Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Geostratégia
Peking: arccal Ukrajna felé
„Meglehet, igen hamar eljön az idő, amikor a magyar kormánynak is el kell majd gondolkodnia: mi lesz a „keleti nyitással”, ha választani kell Moszkva és Peking között?” Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):
Egy sajtóhír, illetve egy diplomáciai bejelentés kellett ahhoz, hogy ráeszméljünk valami olyasmire, ami – így visszatekintve – már rég elkerülhetetlennek látszik. A folyamatban jelentős katalizátori szerepe volt Donald Trump győzelmének, de térjünk ki erre kicsit később.
Január elején a Xinhua hivatalos kínai hírügynökség közölte, hogy a pekingi vezetés szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy az ukrajnai válság – vagyis Oroszország hibrid háborúja Ukrajna ellen – mielőbb lezáruljon. Január 17-én pedig Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök Davosban, a Világgazdasági Fórum alkalmával találkozott Petro Porosenko ukrán elnökkel, majd a két politikus meglepő nyilatkozatot tett az országaik előtt álló, eddig ki nem használt perspektívákról. Bejelentésük lényege, hogy kapcsolataikat stratégiai szintre kívánják emelni.
A hír azért meglepő, mert egyrészt Peking eddig az orosz érdekek felé hajló semlegességgel szemlélte a Donbaszban – azaz a donyecki és luhanszki területen (oblaszty) – zajló konfliktust, sőt tudomásul vette a Krím bekebelezését is.
Mi történt, hogy Pekingben ennyire és ilyen hirtelen megváltozott a széljárás?
A fordulat talán tényleg váratlanul jött, de korántsem érhette meglepetésként azokat, akik látták, hogy az egész ázsiai posztszovjet térségben (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, sőt még a zavaros belső állapotokkal terhelt Tádzsikisztán is ide tartozik) Peking egy ideje már minden gazdasági kezdeményezést átvett az oroszoktól. Vannak ugyan feszültségek, melyek elsősorban etnikai-vallási jellegűek. A felsorolt államokban a radikális iszlamista erők nem nézik jó szemmel Peking elnyomó politikáját, melyet a többségében muszlimok által lakott Xinjiang-Uyghur (Hszincsiang-Ujgur) tartományban folytat, ezzel szemben állami szinten a viszonyok kiegyensúlyozottak, gazdaságilag pedig Kína dominálja a kapcsolatokat.
Ehhez nagyon hasonló játszódott le csöndben Ukrajnában is. A kínai állam roppant nagy földterületeket vett bérbe – jelentések szerint 3 millió hektárt, ami Ukrajna területének 5 százaléka s Belgium méretével azonos – a dnyepropetrovszki térségben; ez közvetlenül határos a Donbasszal. Itt már két éve elkezdődött az intenzív mezőgazdasági termelés feltételeinek kialakítása.
Most sem történt egyéb, mint hogy az ukrán-kínai kapcsolatok egy új, stratégiai szakaszukhoz értek, ráadásul deklaráltan is szerves részévé váltak egy nagyobb geopolitikai küzdelemnek. Porosenko nyilatkozatai már a kínai befektetők dombaszi megjelenését is vizionálták, ami, tekintettel arra, hogy a 2015 februárjában német, illetve francia bábáskodás mellett aláírt Minszki Megállapodásokból semmi sem teljesült, egyelőre ugyan utópisztikus, de a dolgok menetét azért jól jelzi. Különösen, mert sem Európa, sem pedig az Egyesült Államok nem tolongott, hogy pénzt áldozzon a donbaszi elavult szovjet infrastruktúra modernizációjára.
De még mindig válaszra vár a kérdés, miért épp most jött el az ideje annak, hogy Peking kiterítse a kártyáit, s olyan vállalkozásba fogjon, mely veszélyezteti eddigi szívélyes viszonyát Moszkvával? Elvégre a Kreml a múlt évben jelentette be, hogy válaszként az Obama-adminisztráció Oroszországgal szemben vitt politikájára, a maga részéről Kínát tekinti nagyhatalmi partnernek, mely – eltérően Brüsszeltől, nem is beszélve Washingtonról – a Krím bekebelezését követően nemhogy szankciókat nem vezetett be, de mindent megtett a szankciók aláásása érdekében. Ha viszont Peking most megköti a maga stratégiai szövetségét Porosenkóval, akkor – ahogy az egyik független orosz kommentáríró szellemesen megjegyezte – „az orosz-kínai kapcsolatok már aligha lehetnek olyan »nagyon« stratégiaiak”.
A magyarázat Donald Trump győzelme, s az attól való pekingi félelem, hogy Vlagyimir Putyin összefoghat az amerikai elnökkel Peking ellenében, elvégre annak eddig megismert politikai krédója Kínát nevezte meg Amerika és az amerikai gazdaság legfőbb ellenségének. Ismervén a nagyon óvatos hivatalos kínai észjárást, az is lehet, hogy Xi Jinping egyelőre csak jelzésnek, méghozzá hatásos jelzésnek szánta a Porosenkóval való találkozót és az azt követő bejelentéseket. Ám nem kétséges, Kína olyan volumenű befektetésekkel van már jelen Ukrajnában, melyek messze meghaladják az efféle puszta diplomáciai „jelzések” szintjét.
Meglehet, igen hamar eljön az idő, amikor a magyar kormánynak is el kell majd gondolkodnia: mi lesz a „keleti nyitással”, ha választani kell Moszkva és Peking között?
Következő cikk: Egy hónap alatt megbukhatna Orbán, de nem fog
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >