Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Foreign Policy: Túl sok a bomlasztó esemény, ebből könnyen tűzvihar lehet
Még nem tudjuk, hova vezet 2016 felfokozott nyara, és csak remélni tudjuk, hogy nem jegyzik majd a történelemkönyvek. 444.hu:
Vannak évtizedek, amikor semmi nem történik, máskor hetek alatt dől el évtizedek sorsa - mondta talán Lenin, talán más, az idézet forrása nem teljesen biztos. 1989-ben három hónap alatt vége lett a kommunizmusnak Magyarországon, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában és az NDK-ban, leomlott a berlini fal, jött az amerikai invázó Panamában, a máltai találkozón pedig lényegében bejelentették a hidegháború végét. Most is ilyen időket élünk, szól a cikk kérdésfelvetése, amit gyorsan le is csap: “érdekességben” azért még nem tartunk az 1989-es szintnél.
Az viszont lehetséges, hogy az események sodrása felgyorsul, és olyan folyamatok indulnak el, amik beláthatatlan következményekkel járnak.
A romboló-bomlasztó hatású események könnyen össze tudnak kapcsolódni és fel tudják erősíteni egymást még akkor is, ha egymástól távol történnek.
Ez David A. Bell, a Princeton történelemprofesszora cikkének alapfeltevése.
Erre példa 1848, amikor a liberális forradalmak kitörtése Szicíliában és Franciaországban hasonló felkeléseket inspirált Dániában, Belgiumban, német és olasz államokban és Magyarországon. 1968-ban egymást utánzó diáktüntetések erősítették fel egymást, míg végül az egész Párizsban ért a csúcsra. A nyolcvanas években a szovjet blokk repedései terjedtek tovább. Az Iszlám Állam pedig minden egyes terrortámadással, majd annak dicsőítésével és minél szélesebb körű hirdetésével ugyanezt a továbbgyűrűző hatást akarja elérni.
A bomlasztó események azért is erősíthetik fel egymást, mert lehetőségeket teremtenek. A katonai agresszió lehetősége például különösen csábító, ha az ellenség figyelmét leköti valami más. Nem véletlen, hogy Sztálin 1940. június 15-én támadta meg a Baltikumot, éppen egy nappal aztuán, hogy Németország bevonult Párizsba. 1968 augusztusában az is bátorította a szovjet bevonulást Prágába, hogy Amerika a Martin Luther King- és a Robert Kennedy-gyilkosságokkal, és a vietnami háborúval volt elfoglalva. Bár még mindig keveset tudni a török puccsról, elképzelhető, hogy a puccsisták úgy számoltak, a nyugat kevésbé szállna most szembe a katonai vezetéssel úgy, hogy szükségük lett volna rá az Iszlám Állammal szemben.
Veszélyes a helyzet azért is, mert a bomlasztó hatású események között a nemzetek hajlamosak agresszív lépéseket tenni, mert attól félnek, hogy ha nem ők ütnek először, később már nem fognak tudni. Sok történész szerint 1914-ben Németország azért válaszolt így Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után, mert a német elitek attól tartottak, elveszítik a fegyverkezési versenyt Nagy-Britanniával és Franciaországgal szemben.
Az ilyen aggodalmaknak ráadásul nem is kell feltétlenül, hogy valóságalapjuk legyen.
A hetvenes-nyolcvanas években például, amikor a Szovjetunió valójában már az életéért küzdött, az amerikai közvélemény még mindig megállíthatatlan behemótnak látta, ami mindjárt maga alá gyűri a gyenge, dekadens nyugatot.
Ilyen körülmények között pedig erősödhet az érzés, hogy a “rendes magatartást” fel lehet függeszteni, és szélsőséges lépések sorára van szükség.
9/11 után így lehetett például megtámadni Irakot, egy országot, ami nem is vett részt az Amerika támadásban, abban a hitben hogy ezzel a “világrendet” mentik meg.
A cikk végkicsengése az: még nem tudjuk, hova vezet 2016 felfokozott nyara, és csak remélni tudjuk, hogy nem jegyzik majd a történelemkönyvek. De az biztos, hogy túl sok módja van annak, hogy az erőszak lángjai együtt elsöprő viharrá álljanak össze.
Következő cikk: A lélekzabáló hatalom és a VMSZ
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >