Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Mit mutatnak a 2015-ös európai választások
„Mind a spanyol, mind a lengyel választás arra mutat példát, hogy a megújulás akár a liberális oldalról is érkezhet.” Reiner Roland (Magyar Narancs):
A december 20-i spanyolországi választások értékelése jó sorvezető lehet a 2015-ös év választásainak áttekintéséhez: a választási kampány, az eredmény és az új spanyol kormány összetételének kérdése egyaránt értelmezhető, elemezhető összeurópai szinten.
A választáson az eddig kormányzó jobboldali néppárt (PP) megőrizte ugyan első helyét, de elvesztette mandátumainak harmadát. Második helyen a korábbi baloldali „váltópárt”, a szocialista párt (PSOE) végzett, amely szintén komoly visszaesést könyvelhetett el. A spanyol politikát korábban uraló két párt mellett ugyanis új pártként bekerült a megszorításellenes, újbaloldali Podemos és a centrista-liberális Ciudadanos – előbbi a parlamenti mandátumok húsz, utóbbi mintegy tizenegy százalékát birtokolja. Ezzel az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a választásokat követően nem egyértelmű, milyen kormánya lesz Spanyolországnak: a potenciális szövetségesként kezelt PP–Ciudadanos és a PSOE–Podemos párosok egyaránt elmaradnak az abszolút többségtől. Az eredmények kapcsán két, gyakran hangoztatott politikai megállapítás érvényességét is érdemes megvizsgálni.
Az európai választásokat a menekültkérdés dönti el, és a szélsőségesek erősödését hozhatja
A 2015-ös év legfontosabb politikai ügye egyértelműen a menekültkérdés: a bevándorlók integrációja, együttélése a többségi társadalommal; az egyre fokozódó menekülthullám több nyugat-európai párt meghatározó ügye volt már korábban is, ám idén mind méretét, mind intenzitását tekintve új szintre lépett. Az év második felében napi szintű élménye lett nemcsak a magyar, de az osztrák, német, svéd vagy finn választóknak is az, ami korábban főként Görögország és Olaszország partjain láthattak: elsősorban a háború elől menekülő, főként szír és afgán állampolgárok tömegei.
A magyar belpolitikát a kormány plakátkampányát követően egyértelműen és kizárólagosan uralta a menekültek kérdése, és a Fidesz jelenlegi terveit tekintve – vagy legutóbbi kongresszusát végignézve –a téma továbbra is napirenden marad. Orbán Viktor többször is úgy beszélt, hogy az egész Európai Uniót érintő kihívásról van szó, mely az összes tagállam politikájára hatással lesz. A lengyel választásokon valóban kiemelt ügy volt, ahogy a bécsi helyhatósági választások is a menekültkérdés árnyékában zajlottak, nem is beszélve a francia regionális választásról, melynek második fordulóját éppen egy hónappal a véres párizsi merényleteket követően tartották. Érdemes ugyanakkor látni, hogy bár Lengyelországban valóban a menekültellenes erőket segítette a helyzet, Bécs ellenállt a nyomásnak, és a francia szavazók is összefogtak a szélsőjobboldali Nemzeti Front ellen.
Spanyolország még inkább rácáfol Orbán várakozásaira: a menekülttéma ugyanis alig jelent meg a kampány során – melyet sokkal inkább az ország gazdasági helyzete (különös tekintettel a munkanélküliségre), a korrupció és a katalán függetlenség kérdése uralt. Ráadásul az eredményt tekintve nem mondhatjuk, hogy a szélsőséges pártok, mozgalmak erősödését hozta volna a választás: sem a Podemos, sem a Ciudadanos nem tekinthető radikális, menekültellenes pártnak. Ettől függetlenül a menekültek helyzete egészen biztosan 2016 legfontosabb megoldás előtt álló problémája lesz, és bizonyára látunk olyan választásokat is, ahol e kérdés hangsúlyosabban jelenik majd meg, a téma kizárólagossága és szükségszerűsége ugyanakkor téves feltételezés.
A „régi” pártoktól elfordulnak a választók, helyettük újbaloldali pártok erősödhetnek meg
A görög Sziriza januári választási győzelmét követően felerősödtek azok a várakozások, hogy a megszorításellenes, újonnan alakuló (vagy releváns parlamenti szerepléssel nem bíró) újbaloldali pártok – amik jellemzően zöld és feminista kötődéssel is bírnak – válthatják le a hosszú évek, évtizedek óta regnáló pártokat. 2015 elején ilyen várakozást fűztek a spanyol Podemoshoz is, a párt ekkor a közvélemény-kutatásokban valóban nagyon jól állt, ám gyors felfutása után hamar esni kezdett a népszerűsége – részben a mostani választások másik új szereplőjének, a Ciudadanosnak a megerősödésével párhuzamosan. Ami a Szirizának sikerült Görögországban, az a Podemosnak nem: nem sikerült győzni a választásokon, a párt csupán a harmadik helyre futott be, azaz a hagyományos baloldali PSOE szavazóit sem tudta olyan mértékben elhódítani, hogy a baloldal vezető szereplője legyen. Akármilyen koalíció is áll Spanyolország élére, a két régi párt mindenképp meghatározó része lesz – de még kettejük nagykoalíciója sem teljesen kizárt.
Valójában a 2015-ös év alapján a Sziriza győzelme inkább kivétel, mint rendszerszintű folyamat: az európai politika folyamatosan átalakulóban van. Spanyolországban valóban komolyan visszaesett a két párt közös mandátumaránya, ám a szomszédos Portugáliában a baloldali többség egyáltalán nem egy új párt segítségével történt meg. A lengyel választáson valóban eltűnt a régi baloldal, ám egyelőre nem látni olyan újbaloldali pártot, mely a helyébe léphetne. A görög, illetve a spanyol eredményekkel szemben pedig ott állnak a francia és Egyesült királyságbeli választási tendenciák: mindkét ország esetén a „régi” pártok dominanciája érvényesül. A korábban hegemónnak tartott pártokat jobb- és baloldalról tehát egyaránt éri kihívás: az arányos választási rendszer következtében ez bizonyos országokban hamarabb él célba, ám áttörésről korántsem beszélhetünk.
Sőt: mind a spanyol, mind a lengyel választás arra mutat példát, hogy a megújulás akár a liberális oldalról is érkezhet. Mindkét ország esetén ugyanis új, vállaltan liberális parlamenti szereplőt látunk. Ráadásul mindkét párt egyértelműen és határozotton proeurópai szellemiségben politizál, és piaci ügyekben is elsősorban klasszikus liberális, piacpárti állásponton van. Mindezzel tehát karakteresen mást képvisel, mint a többi, jellemzően euroszkeptikus és antikapitalista, globalizációkritikus szélsőjobboldal vagy újbaloldal.
Következő cikk: Hosszú Katinkát zsarolni próbálta az úszószövetség, elege van belőlük
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >