2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

(Más) Napló 87.

Sajtószabadság és autonómia!

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nemzeti kisebbségi autonómia nem „a többség és kisebbség közötti minimális bizalom” kérdése, mint ahogy Pásztor állítja. A nemzeti kisebbsége(ke)t ugyanis alanyi jogon – és a nemzetközi jog szerint is – megilletik az autonómia különböző formái. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Szeptember 21.

Sajtószabadság

Az Európai Unió (EU) emlékeztette Belgrádot, hogy figyelemmel kíséri a sajtószabadság tiszteletben tartását Szerbiában a csatlakozási folyamat során, írja a Danas c. belgrádi napilap. 

Az EU sajtószolgálata emlékezteti Szerbiát, amely az Unió tagja szándékozik lenni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az európai közösség fontos értéke, és hogy a csatlakozás folyamán figyelmesen megvizsgálja, hogy Szerbia tiszteletben tartja-e, közli a Balkán Kutatási Hálózat (BIRN).

Az EU közleményben reagált a Szocialista Mozgalom (PS) vádjára, amelynek a vezetője Aleksandar Vulin honvédelmi miniszter, miszerint Stevan Dojčinović „kábítószerfüggő”, valamint Vukašin Obradović, a Vranjske novine tulajdonosának és szerkesztőjének esete kapcsán, aki éhségsztrájkba lépett az újság megszűnése és a sajtószabadság elfojtása miatt.

Az újságírók integritása elleni támadás és munkájuknak az akadályozása a sajtószabadság megsértése. A független, pluralista és erős médiák képezik minden demokratikus társadalom alapkövét, írja a közleményben.

Szeptember 21.

Megvont támogatás

Fatmir Hasani, a Demokrata Akció-párt (PDD) képviselője, aki szavazatával a szerb képviselőházban eddig támogatta a hatalmi többséget és Ana Brnabić kormányfővé választását, a továbbiakban nem támogatja ezt a többséget a köztársasági parlamentben, jelentette ki Preševóban Riza Haljimi a párt elnöke. 

Haljimi a sajtókonferencián elmondta, hogy a PDD képviselője, Szerbia kormányának megalakulása óta első alkalommal, nem fog az oktatási törvényre szavazni, és hogy ennek az oka az a mód, ahogyan a kormány Preševóban ideiglenes testületet nevezett ki, a helyi községi képviselő-testület feloszlatása után.

– 2007-től, amióta a PDD-nek képviselője van Szerbia képviselőházában, először ebben a mandátumban támogatta szavazatával albán képviselő szerbiai kormányát, éspedig nem azért, hogy elvártuk volna, hogy abban részesek legyünk, hanem, hogy lehetőséget kapjuk a tényleges részvételre a felgyülemlett problémák megoldásában, azokban a községekben, amelyben az albánok többségben élnek – mondta Haljimi.

– Soha nem törekedtünk arra, hogy helyet kapjunk Szerbia kormányában, de normális volt az elvárásunk, hogy egy kormányszervben, amelyik az albánok problémáival foglalkozik, lényegi részvételünk legyen, ne pedig egy nyugdíjas tábornok vezesse, vagy, hogy valaki a koordinációs testületben dolgozzon, aki azt sem tudja, hol van Preševo – tette hozzá Haljimi.

Haljimi úgy véli, hogy Szerbia kormánya, az által, hogy ideiglenes testületet nevezett ki Preševo községben, megszakította a PDD-vel való együttműködést, mint ahogy, a szavai szerint, megszakította a 2013 júniusában létrejött párbeszédet a preševói és bujanovaci albán pártokkal, amikor elfogadták az összes albán párt platformját, hogy még annak az évnek a novemberében ez a dialógus megszakadjon a preševói községi bíróság megszüntetése miatt.

– A képviselőnkkel most a miloševići rezsim szintjén beszélgettek, csak a probléma kifejtéséről, azok megoldásának lehetősége nélkül, de ez most akkor történik, amikor Szerbia az EU-hoz való csatlakozás útján van. Nincs politikai akarat arra, hogy az albánoknak lehetőségük legyen a problémáik megoldására a Koordinációs Testületet által – mondta Haljimi. 

A hatalmi többség támogatásnak megszűnésére a PDD által az után került sor, hogy Szerbia kormánya ideiglenes testületet nevezett ki Preševóban, amelynek a községi képviselő-testület feloszlatása után elő kell készíteni az előrehozott választásokat, amelynek vezetője nem Ardita Sinani, Preševo község eddig elnöke lett, aki egyúttal a PDD alelnöke is.

 Szeptember 22.

A kisebbség biztonsági kockázat?

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Nagyváradon rendezett autonómiakonferencián, az első napon (szeptember 22-én délután) a „hozzászólók” között kapott felszólalási lehetőséget.

Felszólalásában Pásztor – az Erdély Online írása szerint – „kiemelte: Az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni, és csak ha már kialakult a konszenzus, akkor lehet hozzáfogni a megvalósításhoz, de hogy végül is mi válik valóra az elképzelésekből, az mindig a többségi társadalomtól függ. Ezért aztán elengedhetetlen egy minimális bizalom a többség és kisebbség között, aminek megkerülhetetlen velejárója az, hogy a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre. A továbbiakban kijelentette: „Nem hiszek a nemzetközi nyomásgyakorlásban, mert ha ez létezne, akkor Ukrajnában nem lenne olyan törvény, amilyen van” – utalt a most elfogadott, a nemzeti kisebbségeket súlyosan érintő ukrajnai oktatási törvényre. Majd így folytatta: „a brüsszeli politikusok fogékonysága a nemzeti kisebbségek tekintetében nulla. Ezt a csatát nekünk kell megvívnunk azokkal, akikkel együtt élünk”.

Pásztor az autonómia témaköréhez való „hozzászólásában” – a honlapon megjelent szöveg alapján – egy szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösség autonómia-igényét. Még pártjának ebben a témában való állásfoglalását sem ismertette. Ezen azonban nem kell csodálkozni – ismerve a hatalmi koalícióban részes tevékenységét.

Az elégé ellentmondásos szövegből azt lehet kihámozni, hogy „az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni”. Mintha ez az egység az itteni magyarok esetében már számtalan alkalommal nem alakult volna ki. A magyar pártok szintjén is. Csak a megvalósításhoz – első sorban a VMSZ részéről – való tevékeny hozzáállás hiányzik. Pásztor számára azonban az a fontos, hogy „a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre”.

A nemzeti kisebbségi autonómia nem „a többség és kisebbség közötti minimális bizalom” kérdése, mint ahogy Pásztor állítja. A nemzeti kisebbsége(ke)t ugyanis alanyi jogon – és a nemzetközi jog szerint is – megilletik az autonómia különböző formái.

Ha az autonómia témáját fel sem vetjük, akkor bizony soha megvalósulni nem fog. Ahhoz, hogy valaki megtegyen ezer mérföldet, meg kell tennie az első lépést – tartja a kínai közmondás. A VMSZ elnökének beszédjéből viszont nem látni, hogy érdekelné a vajdasági magyarok bárminemű vagy szintű autonómiája.

Ezért bizony kár volt akkor utat megtenni Nagyváradra!

 2017. szeptember 22.

Hiányzó önrendelkezés

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon megtartott ülésének részvevői Zárónyilatkozatot fogadtak el.

A dokumentum aláírói tiltakoztak az ukrán oktatási törvény ellen és a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt. 

A Kárpát-medencei autonómiatörekvések helyzetét áttekintve, a KMAT megállapította, hogy „gondjaink többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza”. Az autonómia tekintetében Erdélyben se nincsen közös álláspont, ezért a testület erőfeszítéseket szorgalmaz „egy közös erdélyi autonómiatervezet kidolgozására”.

A KMAT támogatta a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és felkérte a tagszervezeteken keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket, valamint nemzetközi partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a kezdeményezés sikerre vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű kezdeményezés fontos eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében.

A résztvevők végül fontosnak tartották arra buzdítani a „honosítási eljárás révén magyar állampolgárságot szerző magyarokat”, hogy vegyenek részt a 2018. évi a magyar országgyűlési választásokon. 

Az autonómiája megvalósításának magyar közösségek szerint állásról és az önrendelkezésért folytatott küzdelem további irányaival azonban a KMAT zárónyilatkozata adós maradt. 

Nagyváradon nem történt komolyabb előrelépés a magyar közösségek autonómiája ügyében.  

Szeptember 26.

Szerbia és az EU

A magyar külügy sikertelenségét jól bizonyítja, hogy számos alkalommal éltek vissza a környező országok azzal a megelőlegezett bizalommal, amit Magyarország mutatott az irányukba, éppen ezért konkrét követeléseket kell megfogalmazni a határon túli magyarság érdekében, véli a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

 A kárpátaljai és romániai magyarokat érő folyamatos jogsértések és támadások kapcsán a parlamenti felszólalásban Szávay István jobbikos képviselő hangoztatta, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradását a megelőlegezett bizalom kontra-produktív politikájával szemben, egyedül a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiája nyújthatna valódi megoldást.

A Jobbik álláspontja ennek kapcsán a kezdetektől fogva világos: a tömbmagyarság számára a területi, a szórványmagyarság számára pedig a kulturális autonómia a cél.

„Csak az autonómia, csakis az autonómia jogi, gazdasági, oktatási vagy nyelvhasználati garanciái szavatolhatják a külhoni magyar közösségek hosszú távú megmaradását és gyarapodását. Ezeket a mondatokat rendre meghallgatjuk Semjén Zsolttól is a Magyar Állandó Értekezlet ülésén, csak sajnos a szavakat nem követik tettek” – mondta el Szávay István.

A jövő évi választásokat követő időszakra utalva az ellenzéki képviselő kifejtette: „Egy Jobbik-kormány Ukrajna és Szerbia EU-csatlakozásának feltételeket fog szabni: déli szomszédunknak a magyar közösség számára a koszovói szerbeket megillető autonómiát kell biztosítania, Ukrajnának pedig érvényt kell szereznie a kárpátaljai autonómiáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról szóló, az igenek elsöprő többségével zárult 1991-es népszavazásnak.”

 

2017. szeptember 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább