2020. január 21. kedd
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Az észlelés hiánya

Kisebbségi politikusaink megelégednek a hangzatos szólamokkal, vagy ledorongolják a távozókat, mondván, hogy kalandvágyból vágnak neki a világnak, és hogy itthon is tudnának dolgozni. Németh János (Szabad Magyar Szó):

Negyedszázada mentek el sokan.

Becslések szerint mintegy 40 ezren.

Ennyi vajdasági magyar menekült el a kilencvenes évek elején a háborúk, a káosz, meg a kilátástalanság elől.

Most már unokáik cuki fotóival üzennek az itthoni rokonoknak.

A világhálón.

Egykori iskoláikban egyre kevesebb a diák, a nyugdíjba vonuló tanítónő helyett nem vesznek fel újat.

A középiskolákban a valamikori három helyett most már csak egy-egy magyar tagozat nyílik.

Amennyiben jóváhagyja az oktatási minisztérium.

Belgrádban, a légkondicionált irodákban fel sem tűnik a létszám rohamos csökkenése.

A hiányos statisztikai adatokat a másik hivatal készíti.

Ezért kell mindig a becslésekre hivatkozni.

Mert az elmenőkről nem készül semmilyen kimutatás.

Most is a negyvenezres számot emlegetik azok, akik észlelik a bajt.

Újabb negyedszázad után újabb kivándorlási hullám tanúi vagyunk mi, öregek, akik maradunk, és észleljük, hogy elmentek a szomszéd gyerekei, a barátunk lánya és veje, a rokonunk lánya és férje a három gyerekkel.

Közvetlen környezetemből az elmúlt két évben majd harmincan távoztak. Életerős, képzett fiatalok. Az ő gyerekeik majd a mannheimi, vagy a bécsi, netán valamelyik londoni kórházban születnek, ott indulnak óvodába és iskolába, új hazájuk nyelvén tanulnak, és szépen beolvadnak. Amikor majd látogatóba hazajönnek, kinn született csemetéik – nyelvi nehézségek miatt – nehezen értik meg a rokonokat.

A jelenség nem lett nálunk politikai közbeszéd tárgya, nem nyitottak parlamenti vitát az elvándorlásról, pedig az a többségi nemzetet is sújtja. Igaz, ott nem annyira látványos a fiatalok hiánya, nem észlelhető egyértelműen, és nem verik félre a harangokat.

A kisebbségi lakosság fogyása azonban feltűnőbb, érzékelhetőbb.

Igaz, a politikum mintha nem észlelné a bajt. Mi több, még növeli is azt, amikor fiatal értelmiségieket késztet távozásra. Például az újságjaiból.

Saját soraiban sem vitatéma az egyre súlyosabb helyzet.

Kisebbségi politikusaink megelégednek a hangzatos szólamokkal, vagy ledorongolják a távozókat, mondván, hogy kalandvágyból vágnak neki a világnak, és hogy itthon is tudnának dolgozni.

Persze, azt már nem teszik hozzá, hogy idehaza megalázóan kevés pénzért, szinte éhbérért dolgoztatják őket. Ha egyáltalán akad valamilyen munka számukra.

Az országhatár mentén élők közül egyre többen ingáznak és dolgoznak Magyarországon, meg Romániában. Amire eddig nem volt példa. Belőlük nyilván hiányzik a kalandvágy. Vagy csak makacsul ragaszkodnak szülőföldjükhöz.

A távozók után keletkező űr csak az itthon hagyott öregeknek fáj. Ők már biztosan nem mennek el, a végórát itthon is be lehet várni.

Meg aztán: Idehaza talán meghalni is könnyebb.

 

2017. június 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább

Szélerőművek a debelyacsai határban

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg >

Tovább

Az új aszkézis

A radikális fiatalság néma borzongással és megbotránkozással fordul el mindentől, ami kommersz (különösen, ha kompetitív), ami >

Tovább