Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Túl a nemzeten
Kanadai az, aki értelmesen végiggondolva esetleg annak tartja magát. Tasnády-Sáhy Péter (Erdélyi Riport - Szerkesztőség):
Posztnacionalizmus. Egészen utópisztikusan hangzik innen Európából nézve, pedig van olyan ország az öreg sárgolyón, ami éppen, és az elmúlt évek sajnálatos eseményeinek dacára is, töretlenül ebbe az irányba halad. Ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök fogalmazott még 2015 októberében a New York Times-nak: „nincs magidentitás, nincs mainstream”. TASNÁDI-SÁHY PÉTER sajtószemléje.
Cikkünk a Charles Foran író, a The Guardian-ben 2017. január 4-én megjelent írása alapján készült.
Így 2017 elején körbetekintve a világban, talán kijelenthetjük, Kanada a világ utolsó bevándorlást kifejezetten támogató országa. Tavaly hozzávetőleg 300 ezer bevándorló keresett új otthont a juharlevél oltalmában, köztük 48 ezer menekült, és a kormány célja, hogy rövid időn belül teljes jogú állampolgársággal ruházza fel ezeket az embereket. Az igazi csoda pedig az, hogy a társadalom 85 százaléka egyetért ezzel a törekvéssel, pedig az éves bevándorlás átlagosan a jelenlegi 36 milliós népesség 1 százalékát teszi ki. Az USA-ban zajló változásokat látva nem hiába írta az Economist nemrégiben a juharlevélbe burkolt, hokiütőt tartó szabadságszobrot ábrázoló címlapon: „A szabadság északra költözött: Kanada példa a világnak”.
Arról nem is beszélve, hogy Trump győzelmének éjszakáján a kanadai bevándorlási hivatal honlapja összeomlott a rendkívüli látogatottságnak köszönhetően…
Ezt a majdhogynem vidám elkötelezettség a befogadás pártján első pillantásra naivitásnak tűnhet, pedig gyakorlati érvek is jócskán szólnak mellette. Kanadában a 90-es években az alacsony népszaporulatnak és az öregedő népességnek köszönhetően a természetes növekedési ütem lassulni kezdett, már 10 éve is a népességnövekedés kétharmadát a bevándorlás tette ki, 2030-ra várhatóan a teljes növekmény bevándorlásból származik majd, mivel az elhalálozások aránya addigra meg fogja haladni a természetes népszaporulatét…
A gazdasági előnyöket sem lehet eltitkolni, főleg, úgy, hogy minden bevándorló számára a teljes jogú állampolgárság a cél: minden statisztika azt mutatja, hogy a sokszínűség sokkal inkább motorja, mintsem gátja a növekedésnek.
Mindehhez persze hozzá kell tenni, hogy Európában, a nemzetállamiság bölcsőjében az afféle nemzet definíciók, mint Mavis Gallanté (Kanadai az, aki értelmesen végiggondolva esetleg annak tartja magát) bizonyára nem hoznának sok szavazatot, tehát politikailag vállalhatatlanok, illetve a „poszt-nacionalizmus” inkább csak egy keretelképzelés arra, hogy miként töltsenek meg egy összefüggő területet a világ sokszínűségével, mintsem valamiféle kikristályosodott eszme, jóllehet az ország immáron majd 50 éve ezen az úton halad, illetve már az 1867-es nemzetállam kialakulását megelőzően is ezt a gyakorlatot követte az itt élő, őslakosokból és európai bevándorlókból álló népesség, bár az őslakosok vendégszeretetét a telepesek a XVIII-XIX. században csúnyán viszonozták. Ennek ellenére a társadalomszervezési modell, mint lehetőség fennmaradt.
A poszt-nacionalista berendezkedéssel kapcsolatban talán az a legfontosabb kérdés, hogy megvalósítható-e a megszokott központi kormányzati, illetve ellenőrzési mechanizmusok gyengülése nélkül. A válasz egyszerű: nem valósítható meg.
Kanada persze ilyen szempontból kivételes helyzetben van, hiszen behemót szomszédja miatt nincs szüksége túl nagy hadseregre, illetve határait sem kell nagyon agresszívan védenie. Az USA-val való intenzív gazdasági kapcsolat a prosperitásnak is igen komoly biztosítéka, így a biztonság- illetve gazdaságpolitikai problémák kezelése helyett az országnak több tere marad mások számára némileg hajmeresztő társadalmi modellekkel kísérletezni.
A képet árnyalja, hogy a kanadaiak jelentős része úgy gondolja, az országnak igenis vannak normatív értékei, és elvárják, hogy a bevándorlók elkötelezzék magukat ezek iránt, illetve a francia ajkú Quebec egyértelműen különálló nemzetet alkot, mint ahogy az ötvennél több, az országban elszórtan élő őslakos etnikai csoport (First Nations) is. Tehát Kanadával, mint nemzeti alapon szerveződő állammal továbbra is számolni kell, de a poszt-nacionalista keret nem is azt jelenti, hogy az emberek kézen fogva körbeállnak, cafatokba tépik az útlevelüket, hanem sokkal inkább egy új szemüveg, amivel az egész politikát, gazdaságot és társadalmat vizsgálhatjuk.
A poszt-nacionalizmus eszköz lehet arra is, hogy a 2017-ben továbbra is fennálló kihívást, miszerint a nemzeti határokat sosem látott tömegek lépik át törvényesen vagy törvénytelenül ne kizárólag válságként, hanem egyfajta lehetőségként értékeljük. Ha a (vész)jóslatok beteljesednek, a világnak igencsak szüksége lehet a kanadai példára.
Következő cikk: Látszólagos kiegyensúlyozottság egy hatalmas csúsztatással
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >