Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Most, hogy eldobták, fogják megérezni, mit jelent az EU
Most elkezdődik a válóper, és az erőviszonyok alapján diktálhatják a felek a feltételeket. Ők hatvanmillióan vannak, már ha nem veszítik el döntésükkel hamarosan a skótokat és északíreket. Mi nélkülük 450 millióan vagyunk. NOL:
A szoros eredményt látva egy érme feldobásával is dönthettek volna a britek, hogy az Európai Unión belül maradnak vagy sem. Úgy esett, hogy a kilépéspártiak nyertek. Egy kicsivel többen voltak, akik félelemből, meggyőződésből, dacból vagy éppen idegengyűlöletből visszautasították Európát. Volt, aki így tiltakozott, volt, aki így gondolta jónak, de mind úgy érezték: túl sok idegen él köztük, elveszik munkalehetőségeiket, be- és lelakják házaikat, túlterhelik kórházaikat, iskoláikat.
David Cameron 2013-ban úgy találta megoldani szorult belpolitikai helyzetét, hogy referendumot ígért az Uniót zsigerből gyűlölőknek, hogy majd, a választások után kiadhassák magukból a feszültséget. Majd nyer a józan ész, gondolta a brit kormányfő, így aztán legalább annyiban igazságos a csütörtöki döntés, hogy derékba töri az országát kormányzás helyett hazárdjátékba vezető politikus karrierjét.
A referendum minden más következménye egyelőre beláthatatlan. Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott a közös európai projekthez, és azóta ezer szállal kötötte össze magát a kontinenssel. A polgárok, a munkaerő, az árucikkek és a tőke szabad mozgására épül az ő gazdaságuk is, részben épp ez emeli Londont Európa nagyon kevés valódi globális jelentőségű városa közé, emiatt lehetnek egyetemeik a világ legjobbjai között, és ez mentette meg gazdaságát, amikor pár évtizede összeomlott a helyi nehézipar.
A csütörtöki referendumon többen gondolták úgy, hogy ellenszenvük kimutatása felszabadítóbb, mint annak belátása, hogy az Unió már elválaszthatatlan része annak, amit az angol életmódnak tartanak. Most, hogy eldobták, fogják megérezni, mit jelent az EU számukra. És Brüsszel helyesen teszi, ha kemény marad. Ha London továbbra is hozzá akar férni az Unióból ahhoz, ami gazdasága érdeke, akkor a vágyott fényes elszigetelődéséből fel kell adnia mindent, amiért érdemes lehetett kilépni. Norvégia és Svájc ismeri, milyen az, amikor Brüsszel diktálja a „kint is vagyok, bent is vagyok” feltételeit.
Nem feltétlenül az szolgálja a demokráciát, ha egy látszólag egyszerű, valójában végtelenül bonyolult és megosztó kérdésben a népre hagyják választott vezetőik, hogy egymás és a köztük élők sorsába közvetlenül beleavatkozzanak. És közben tétlenül szemlélik, hogy egy ország az erőszak határáig jut el. Lehet szidni, utálni Brüsszelt, de ott minden nehezen kivívott kompromisszumok alapján működik. Nemzetek szolgáltatják egymásnak a fékek és ellensúlyok rendszerét, cserébe megosztják egymással a jogokat. A britek ebből szálltak ki. Nem vesznek többet részt az Unió döntéshozatalában, de ha Európával továbbra is kereskedni akarnak, el kell fogadniuk, hogy az uborka megengedett görbületét nekik is előírják, és nem határozhatják meg egyoldalúan, kit akarnak beengedni az országukba és kit nem.
Most elkezdődik a válóper, és az erőviszonyok alapján diktálhatják a felek a feltételeket. Ők hatvanmillióan vannak, már ha nem veszítik el döntésükkel hamarosan a skótokat és északíreket. Mi nélkülük 450 millióan vagyunk. A kontinensszerte utált Brüsszel legalábbis így áll hozzá: mindannyiunk nevében tárgyal. Ez minket, magyarokat véd Nagy-Britannián belül és azon kívül. A britek első felindulásukban felrúgták eddigi életüket, mi viszont így láthatjuk, mennyire jó dolgunk van odabent.
Következő cikk: Orbán főtörténésze szobrot emelne Hóman Bálintnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >