2019. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) Napló 85.

Növekvő etnikai feszültségek

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A jelek, tehát, arra utalnak, hogy őszre nem lesz magyar nyelvű felvételizés az újvidéki Jogi Karon. Az említett tisztségviselők lemondanak-e? Kétlem. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja).

Június 1-15. 

Eluralkodó félelem és bizonytalanság

Elsőként Vígi Zsoldos Zsaklina számolt be a moholi közbiztonság megromlásáról és az etnikai felszültség növekedéséről: „Az emberek nem mernek együtt menni a templomba, valakinek otthon kell maradnia, mert attól félnek, kirabolják őket” – írja a Félnek Moholon című helyszíni riportjában.

Vörös Idához május 5-én éjjel törtek be. Az idős asszony elmondása szerint ezer euró értékű ékszert, háromezer eurót, 15 ezer dinárt és minden személyi dokumentumát elvitték. Megkarmolták az arcát és a fején lett egy csomó az ütlegeléstől, valamint a lapockája és az egyik karja volt kék, ahol a betörök lefogták. Másnap a szomszéd utcában törek be egy házhoz. Ott nem találtak semmit, de kipakolták a hűtőszekrényt. A rendőrök azóta sem jelentettek Idának semmit.

Faragó Rózsát május elején rabolták ki, amíg pár órára elment majálisozni a barátaihoz. Nyolcezer dinárt vittek el, amit napszámmal keresett meg az idős asszony. Mindent összetörtek és feltúrtak, szétdobáltak. A helyszínelő rendőröktől azóta se kapott semmilyen információt.

A hetvenöt éves Szécsényi Erzsébetékhez két éve törtek be. Beteg, nyolcvan éves férjével egyedül volt a házban. A két év alatt sem lettek meg a tettesek, sem a pénz (16-17 ezer dinár), sem az ékszerek: nyolc gyűrű, karcsat, aranyóra, meg tört arany. – Azóta semmi hír. Pedig akkor azt mondták (a rendőrök – B. A.), 99 százalékban tudják kik voltak… A nyomozónak az volt a baja, hogy betetettem az újságba, hogy kiraboltak minket – mondta a még ennyi idő elteltével is felháborodott asszony az újságírónak.

Moholon „mindenki dühös és tehetetlen is. Féltik a szüleiket, a vagyonukat. A falu 20 százaléka kivándorolt, alig vannak gyerekek. Minden második ház üres.” A faluban „egy hónap alatt tíz brutális betörés történt”, miközben „a rendőrség nem tájékoztat semmiről, mélyen hallgat”. (...)

Június 16.

Lemondanak-e?

Június 3-án (megkésett) sajtótájékoztatót tartott a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz), amelyen részt vett a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselője is.

A tájékoztató témája „főként az újvidéki Jogtudományi Kar elleni per elsőfokú (elutasító – B. A.) bírósági ítélete volt” – számolt be az eseményről az újvidéki RTV.

Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke sajtónak – a várakozások ellenére – a perrel kapcsolatban (a május 19-i közleményéhez viszonyítva) szinte semmilyen új mozzanatról nem tett említést.

A Jogi Kar ellen 2015. december 2-án indított perben – ismereteim szerint –, a törvénnyel ellentétben, a mai napig nem kézbesítették az ítéletet. Sótinak csak szóbeli értesülése lehet arról, hogy „április 13-án az Újvidéki Felsőbíróság elutasította a felperes Vajdasági Magyar Diákszövetség kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak”.

– Az most már biztosan tudható, hogy fellebbezünk és másodfokon az Újvidéki Fellebbviteli Bíróságon fogunk egy új eljárást indítani, viszont ennek a részleteit csak akkor tudjuk elmondani, ha az indoklás (pontosabban az ítélet, aminek a része az indoklás – B. A.) megérkezik, mert az abban felsorolt, várhatóan nagyon könnyen megtámadható, szedett-vedett indokokat tudjuk majd megtámadni” –  mondta Sóti Attila az újságíróknak.

Sóti „új eljárás” indítását említette az Újvidéki Fellebbviteli Bíróságon. Az első fokú (ez esetben az Újvidéki Felsőbíróság) ítélete ellen, ezzel szemben, csak fellebbezni lehet az ugyancsak Újvidéki Fellebbviteli Bírósághoz. Ez viszont csak a folyamatban lévő eljárás folytatása, nem pedig „új eljárás”. Ebből (is) arra lehet következtetni, hogy az elnök nincsen egészen tisztában a bírósági eljárással és annak folyamatával.

Az eset kuriózuma az is, hogy az estről továbbra i hallgat Nyilas Mihály, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Közösségi Titkár, a tavaly megalakult Vajdasági Magyar Jogászegylet (VMJE) elnöke, amely „folyamatos szakmai segítséget nyújt” a diákszervezetnek, és Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) oktatásügyi államtitkára.

Amennyiben a másodfokú bíróság – a fellebbezés alapján – úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást, (a fellebbezés átvételétől számított) „kilenc hónapon belül köteles meghozni a döntését” (a peres eljárásról szóló törvény 383. szakaszának 2. bekezdése). Ennek az egyik következménye az is lehet, hogy megszünteti az ítéletet és a tárgyat visszautalja az elsőfokú bírósághoz újratárgyalásra… (a PET 387. szakasza).

A jelek, tehát, arra utalnak, hogy őszre nem lesz magyar nyelvű felvételizés az újvidéki Jogi Karon.

Az említett tisztségviselők lemondanak-e? Kétlem.

 

2017. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább