Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Egy botrány margójára
J. Garai Béla
A VMSZ reagálásakor az nem hangzott el, hogy követelnék a polgármesteri hivatal betöltésére méltatlanná vált személy menesztését. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Tulajdonképpen nem is kellene, hogy érdekeljen bennünket két pártkáder magánbeszélgetése, legyen ez Aleksandar Vučić és a pártvezetőség gondja, hogy ilyen szintet képviselnek emberei, mint ami a nyilvánosságra került ominózus hangfelvételből kiderül.
Szégyenkezzenek ők, hogy a SNS szabadkai szervezetének vezetője, aki homályos pártkoalíciós kombinációk eredményeként a város polgármesterévé tornázhatta fel magát, arra vetemedik, hogy a legvulgárisabb szitkok kíséretében torok kitépéssel és más válogatott halálos fenyegetésekkel illesse eszmetársát, és ha hinni lehet az érintettnek, a végén még meg is pofoztassa testőreivel.
Mégpedig – a dolgok jelenlegi állása szerint – minden következmény nélkül, ami nem kisebb szégyen számukra. És számunkra is. (...)
Egyébként a kormányhű média is kitett magáért, és még véletlenül sem foglalkozott a Szabadkán oly nagy port felkavaró esettel. A belgrádi sajtóban – a néhány ellenzéki beállítottságú lapot kivéve – nincs „Laban-ügy”, mintha tényleg csak egy magánbeszélgetésről, két ember személyes ügyéről lenne szó, amely során durva szavakat használtak, s lehet, hogy elcsattant egy-két pofon is, de hát, istenem, a Balkánon vagyunk…
Pedig az eset messze túlmutat ezeken: a rezsim természetrajzához nyújt beszédes adalékokat. Ez van, ha nem az egyéni képességek vagy rátermettség alapján kerül valaki vezető tisztségbe, hanem a hatalomra került párt gyámolításának köszönhetően. Ez az ország – mint ez az eset is bizonyítja - kétségkívül a pártkáderek birodalma, ahol bárkiből lehet vezető funkcionárius vagy akár városelnök, csak egy kicsit dörgölőzni kell a vezérhez.
Igen tanulságos és felettébb érdekes a szóban forgó személy pályafutása is. Belügyi dolgozóként kezdte, majd a vámhivatalban volt felügyelő, hogy különös módon a palicsi állatkert igazgatói állásába küzdje fel magát. Hogy minek alapján, hogy mi a kapocs az említett állások között? Ennek csak a mindenkori hatalmi párt a megmondhatója. Ez után még magasabbra ívelt pályája és az Elektrovojvodina vezérigazgatói irodájába költözött be, talán az állatkerti villanyhálózatban szerzett szaktudása alapján. Innen már csak rövid út vezetett a polgármesteri hivatalhoz – ismét nem tudni, milyen szaktudás és mérce alapján.
Mindeközben ideológiailag is fejlődött, és a konzervatív nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik vezető tisztségviselőjéből az „európai irányvételű” (legalább is hivatalosan) Szerb Haladó Párt (SNS) ugyancsak vezető beosztású funkcionáriusává avanzsált. Az új alakulat iránti hűségnek köszönheti mostani beosztását.
Ám még mielőtt megtörtént volna az átigazolás, buzgó DSS káderként, a szélső jobbosok pozíciójából olyan heves kritikával illette az akkor éppen „európaizálódni” készülő Aleksandar Vučićot és Tomislav Nikolićot, hogy tanulhatnának tőle jelen párttársai, amikor az ellenséget szapulják. De úgy látszik, a vezetők emlékezete is rövid, mert minden további nélkül felkarolták Labant, amikor felvételért jelentkezett. Talán úgy gondolták, pont ilyen káderre van szükségük.
Az ügy most ott tart, hogy Polovina és Laban is feljelentést tett a másik ellen erőszakos magatartás vádjával, de Polovinát a szabadkai rendőrség is feljelentette az ügyészségen „közbiztonság veszélyeztetése” címén, nem tudni, milyen érvek és bizonyítékok alapján. Kíváncsian várjuk, hogy milyen büntetést szabnak ki a torok kitépéssel fenyegetett Polovinára. Akit mellesleg az incidens után minden magyarázat nélkül előzetesbe helyeztek a rendőrségen.
Szabadkán az összes ellenzéki párt és mozgalom egybehangzóan Laban leváltását sürgeti, a VMSZ, a haladók koalíciós partnere azonban nem csatlakozott ehhez a követeléshez. Igaz, hogy Horvát Tímea alpolgármester, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke megdöbbenésének adott hangot nyilatkozatában, mondván: „nem tudnak napirendre térni a történtek felett, s a VMSZ városi szervezete elhatárolódik tőle”, továbbá: „kérjük a Szerb Haladó Pártot, hogy mihamarabb tisztázza az esetet, az illetékes szerveket pedig, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket.” De az nem hangzott el, hogy követelik a polgármesteri hivatal betöltésére méltatlanná vált személy menesztését.
Úgy látszik, a partnerség kötelez még az ilyen kirívó esetekben is. Vagy azt várják, hogy maga Vučić váltsa le káderét, és akkor lelkesen támogatják döntését.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >