Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Amerika Viktátora
„Trump egy bohóc, de mint általában a futóbolondok, ő is rá tudja ezzel irányítani a figyelmet fontos jelenségre.” B. Simon Krisztián (Kettős Mérce):
A republikánus választók egy olyan jelöltért rajongnak, aki maga se tudja, mit akar, azon kívül persze, hogy 2017-től elnök úrnak szólítsák. És mindezidáig úgy néz ki, bejön neki, hogy tájékozatlanságát megfelelő mértékű bunkósággal társítja, miközben rendre jó érzékkel választja ki, mely témákhoz kell hozzányúlni. Ezzel tudja legkönnyebben megszólítani a mindannyiunkban ott rejtőző sátánfajzatot.
Tényleg ő lenne Amerika Orbán Viktora? – ahogy arra a Washington Post utalt még szeptemberben (vagyis ők Orbánt nevezték Európa Trumpjának, dehát ez a kettő kölcsönösen feltételezi egymást). A válaszunk: nem feltétlenül. Nyilván vannak hasonlóságok, de azért ez a párhuzam mégiscsak mindkettőjük számára sértés lenne. Míg a magyar miniszterelnök egy karizmatikus karrier-politikus, rengeteg tisztelővel és talpnyalóval, aki tudatosan építette fel imázsát, indított etnicista gyűlöletkampányt, szabta át a választókörzeteket, rúgott bele a társadalom elesettjeibe, kötött bele a hazánknak pénzeket folyató Európai Unióba, hogy ezzel maximalizálja a hatalmát – hiszen a miniszterelnöki szék a mindene –, addig Donald Trump egy troll, akiért leginkább a pártjukból kiábrándult konzervatívok vannak oda, hiszen végre kimondja, amit ők is gondoltak magukban: hogy minden szar, pedig a megoldás annyira de annyira kézenfekvő, a haverokkal már többször megoldották ugyanis fejben az államadósság és az illegális bevándorlás kérdését egy sör mellett – az igazi politikusok persze erre nem képesek, csak ez a hetven felé járó elkényeztetett hülyegyerek, aki ha meglát valamit, azt magának akarja, legyen szó felhőkarcolókról, szépségversenyekről, amerikai elnökségről vagy tulajdonképpen bármiről. (…)
Tulajdonképpen Trump nem nagyon csinál mást, mint republikánus társai: azt mondja, az ország szarban van (a Reuters/Ipsos felmérése szerint a republikánus választók 83 százaléka gondolja azt, hogy rossz irányba mennek jelenleg a dolgok), méghozzá Obama miatt. Viszont hozzáteszi, hogy ezen már szerencsétlen republikánusok se tudnának segíteni. Szerinte az Egyesült Államoknak nem egy politikusra van szüksége az ország élén, hanem egy sikeres üzletemberre, aki kemény munkával építette fel saját sikeres ingatlan-bizniszét (mert mint mondja, „mindössze” egymillió dollárt kapott az apjától, azt is csak kölcsönbe, hogy találja ki, hogyan tud a pénz pénzt fialni, ma viszont saját bevallása szerint már tízmilliárd dolláros vagyonnal rendelkezik). Trump azt mondja, ledolgozza a 18 billió dolláros amerikai adósságot, és elsőként fogja úgy vezetni az országot, hogy az még nyereséges is lesz. (…)
Trump egyik legismertebb idei kijelentése, hogy falat építene az Egyesült Államok és Mexikó határára, majd annak költségeit a mexikói kormánnyal fizettetné meg. Emellett kipaterolna az országból mindenkit, aki illegálisan tartózkodik ott, és véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy minden Amerikában született gyermek automatikusan állampolgár is lesz. Ennek pedig több évszázados gyakorlata van, és a 14. alkotmánykiegészítésben is az áll, hogy az ország területén születettek állampolgárságot kapnak. A Pew Hispanic Research Center felmérése szerint mellesleg a megszülető amerikai gyerekek 7,5 százalékának – azaz évente 300 ezer gyermeknek – illegális státuszú bevándorlók a szülei. Bár az elképzelés ma teljesen jogellenes, Trump azt állítja, a jogász barátai – akik elmondása szerint a legjobbak az országban – el tudják intézni, hogy minden úgy legyen, ahogy azt ő a kampányában beígérte.
Ami ebben az egészben nagyon is orbános, az az, hogy veszélyes kijelentéseket tesz az országába illegálisan érkezőkkel kapcsolatban (bár meg kell jegyezni, hogy az országban illegálisan tartózkodó mexikóiak nagy része nem menekült, és nem is folyamodik menekültstátuszért, így a helyzetük nemzetközi jogi megítélésben különbözik az EU-ba érkező menedékkérőkétől, de tegyük hozzá, Trump azt is beígérte, hogy elnökként hazaküldi azt a 200 ezer szíriai menedékkérőt is, akiket Obama a következő két évben akar felvenni). Azt mondja, akik illegálisan jönnek, drogokat, bűnözést, nemi erőszakot hoznak magukkal, így semmi keresnivalójuk itt. A szemében ők a selejt, akiktől Mexikó meg akar szabadulni, és ügyesen meg is szabadul, a túlzottan politikailag korrekt Amerika tétlenségét kihasználva (igen, a píszít Amerikában is gyűlölik a konzervatívok, még ha ott se nagyon definiálják, mi is az). Trump kidobna mindenkit, mondván, a jók és értékesek majd megoldják maguknak, hogy visszatérjenek legális módon.
Ezzel persze, akárcsak Orbán és kormánya, erősen hozzájárul az akár tettlegességig is fajuló xenofóbiához, idegengyűlölethez, ami sajnos manapság minden, magát nyugatinak valló társadalomnak valamilyen szinten sajátossága. Trump persze Orbánnal ellentétben nem gondolja azt, hogy mindenki, aki országa területére lép, selejt lenne, de azért biztos, ami biztos, a nem-fehér bőrű idegenre hárítja a bizonyítás terhét. Szoft-rasszizmus, ahogy azt pár éve Dan Fanelli floridai kongresszusi képviselő-jelölt művelte a kampányában: egy videójában ugyanis kiemelte, teljesen rendben van, hogy az arabnak kinéző utasokat hosszabb ideig vegzálják a reptéren, mint a többi utast, ha ugyanis jóképű, fehér, kopaszodó férfiak térítették volna el szeptember 11-én a repülőgépeket, akkor ő maga is szívesen alávetné magát a szigorított ellenőrzésnek (a videó itt tekinthető meg). (…)
Az elég jól látszik, hogy Trump egy bohóc, de mint általában a futóbolondok, ő is rá tudja ezzel irányítani a figyelmet fontos jelenségre. Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász írta még szeptemberben, hogy rengeteget elárul a republikánus jelöltekről, hogy Trump rasszizmusa helyett Jeb Bush például abba kötött bele, hogy eltér az ortodox republikánus véleménytől, és megadóztatná a gazdagokat. Vagy legalábbis azt mondta, nem zavarná, ha neki és a hozzá hasonlóan gazdagoknak valamivel többet kellene fizetniük. Krugman szerint ez annak a jele, hogy a többi jelölt túlságosan függ a kampányukat támogató pénzemberektől, így nem mer olyat mondani, amivel magára haragíthatná őket – még akkor se ha a választók valami mást hallanának szívesen. (Később persze Trump is olyan tervekkel állt elő, amelyek épphogy csökkentenék a gazdagok adóterheit, még jó, hogy van még több mint egy éve a leendő elnöknek, hogy eldöntse, mit akar, ha megválasztják.)
De hogy a Donald, mint jelenség, tényleg közelebb hozná-e a jelölteket a választókhoz, tényleg napirendre tudna-e tűzni komoly témákat, amik esetleges a versenyből való kihullása után is velünk maradnak, az igencsak kérdéses. A Trump-féle „bazdmeg” ugyanis nem tűnik többnek, mint egy jóleső hőzöngésnek a jelölt, illetve támogatói részéről. Felületes javaslatai nem képesek valódi politikává kristályosodni, így a végül ringben maradó republikánus jelöltek megkönnyebbülten sóhajthatnak fel, miután kiesett, hiszen legközelebb csak akkor kell vele találkozniuk, ha szívességet kér majd a kampánytámogatásért cserébe.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >