Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Jogok papíron – változatlan gyakorlat
Bozóki Antal
A cselekvési tervel kapcsolatban – az itteni magyar közösség vonatkozásban – kezdettől fogva az a probléma, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalosan nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel a dokumentummal kapcsolatban. A másik sarkalatos probléma az, hogy a cselekvési tervbe – az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) érdektelensége miatt – a magyar közösség helyzetét érintő számos kérdés bele sem került. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
„A nemzeti kisebbségi jogérvényesítési akcióterv megvalósításáról szóló jelentéstételi folyamatok előmozdításának érdekében” tartottak „továbbképzést” szeptember 27-én, Újvidéken a köztársasági és tartományi tisztségviselők.
„A képzésen 41 olyan vajdasági önkormányzatból voltak jelen képviselők, kapcsolattartó személyek, ahol többnemzetiségű a lakosság.”
Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalának igazgatója az összejövetelen elhangzott megnyitó felszólalásában kiemelte, hogy „a szerbiai önkormányzatoknak, amelyekben a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, kulcsfontosságú szerepük van a kisebbségek jogainak megvalósításában”.
– A 2016. március 3-án elfogadott cselekvési terv előlátja, hogy az egyes tevékenységekkel megbízottaknak, így a helyi önkormányzatok is, amelyekben kisebbségek élnek, negyedévenként jelentést kell tenni a dokumentumba foglaltak gyakorlati megvalósításáról. A hivatal által szervezett képzéseken csaknem 70 helyi önkormányzat foglalkoztatottjai vettek részt,[5] akik iránt az elvárás, hogy az elkövetkező időszakban hozzájáruljanak a terepi helyzetbe való jobb betekintéshez – tette hozzá Paunović. Emlékeztetett továbbá, hogy „a cselekvési terv 11 fejezetből áll és 115 tevékenységet lát elő, amit 74 részvevőnek kell megvalósítani”.
Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár szerint „a legfontosabb az, hogy a tervbe foglaltak meg is valósuljanak”.
– Az akciótervben, amelynek kidolgozásában többen részt vettünk, valóban részletesen, átgondoltan mindazok a problémák, tervek kidolgozásra kerültek, amelyeket szükséges megvalósítani ezen a területen az elkövetkező néhány évben, az EU-s csatlakozásig. Megfigyelhető ebben az időszakban, hogy vannak eredmények, de ugyanakkor vannak késések is, hiszen határidők szerepelnek a cselekvési tervben. Ezt a folyamatot gyorsítani kell, mindazoknak, akik követik, végrehajtják a terveket, aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni – tette hozzá a titkár.
Nyilas Mihály hangsúlyozta még: „A magyar kisebbségnek Szerbiában és Vajdaságban nagyon fontos a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanítási programjának a módosítása, továbbá a részarányos foglalkoztatást szabályzó fejezet is, amelynek keretében az egész közszférában komoly változások várhatók”.
Az újvidéki „képzésre” bizonyára annak apropóján került sor, hogy az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI)) 26. pontjában felhívta Szerbiát „a cselekvési terv és melléklete teljes körű, átfogó és átlátható módon történő végrehajtására, minden oldal építő jellegű részvételével”. Ezek megvalósításával viszont gondok vannak.
– Az Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatal rendszeres figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben előlátott tevékenységet – közölte Suzana Paunović, a hivatal igazgatója a Negyedik jelentés bemutatása alkalmából szeptember 13-án Belgrádban tartott összejövetelen.
Paunović az ülés megnyitásakor elmondta, hogy „az erre az időre előlátott tevékenységek 63 százaléka megvalósult, vagy sikeresen megvalósul”. A tevékenységek 74 megvalósítója közül 13 nem küldte el az adalékát, amelyek között szerepel hét nemzeti tanács is”.
Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[13] legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője elmondta, hogy az EU következő, féléves jelentése „novemberre várható”, és abban „komolyan elemzik” Szerbia tevékenységét. – Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja” – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.
A cselekvési tervel kapcsolatban – az itteni magyar közösség vonatkozásban – kezdettől fogva az a probléma, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalosan nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel a dokumentummal kapcsolatban. A másik sarkalatos probléma az, hogy a cselekvési tervbe – az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) érdektelensége miatt – a magyar közösség helyzetét érintő számos kérdés bele sem került.
November közeledtével a szerb kormányhivatalnak most valamiféle eredményről kellene beszámolni. Az eddigiekből viszont az látszik, hogy még az a kevés is, amit a cselekvési tervbe foglaltak, többnyire csak papíron valósul meg, a gyakorlatban pedig szinte semmi. Még a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása vagy új meghozatala és a nemzeti kisebbségek jogainak valamint szabadságainak védelméről szóló törvény módosítása sem történt meg. Az is bizonytalan, hogy erre mikor kerül sor. Ezeknek a határideje pedig már jó néhány éve elmúlt. Ebből is látszik, hogy Szerbiában nincs tényleges politikai akarat a nemzeti közösségek helyzetének rendezésére.
Az újvidéki „továbbképzésen” elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy az illetékeseknek nincsen betekintésük abba, hogy az akciótervből ténylegesen mi is „valósult meg” eddig, hogy a Suzana Paunović vezette hivatal nem ismeri a nemzeti kisebbségi jogok terén milyen is a valós helyzet. Sok esetben a határidők sem teljesültek/teljesülnek.
Ha ez nem így lenne, az igazgató asszony nem követelte volna a részvevőktől, hogy „az elkövetkező időszakban járuljanak hozzá a terepi helyzetbe való jobb betekintéshez”. Miközben – Paunović szerint – „az erre az időre előlátott tevékenységek 63 százaléka megvalósult, vagy sikeresen megvalósul”. Nem tudni viszont, hogy ebből mennyi a „megvalósult” és amelyik „megvalósul”?
Nyilas Mihály is az összejövetelen azt emelte ki, hogy „mindazoknak, akik követik, végrehajtják a terveket, aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni”.
Ebből viszont azt lehet (ki)érteni, az önkormányzati illetékesek, vagy ahogyan nevezték ezeket, a „kapcsolattartók” – másfél évvel az elfogadása után –, jóformán még azt sem tudják, mik a feladataik, mit kell tenniük a cselekvési terv teljesítése érdekében.
A két tisztségviselő, amint a fentiekből is látszik, nem a(z elvárásoknak megfelelő) feladatot/követelést hangsúlyozta, hogy a gyakorlatot összhangba kell hozni a jogszabályokkal/jogszabályi szintre emelni. Ezért az is elképzelhető, hogy lesznek majd szép jelentések a kisebbségi jogok megvalósulásáról, a gyakorlatban pedig éppenséggel semmi nem változik.
Most az MNT-nek az lenne a feladata – ha erre egyáltalán a vezetőségének lenne szándéka és megfelelő szakszolgálata – hogy a „kapcsolattartóktól” elkérje az általuk készített jelentést és azokat (önkormányzatonként, tevékenységi területenként) összevesse a mindennapi gyakorlattal. Az itteni magyar nyelvű sajtónak pedig, hogy tájékoztasson, a cselekvési tervben foglaltak hogyan valósulnak, illetve nem valósulnak meg a helyszíneken.
Az MNT-nek most újabb esélye van, hogy végre kiálljon a magyar közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítése érdekében. Ez a cselekvési tervnek a Tanja Miščević által – „a csatlakozási folyamat felénél” – kilátásba helyezett változása miatt is fontos lenne. A testület vezetőinek eddigi tevékenysége alapján ez azonban nem tűnik túlságosan valószínűnek.
Amennyiben a cselekvési terv száz százalékban megvalósul, a gyakorlatban pedig semmilyen előremozdulás nem lesz, Tanja Miščevićnek és Suzana Paunovićnak nem lehet azt felróni!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az alkotmány rendelkezései nagyrészt csak „holt betűk a papíron”!
A 2025-ben dokumentált nemzeti közösségi és egyéni jogsértések összképe azt mutatja, hogy Szerbiában a kisebbségi jogok >
VMDK: Történelmi melléfogások
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint politikai cinizmus és szakmai csőd az, ami ma a >
Cseppet sem sajnálom Madurót, de tartok az ébredező amerikai imperializmustól is
Félő, hogy ezzel az intervencióval és a nemzetközi jog súlyos sértésével Trump éppen a demokrata ellenzéket >
Szerbia tovább élezi viszonyát az Európai Unióval
Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke – aki jelenleg a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője – az EP-ben >
Mi mindenre lenne jogunk?
A mindennapi életnek szinte egyetlen területe sincs, ahol nem történtek emberi jogi- és nemzeti közösségi és >
Az író, mint kellemetlen tanú
Időben jelezte a katasztrófát, amikor az még nem tűnt fel. Sajnálkozna, hogy az én városom is >
VMDK: Az autokratikus hatalom „technikai magyarázatokkal” megalázza az Európai Parlament küldöttségét
Különösen aggasztó Kovács Elvira és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepe, amely ebben a helyzetben is >
2025-ben a nemzeti kisebbségek ellen 79 jogsértés került nyilvánosságra!
Az apja önös, megalkuvó, a Szerb Haladó Pártot (SNS) kiszolgáló politikáját folytató junior Pásztor nyilatkozataiból azt >
A legfontosabb fokmérő: a nemzetiségek számának alakulása
Az elvándorlás azt jelenti, hogy a lakosság elégedetlen a helyzetével és az életkörülményekkel, a leépült falvak >
Ki sem merjük mondani, hogy nem ilyen kapitalizmust akartunk
A szabadságról naivan ábrándozó értelmiség rossz lelkiismerettel veszi tudomásul, hogy miféle torzszülöttet ajnározott. Mindez különösen megmutatkozik >
VMDK: Pásztorék nem susmákolni, hanem sumákolni szoktak
Világosan ki kell mondani, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a VMSZ nem a vajdasági magyarság érdekeit >
Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel
Az újvidéki Mária Neve-templom egyik északi oldalsó bejáratának 2026. január 8-án éjszaka történt felgyújtása különös élességgel >