangsúlyozta még: „A magyar kisebbségnek Szerbiában és Vajdaságban nagyon fontos a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanítási programjának a módosítása, továbbá a részarányos foglalkoztatást szabályzó fejezet is, amelynek keretében az egész közszférában komoly változások várhatók”.

 Az újvidéki „képzésre” bizonyára annak apropóján került sor, hogy az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI)) 26. pontjában felhívta Szerbiát „a cselekvési terv és melléklete teljes körű, átfogó és átlátható módon történő végrehajtására, minden oldal építő jellegű részvételével”. Ezek megvalósításával viszont gondok vannak.

– Az Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatal rendszeres figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben előlátott tevékenységet – közölte Suzana Paunović, a hivatal igazgatója a Negyedik jelentés bemutatása alkalmából szeptember 13-án Belgrádban tartott összejövetelen.

Paunović az ülés megnyitásakor elmondta, hogy „az erre az időre előlátott tevékenységek 63 százaléka megvalósult, vagy sikeresen megvalósul”. A tevékenységek 74 megvalósítója közül 13 nem küldte el az adalékát, amelyek között szerepel hét nemzeti tanács is”.

Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[13] legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője elmondta, hogy az EU következő, féléves jelentése „novemberre várható”, és abban „komolyan elemzik” Szerbia tevékenységét. – Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja” – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.

A cselekvési tervel kapcsolatban – az itteni magyar közösség vonatkozásban – kezdettől fogva az a probléma, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalosan nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel a dokumentummal kapcsolatban. A másik sarkalatos probléma az, hogy a cselekvési tervbe – az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) érdektelensége miatt – a magyar közösség helyzetét érintő számos kérdés bele sem került.

November közeledtével a szerb kormányhivatalnak most valamiféle eredményről kellene beszámolni.  Az eddigiekből viszont az látszik, hogy még az a kevés is, amit a cselekvési tervbe foglaltak, többnyire csak papíron valósul meg, a gyakorlatban pedig szinte semmi. Még a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása vagy új meghozatala és a nemzeti kisebbségek jogainak valamint szabadságainak védelméről szóló törvény módosítása sem történt meg. Az is bizonytalan, hogy erre mikor kerül sor. Ezeknek a határideje pedig már jó néhány éve elmúlt. Ebből is látszik, hogy Szerbiában nincs tényleges politikai akarat a nemzeti közösségek helyzetének rendezésére.

Az újvidéki „továbbképzésen” elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy az illetékeseknek nincsen betekintésük abba, hogy az akciótervből ténylegesen mi is „valósult meg” eddig, hogy a Suzana Paunović vezette hivatal nem ismeri a nemzeti kisebbségi jogok terén milyen is a valós helyzet. Sok esetben a határidők sem teljesültek/teljesülnek.

Ha ez nem így lenne, az igazgató asszony nem követelte volna a részvevőktől, hogy „az elkövetkező időszakban járuljanak hozzá a terepi helyzetbe való jobb betekintéshez”. Miközben – Paunović szerint – „az erre az időre előlátott tevékenységek 63 százaléka megvalósult, vagy sikeresen megvalósul”. Nem tudni viszont, hogy ebből mennyi a „megvalósult” és amelyik „megvalósul”?

Nyilas Mihály is az összejövetelen azt emelte ki, hogy „mindazoknak, akik követik, végrehajtják a terveket, aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni”.

Ebből viszont azt lehet (ki)érteni, az önkormányzati illetékesek, vagy ahogyan nevezték ezeket, a „kapcsolattartók” – másfél évvel az elfogadása után –, jóformán még azt sem tudják, mik a feladataik, mit kell tenniük a cselekvési terv teljesítése érdekében.

A két tisztségviselő, amint a fentiekből is látszik, nem a(z elvárásoknak megfelelő) feladatot/követelést hangsúlyozta, hogy a gyakorlatot összhangba kell hozni a jogszabályokkal/jogszabályi szintre emelni. Ezért az is elképzelhető, hogy lesznek majd szép jelentések a kisebbségi jogok megvalósulásáról, a gyakorlatban pedig éppenséggel semmi nem változik.

Most az MNT-nek az lenne a feladata – ha erre egyáltalán a vezetőségének lenne szándéka és megfelelő szakszolgálata – hogy a „kapcsolattartóktól” elkérje az általuk készített jelentést és azokat (önkormányzatonként, tevékenységi területenként) összevesse a mindennapi gyakorlattal. Az itteni magyar nyelvű sajtónak pedig, hogy tájékoztasson, a cselekvési tervben foglaltak hogyan valósulnak, illetve nem valósulnak meg a helyszíneken.

Az MNT-nek most újabb esélye van, hogy végre kiálljon a magyar közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítése érdekében. Ez a cselekvési tervnek a Tanja Miščević által – „a csatlakozási folyamat felénél” – kilátásba helyezett változása miatt is fontos lenne.  A testület vezetőinek eddigi tevékenysége alapján ez azonban nem tűnik túlságosan valószínűnek.  

Amennyiben a cselekvési terv száz százalékban megvalósul, a gyakorlatban pedig semmilyen előremozdulás nem lesz, Tanja Miščevićnek és Suzana Paunovićnak nem lehet azt felróni!

 

2017. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább