2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Mi a fontosabb, a jogállam vagy Koszovó?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól! Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

David McAllister német EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő (és Angéla Merkel német kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak – CDU a magas rangú tisztségviselője) augusztus 12-én egynapos látogatást tett Belgrádban, amikor is találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Ma ismét a szerb fővárosba utazik, hogy – a Danas c. belgrádi napilap értesülései szerint – „Sem Fabrizit, az EU új szerbiai nagykövetét a mandátumába bevezesse”, valamint, hogy „találkozzon a hatalom és az ellenzék képviselőivel”. A civil szektor képviselővel is tervezett beszélgetés bejelentett témái „a jog uralma, a médiaszabadság, a háborús bűnök és a demokratikus intézmények” lesznek.

A McAllister a Vučićtyal tartott találkozó utáni sajtókonferencián megismételte, hogy „a jog uralmának létrehozása Szerbia legfontosabb feladata az EU-tagság megszerzésének útján”. Ezzel szemben Vučić „úgy értékelte, hogy ez a feltétel sorrendben a harmadik, a koszovói kérdés megoldása és Szerbia Oroszország iránti viszonya után”. Vagyis szerinte Koszovó fontosabb, mint a jogállam.

A legújabb, 2017. június 14-én, az EP által elfogadott szerbiai országjelentésben McAllister egyébként rámutatott a „Savamala esetére”, a Danas napilapnak adott nem sokkal későbbi interjújában pedig a következőket mondta: „Figyelembe vettük a Savamala belgrádi negyedben történt ellentmondásos eseményeket, különös tekintettel a magánvagyon tönkretételére. Remélem, hogy a nyomozás rövidesen eredményre vezet”.

Amennyiben mindkét fél kitart az álláspontja mellett – tekintettel arra, hogy a koszovói kérdés megoldásának idejét senki megjósolni nem tudja – kérdéses, hogy Szerbia egyáltalán mikor számíthat az EU-tagságra. A nagypolitika útjai azonban a közönséges halandók számára kifürkészhetetlenek. Ez azt is jelent(het)i, hogy McAllister sorrendje is (meg)változhat.

A „jog uralma” azt is jeleneti, hogy Szerbiának a nemzeti kisebbségek iránt teljesítenie kell a nemzetközi egyezményekből és a belső jogi normákból eredő összes kötelezettséget. Ideértve a 23. EU-csatlakozási tárgyalási fejezetből (igazságügy, szabadság és biztonság) és az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI))[7] 26. és 27. pontjából (A nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme) eredő feladatokat  is.

Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU) legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Čedomir Backović, az igazságügyminiszter  helyettes hangoztatta, hogy „Szerbia a 23. csatlakozási fejezettel kapcsolatos cselekvési tervet 65%-ban teljesítette, 13%-át részben, két százalékát pedig csaknem megvalósította, 20%-ot pedig nem teljesítetlenként kezelnek”. „Ezt a statisztikát jelentősen javítanunk kell” – mondta Backović.

Lehetséges, hogy Szerbia papíron ilyen magas szinten teljesítette a 23. fejezetből eredő feladatokat, amelyek közé tartozik „a nemzeti kisebbségek helyzete” is, de abból a gyakorlatban szinte semmi nem, vagy éppen alig valami észlelhető.

Backović szerint az eddigi eredmény „részben az optimizmusunk következménye”. – A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük és túlértékeltük a képességeinket, hogy eleget tegyünk egyes határidőknek. Úgyszintén tény, hogy számos ellenállás is van az intézkedések alkalmazásában. Egyszerűen, sok embernek érdeke a status quo megtartása. S végül, létezik az ún. svéd asztal szindróma is, olyan értelemben, hogy bizonyos intézkedéseknél válogatósabbak vagyunk – mondta Backović.

Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője az ülésen hangoztatta, hogy „habár a az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon jelentős előrehaladás történt, a munka legnehezebbje még ezután következik”.

– A következő év nagyon nehéz lesz, számos előttünk álló kötelezettség tekintetében. Az elvégzett kötelezettségek alkalmazása vár ránk, a 23. és a 24. fejezet (igazságügy, szabadság és biztonság – B. A.) revíziója és az új kötelezettségek. Háromszor nehezebb lesz, mint a megtett út – mondta Miščević. Hangsúlyozta, hogy a féléves „non paper” jelentéshez minden szükséges adatot Szerbia haladásáról a csatlakozás folyamán megküldtek az Európai Bizottságnak.

– A jelentést novemberben várjuk, és abban komolyan elemeznek majd bennünket. Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.

A cselekvés tervvel kapcsolatos legújabb esemény, hogy Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) elnöke levelet intézett Ana Brnabić szerb kormányfőhöz, amelyben Tanja Miščević leváltását, a nemzeti kisebbségi cselekvési program revízióját és a nemzeti kisebbségi törvényeknek a törvényhozási eljárásból való visszavonását követeli.

A BNT Miščević leváltását, amint azt Ugljanin írta, „amiatt a dezinformáció miatt követeli, amit a nemzetközi hivatalos személyek körében a Szerbiában élő bosnyák népről terjeszt és annak a ténynek az eltitkolása miatt, hogy a kisebbségi cselekvési tervnek nincsen legitimitása, amivel kárt okoz a kisebbségek jogai megvalósításának”.

Ugljanin a miniszterelnöktől még azt is követeli, hogy indítsa el az eljárást a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a procedúrából való kivételére, és hogy új munkacsoportot alakítson „amelyben a nemzeti kisebbségek képviselőt nem majorizálják, és amelyek javaslatait elfogadják és beépítik a törvények végső szövegébe”.

A MNT elnöke Brnabićnak megírta azt is, hogy a cselekvési terv kidolgozása folyamán „ignorálták a bosnyák képviselőknek a bosnyákok vitális érdekeinek védelmére és társadalmi-gazdasági helyzetének javítására vonatkozó javaslatait, továbbá hogy ennek a dokumentumnak „nincsen meg a szükséges legitimitása és nem nyújt semmilyen reményt valamint távlatot a bosnyákok felgyülemlett és nagyszámú problémáinak megoldására”.

Valahogy így állunk McAllister mostani belgrádi látogatása előtt a 23. fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítésével. 

A német politikusnak nem lesz könnyű dolga az újabb szerb éves jelentés elkészítésével, mivel a magyar közösségben is számos megjegyzés van az EP legújabb állásfoglalásával kapcsolatban. Erről már Johannes Hahn, az EU Jószomszédsági és Bővítési Biztosa is értesítve lett. A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, viszont továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól!

 

 

2017. augusztus 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább