Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Sz. Bíró Zoltán: autokráciában torzítanak a felmérések
Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa készített egy dokumentum-összeállítást, amely csaknem egy órán keresztül sorolta a bizonyítékokat és mutatta be azokat a vagyontárgyakat, amelyek megítélésük szerint Dmitrij Medvegyev miniszterelnökhöz tartoznak.
Nemcsak az elmúlt évek legnagyobb horderejű tüntetésére került sor a múlt hét végén Oroszországban, hanem egy új, a rezsimhez hűnek tartott nemzedék is megjelent az utcán. Az autokratikus rendszert aligha lehet választással leváltani, véli Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, de hosszútávon Putyin is kényszerhelyzetben van.
– A világsajtó szerint az utóbbi évek legfontosabb tüntetése zajlott múlt hétvégén Oroszországban. Ön is így látja?
– Ha abból indulok ki, hogy ilyen sokakat megmozgató tüntetésre a két legnépesebb nagyvárosban, Moszkvában és Szentpéterváron 2012 tavasza óta nem került sor, illetve abból, hogy mintegy 80 városban tüntettek Oroszország-szerte, akkor ez túlzás nélkül állítható. Ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy a szeptemberi parlamenti választásokon mindössze a szavazati joggal rendelkezők 47 százaléka ment el szavazni, akkor még inkább igaz a fenti állítás. A legutóbbi választáson a modern Oroszország történetének legalacsonyabb részvételi arányát jegyezték, az csaknem 8 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt huszonöt év eddigi legalacsonyabb részvételi aránya. És van még egy különlegessége a történteknek: a tüntetők között viszonylag nagy számban jelentek meg fiatalok, köztük a 14-15 éves kamaszok.
– Ez miért különleges?
– Azért, mert korábban Oroszországban ilyenfajta aktivitással nem tűnt ki ez a korosztály. 2011-ben és 2012-ben is inkább a késői húszasok és a harmincasok, vagyis a születőben lévő önálló egzisztenciával rendelkező városi középosztály volt az, amely a gerincét adta a tüntetéseknek. Most viszont nagy számban jelentek meg a tízes éveik végén és a húszas éveik elején járók.
– Minek köszönhető ez a változás?
– Erre még az orosz elemzők, szociológusok is keresik a választ. Mindenesetre Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azonnal talált rá magyarázatot, azt állítva, hogy fizettek ezért nekik. Kíváncsian várjuk ennek bizonyítékait. A szociológusok főképp azért tanácstalanok, mert a felmérések szerint épp ez a nemzedék volt az, amely az átlagnál is lojálisabbnak mutatkozott a rezsim iránt. Ennek fényében különösen meglepő népes jelenlétük.
– Mennyire játszhatott szerepet ebben, hogy a korrupció kapcsán szerveződött a tüntetés?
– Valószínűleg ennek a körülménynek jelentős mozgósító ereje volt. Az esemény apropóját egy kétségtelenül feszültséget keltő film adta. Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa készített egy dokumentum-összeállítást, amely csaknem egy órán keresztül sorolta a bizonyítékokat és mutatta be azokat a vagyontárgyakat, amelyek megítélésük szerint Dmitrij Medvegyev miniszterelnökhöz tartoznak, még ha furfangos módon különböző alapítványok mögé rejti is őket. Mintegy 70 milliárd rubelre becsült és korrupt módon megszerzett vagyonról van szó, ami durván 350 milliárd forintnak felel meg. Ez már önmagában is joggal ébreszthet indulatot sokakban. Ráadásul az elmúlt években tovább nőtt a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti vagyoni és jövedelmi különbség. Az abszolút számok tekintetében is nőtt az orosz társadalom szegényeinek köre, ahogy a szegénység szubjektív érzete is egyre többeket ér el. Nos, ilyen körülmények között egy ilyen leleplező film nagy mozgósító erővel bír, még akkor is, ha azt egyetlen központi televíziós csatorna sem mutatta be. A youtube-on viszont több mint 15 millióan látták már, és ez egy 140 milliós politikai közösségben már meglehetősen nagy szám.
– Az amúgy Putyinhoz hű csoportokban is kiverte a biztosítékot a Medvegyevhez köthető korrupció, olyanoknál is, akik általános demokrácia és jogsérelmi ügyekben passzívak, vagy a rezsim ellen léptek fel?
– Ez egy érdekes kérdés. A film hivatalos, központi kezelése visszafogott volt. Az elnök szóvivője, és az ügyben röviden megnyilatkozó hivatalos tényezők a történteket lényegében megpróbáltak bagatellizálni. A társadalom jó része azt várta, hogy legalább formálisan elindul egy vizsgálat, hogy legalább eljátsszák, hogy mégiscsak komolyan vesznek egy ilyen horderejű leleplezést. De semmi hasonló nem történt. Az ügyészség nem indított vizsgálatot, a dumában nem jött létre ad hoc bizottság. Mindenki úgy tett, mintha a film állításai a legkisebb figyelemre sem érdemesek. Egyedül az alsóház kommunista frakciójában volt annyi tartás, hogy ők legalább parlamenti vizsgálatot kezdeményeztek. A többi frakció még erre sem volt hajlandó. Maga Putyin is csak négy nappal a tüntetések után látta elérkezettnek az időt, hogy valamit mondjon azokról. Szerinte fontos dolog a korrupció elleni küzdelem, de azt nem szabad politikai célokra használni, mert az „arab tavaszhoz”, meg „Majdanhoz” vezet. Egyedül a felsőház elnöke, Valentyina Matvijenko vette a bátorságot, hogy önkritikusan megjegyezze: a hatalom nem folytat érdemi párbeszédet a fiatalokkal.
– A felmérések hamisítottak vagy csak arról van szó, hogy a korrupció, mint látjuk, Közép-Kelet-Európa-szerte, rekord nagyságú tömegeket tud utcára vinni?
– Ami pedig az orosz közvélemény-kutatások hitelességét illeti, nos, velük kapcsolatban én nagyon szkeptikus vagyok. Azt gondolom, hogy általában is autokráciákban a közvélemény-kutatások eredményeit nagyon óvatosan kell kezelni. És Oroszország tekintetében már jó ideje a legkisebb kétségem sincs, hogy autokráciáról beszélhetünk, ráadásul ennek is represszív változatáról. Mégis van mibe kapaszkodnunk. Ilyen kapaszkodót kínálnak a tavaly szeptemberben megtartott parlamenti választások eredményei. Azokat elemezve arra a meglepő eredményre juthatunk, hogy ezúttal ahhoz, hogy a hatalompárt, az Egységes Oroszország a parlamenti mandátumok több mint háromnegyedét megszerezhesse, elég volt a 110 millió választójoggal rendelkező állampolgár szavazatának 15 százaléka. Egyfelől minduntalan azt olvashatjuk, hogy Putyin népszerűsége – kiváltképp a Krím annektálását követően – folyamatosan az egekben jár, meghaladja a 80 százalékot. Másfelől az elnök parlamenti támaszát jelentő pártra csak a szavazati joggal rendelkezők 15 százaléka adja voksát. Ez mégiscsak magyarázatra szorul, még akkor is, ha tudjuk, hogy a hatalompárt népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint is többnyire 15-20 százalékkal elmarad Putyinétól. Ha az orosz társadalom valóban oly mértékben el lenne ragadtatva elnökétől, mint ahogyan azt a közvélemény-kutatások mérik, akkor az elnök pártját is jóval többeknek kellett volna támogatniuk, mint ahányan a szeptemberi dumaválasztáson tették. Azt hiszem, hogy a szavazati hajlandóság pontosabban mutatja meg a mai orosz társadalom érzelmi és politikai hangulatát, mint a közvélemény-kutatások adatai. A hétvégi tüntetések pedig újabb jelét adták annak, hogy az orosz társadalom egyre nagyobb része kezd „belefáradni” a putyini rendszerbe, vagyis kezd a pohár betelni. Persze az is igaz, hogy egyelőre még országosan is csak néhány tízezren mentek ki az utcára, de ez mégis jelentős növekedés az előző évekhez képest.
(Népszava)
Következő cikk: A választók szemében a Vajdasági Magyar Szövetség a báránybőrbe bújt farkassal állt össze
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >