Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Európa bezárkózik – vagy követi Amerikát?
Az amerikai integrációs modell lényege az „olvasztótégely” gondolat. Tóth Csaba (Magyar Narancs):
Európa egyre kétségbeesettebben próbál hatékony, mégis humánus megoldást találni a menekültkérdésre. A külső szemlélőnek sokszor úgy tűnhet, az európai politikusok csak rossz és rosszabb megoldások között választhatnak. Pedig létezik olyan ország, amelyik az EU-ba most érkezőknél sokkal több bevándorlót integrált sikeresen: az Egyesült Államok.
Ha valaki követi a 2016-ban esedékes amerikai elnökválasztás eddigi eseményeit, a bevándorlókkal kapcsolatos amerikai attitűdökről és politikai álláspontokról is jó képet kaphat. Az egyik republikánus elnökjelölt, Donald Trump olyan véleményeket fogalmaz meg a – főként mexikói – bevándorlókról, amelyek még a magyar politikai kontextusban is szélsőségesnek számítanának. Trump nem egyszerűen kerítést követel az amerikai–mexikói határon, de egy ízben a bevándorlókat kollektíven bűnözőknek nevezte. Egy kampánygyűlésén olyan fehér családokat hívott fel maga mellé a színpadra, ahol egy családtaggal szemben egy illegális bevándorló követett el bűncselekményt. Ilyen messzire még Orbán Viktor sem menne. A másik oldalon viszont az ottani jobboldal, a republikánusok másik elnökaspiránsa, Jeb Bush spanyol nyelvű televízióüzenetekben kampányol az egykori bevándorlók szavazataiért.
Mindez legalább két fontos tanulsággal szolgál. Egyrészt a bevándorlókkal szembeni indulatok felkorbácsolása nem magyar – és nem is európai – sajátosság. Még egy olyan országban is lehet sikeres a populista bevándorlóellenesség, ahol a választók többsége maga is bevándorló. Éppen ezért nem is érdemes a magyar embereket vagy a magyar „néplelket” kárhoztatni azért, mert első reakciója a tőle eltérő kultúrájú – és bőrszínű – emberek megjelenésére az idegenkedés.
Ettől függetlenül azonban az Egyesült Államokban a többség bevándorláspárti – nem véletlen, hogy a független kommentárok többsége komoly veszélynek tartja az ottani jobboldal számára Trump határozott bevándorlóellenességét. A bevándorlás amerikai elfogadásának oka, hogy az amerikai modell az európainál sokkal sikeresebbnek tűnik.
Az amerikai integrációs modell lényege az „olvasztótégely” gondolat; az az elképzelés, hogy az országba érkezők mind részei lesznek az egységes amerikai kultúrának. A bevándorlók nem vesztik el identitásukat, hanem párhuzamos identitást létesítenek. Valaki így egyszerre lehet jó muzulmán – vagy hindu, vagy katolikus – és jó amerikai. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban sokan egyszerre határozzák meg magukat több identitás részeseiként: így terjedtek el az olyasfajta kifejezések, mint „afrikai amerikai”, „arab amerikai” vagy éppen „magyar amerikai”.
Ezzel szemben Európában hasonló, az asszimiláció elemeit is hordozó integrációra sokkal kevésbé került sor – ez azonban nem feltétlenül a bevándorlók hibája. Az európai nemzetállami hagyomány soha nem egy adott ország majdani lakosaként, hanem – jellemzően – olcsó munkaerőként, ideiglenesen az országba érkezett külföldiként tekintett a bevándorlókra. Ahogyan gyakorta elhangzik kritikaként, hogy a harmadik generációs német származású török sem tekinti magát igazi németnek, úgy ennek ellenkezője is igaz: a társadalom többsége sem tekinti a legtöbb harmadik generációs bevándorlót teljes jogú állampolgárnak.
A mostani krízis megmutatta, hogy az európai modell hosszú távon nehezen fenntartható, hiszen gyakran valóban elkülönült, párhuzamosan működő társadalmakat hoz létre. A magyar – és gyakran az európai – jobboldal válasza e problémára az „Európa erőd” modell: Európa fizikai elválasztása a szegényebb – és eltérő kultúrájú – térségektől. Azt vélelmezve, hogy az iszlám származású bevándorlók integrációja eleve nem lehet sikeres, le is mondana e kísérletről. Ez a koncepció a szögesdrótok és kerítések Európája.
Az „Európa erőd” gondolata világos, de téves megoldást jelentene. A morális megfontolásokon túl, Európa azóta él békében és biztonságban, mióta nem elválasztani, hanem összekötni igyekszik a kontinens népeit. Lehet, hogy mi, magyarok nagy különbséget látunk a „keresztény Európa” és az iszlám vallású bevándorlók között, ám Európa gazdagabb felén gyakran legalább ekkorának tűnik a különbség Nyugat- és Kelet-Európa között. Amikor a brit populista politikusok a bevándorlás ellen kampányolnak, gyakran éppen a kelet-európai bevándorlók kerülnek a mumus szerepébe. Illúzió azt gondolni, hogy a „kerítések Európájában” nekünk magyaroknak továbbra is olyan szabadságunk lenne a kontinensen, mint ami most van. Nehéz érvelni, hogy az Egyesült Királyság vagy Németország miért fogadja be magyarok százezreit, ha Magyarország maga menekültek tízezreinek befogadására sem hajlandó.
Ráadásul az „Európa erőd” fenntartása hosszú távon gazdaságilag is kontraproduktív. Az, hogy kevésbé gazdag régiókból az emberek a gazdagabbak felé vándorolnak, nehezen megállítható trend; a bezárkózás egyre növekvő gazdasági – vagy akár katonai – költségei ráadásul egyre komolyabb indulatokat gerjesztenek – aminek pont a határterületek lehetnek a vesztesei.
Éppen ezért jelenthet jobb megoldást tanulni az amerikai példából: befogadni és integrálni az Európába érkezőket. Érdemes emlékezni rá: a menekültek nagy része éppen az iszlám fundamentalizmus elől menekül – aligha valószínű, hogy fő célja az európai kultúra iszlám általi „behódoltatása” lenne. Ám ha Európa nem akar „erőddé” válni, el kell fogadnia, hogy évtizedek múlva az európaiságot nem a keresztény vallás, még csak nem is a bőrszín definiálja majd, hanem az európai értékek – többek között a tolerancia, befogadás és a másság tisztelete – elfogadása. Mindez pedig csak ezen értékek ellenzői számára tűnik ijesztő perspektívának.
Következő cikk: „Kelet-Európa rövid emlékezőtehetsége”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >