Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Mi a fontosabb, a jogállam vagy Koszovó?
Bozóki Antal
A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól! Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
David McAllister német EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő (és Angéla Merkel német kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak – CDU a magas rangú tisztségviselője) augusztus 12-én egynapos látogatást tett Belgrádban, amikor is találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Ma ismét a szerb fővárosba utazik, hogy – a Danas c. belgrádi napilap értesülései szerint – „Sem Fabrizit, az EU új szerbiai nagykövetét a mandátumába bevezesse”, valamint, hogy „találkozzon a hatalom és az ellenzék képviselőivel”. A civil szektor képviselővel is tervezett beszélgetés bejelentett témái „a jog uralma, a médiaszabadság, a háborús bűnök és a demokratikus intézmények” lesznek.
A McAllister a Vučićtyal tartott találkozó utáni sajtókonferencián megismételte, hogy „a jog uralmának létrehozása Szerbia legfontosabb feladata az EU-tagság megszerzésének útján”. Ezzel szemben Vučić „úgy értékelte, hogy ez a feltétel sorrendben a harmadik, a koszovói kérdés megoldása és Szerbia Oroszország iránti viszonya után”. Vagyis szerinte Koszovó fontosabb, mint a jogállam.
A legújabb, 2017. június 14-én, az EP által elfogadott szerbiai országjelentésben McAllister egyébként rámutatott a „Savamala esetére”, a Danas napilapnak adott nem sokkal későbbi interjújában pedig a következőket mondta: „Figyelembe vettük a Savamala belgrádi negyedben történt ellentmondásos eseményeket, különös tekintettel a magánvagyon tönkretételére. Remélem, hogy a nyomozás rövidesen eredményre vezet”.
Amennyiben mindkét fél kitart az álláspontja mellett – tekintettel arra, hogy a koszovói kérdés megoldásának idejét senki megjósolni nem tudja – kérdéses, hogy Szerbia egyáltalán mikor számíthat az EU-tagságra. A nagypolitika útjai azonban a közönséges halandók számára kifürkészhetetlenek. Ez azt is jelent(het)i, hogy McAllister sorrendje is (meg)változhat.
A „jog uralma” azt is jeleneti, hogy Szerbiának a nemzeti kisebbségek iránt teljesítenie kell a nemzetközi egyezményekből és a belső jogi normákból eredő összes kötelezettséget. Ideértve a 23. EU-csatlakozási tárgyalási fejezetből (igazságügy, szabadság és biztonság) és az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI))[7] 26. és 27. pontjából (A nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme) eredő feladatokat is.
Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU) legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Čedomir Backović, az igazságügyminiszter helyettes hangoztatta, hogy „Szerbia a 23. csatlakozási fejezettel kapcsolatos cselekvési tervet 65%-ban teljesítette, 13%-át részben, két százalékát pedig csaknem megvalósította, 20%-ot pedig nem teljesítetlenként kezelnek”. „Ezt a statisztikát jelentősen javítanunk kell” – mondta Backović.
Lehetséges, hogy Szerbia papíron ilyen magas szinten teljesítette a 23. fejezetből eredő feladatokat, amelyek közé tartozik „a nemzeti kisebbségek helyzete” is, de abból a gyakorlatban szinte semmi nem, vagy éppen alig valami észlelhető.
Backović szerint az eddigi eredmény „részben az optimizmusunk következménye”. – A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük és túlértékeltük a képességeinket, hogy eleget tegyünk egyes határidőknek. Úgyszintén tény, hogy számos ellenállás is van az intézkedések alkalmazásában. Egyszerűen, sok embernek érdeke a status quo megtartása. S végül, létezik az ún. svéd asztal szindróma is, olyan értelemben, hogy bizonyos intézkedéseknél válogatósabbak vagyunk – mondta Backović.
Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője az ülésen hangoztatta, hogy „habár a az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon jelentős előrehaladás történt, a munka legnehezebbje még ezután következik”.
– A következő év nagyon nehéz lesz, számos előttünk álló kötelezettség tekintetében. Az elvégzett kötelezettségek alkalmazása vár ránk, a 23. és a 24. fejezet (igazságügy, szabadság és biztonság – B. A.) revíziója és az új kötelezettségek. Háromszor nehezebb lesz, mint a megtett út – mondta Miščević. Hangsúlyozta, hogy a féléves „non paper” jelentéshez minden szükséges adatot Szerbia haladásáról a csatlakozás folyamán megküldtek az Európai Bizottságnak.
– A jelentést novemberben várjuk, és abban komolyan elemeznek majd bennünket. Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.
A cselekvés tervvel kapcsolatos legújabb esemény, hogy Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) elnöke levelet intézett Ana Brnabić szerb kormányfőhöz, amelyben Tanja Miščević leváltását, a nemzeti kisebbségi cselekvési program revízióját és a nemzeti kisebbségi törvényeknek a törvényhozási eljárásból való visszavonását követeli.
A BNT Miščević leváltását, amint azt Ugljanin írta, „amiatt a dezinformáció miatt követeli, amit a nemzetközi hivatalos személyek körében a Szerbiában élő bosnyák népről terjeszt és annak a ténynek az eltitkolása miatt, hogy a kisebbségi cselekvési tervnek nincsen legitimitása, amivel kárt okoz a kisebbségek jogai megvalósításának”.
Ugljanin a miniszterelnöktől még azt is követeli, hogy indítsa el az eljárást a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a procedúrából való kivételére, és hogy új munkacsoportot alakítson „amelyben a nemzeti kisebbségek képviselőt nem majorizálják, és amelyek javaslatait elfogadják és beépítik a törvények végső szövegébe”.
A MNT elnöke Brnabićnak megírta azt is, hogy a cselekvési terv kidolgozása folyamán „ignorálták a bosnyák képviselőknek a bosnyákok vitális érdekeinek védelmére és társadalmi-gazdasági helyzetének javítására vonatkozó javaslatait, továbbá hogy ennek a dokumentumnak „nincsen meg a szükséges legitimitása és nem nyújt semmilyen reményt valamint távlatot a bosnyákok felgyülemlett és nagyszámú problémáinak megoldására”.
Valahogy így állunk McAllister mostani belgrádi látogatása előtt a 23. fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítésével.
A német politikusnak nem lesz könnyű dolga az újabb szerb éves jelentés elkészítésével, mivel a magyar közösségben is számos megjegyzés van az EP legújabb állásfoglalásával kapcsolatban. Erről már Johannes Hahn, az EU Jószomszédsági és Bővítési Biztosa is értesítve lett. A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, viszont továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes az egyeduralom, az egyhangúság, az egypártrendszer, az egyedüllét…
Talán igaz, töprengett, valamikor öt példányt adtak el, elég baj az, hogy most csak kettő lett >
Közpénzből finanszírozott pártpropaganda működik
A vajdasági magyar közösségnek nem propagandára, hanem tisztességes tájékoztatásra és igaz szóra van szüksége. Nem pártközlönyökre, >
Talán születik valami alternatíva
Orbán Viktor legalább elismerte a vereséget, a VMSZ amely erőteljesen részt vett a Fidesz-kampányban, a vereséget >
Magyar Péter a vajdasági magyarok előtt vizsgázik
Egy esetleges Magyar–Pásztor megállapodás sok vajdasági magyar számára súlyos csalódást jelentene. Nemcsak a VMSZ múltja miatt, >
Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés
A VMÚj a jövőben aktívan részt kíván venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában >
A riporter
A riporter nem állít csapdát, nem aláz, nem büntet, nem leckéztet, nem áll bosszút, nem vallat, >
Megint szép lett
Kellett ez a néhány nap, hogy feldolgozzam azt, ami Magyarországon történt időszámításunk után 2026-ban. Nehéz pontos, >
És most hogyan tovább?
Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >
Csapdahelyzet a VMSZ számára
Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >
VMDK: Stop a politikai erőszaknak!
A megfélemlítés eszközei nem válhatnak a politikai küzdelem részévé! Követeljük a rendőrségtől és az illetékes hatóságoktól >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Radics Viktória: Pásztor és társai a csatlósok közé tartoznak, tehát cinkosok és bűnrészesek
Magyar Péter karakán, szavatartó politikusnak látszik, aki nem legyint elnézően a Fidesz bandavezéreinek és csatlósainak bűneire >