Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Pontának mennie kell!
„A haborúk költségeit soha nem a tűzparancsot kiadó tábornokok, hanem a köznép fizeti meg.“ Magyari Nándor László (Systemcritic):
A politikai mezőny, még inkább a kialakult jellemzően romániai politikai szimulákrum, perverz hatása, erősebb a szándékok és tervek eltérítésében, paradox helyzetek kiakításában, mint a szándékolt és eltervezett következmények létrejöttében, és ez a maga teljességében nyilvánul meg a Ponta körül kialakult botrányos és tarthatatlan helyzetben. És persze, ahogy az már lenni szokott, a kialakult helyzet kusza és átláthatatlan, minden porcikájában bizarr, olyan kérdéseket vet föl, melyek gyors megválaszolása reménytelennek tűnik, szinte tökéletes a tanácstalanság – látszólag – senki nem tudja, hogy mi a teendő. Ezért tökéletes a terep a zavarosban halászóknak, a minden nemű párvenűknek, az üzéreknek és politikai hatalmukkal visszaélő, korrupt haszonlesőknek, és mindez annál rosszabb a közélet kitisztulásának reményében tekintve, minél tovább tart. Legveszélyesebb játékos ma – az időnként miniszterelnöki teendőkkel ideiglenesen megbízott – a mondvacsinált tábornok, Gabriel Oprea, akinek pártja soha meg nem mérettetett demokratikus választásokon, de aki a helyzet perverzitása folytán kulcspozícióba került, ami a kormányzást illeti. Már-már azt is mondhatnánk, Oprea fellépésével és konjunkturális hatalmi pozíciójával a demokrácia intézményei mentek Pontával együtt hoszúra nyúló szabadságra, csakhogy a politikai iparban nincs szabadság, ha valaki éppen elveszti legitimitását, és végső soron hatalmát, másvalaki fog fölemelkedni, akár az elemi demokratikus játékszabályok megkerülésével is: a hatalom nem vész el, csak átalakul, még akkor is, ha árnyékemberek a háttérből irányítanak.
A válságot az elnök indította/provokálta, amikor Băsescu nyomdokain haladva, alkotmányos hatáskörének határmezsgyéjére lépve (mert ahogy azt a jó Montesquieu több, mint 250 éve írta: ”minden ember, akinek hatalma van hajlik arra, hogy visszaéljen; ezt addig teszi, amíg korlátokba nem ütközik”), „saját kormányt” szorgalmazott, és támadásba lendült a kormányfő ellen, kirobbantva a paloták háborújának újabb csatáját. Viszont a blitzkrieg ezúttal sem jött össze, elhúzódó bozótharc alakult ki, aminek a végső szakaszában tartunk, de aminek következményei hosszú távra kihatnak, és meghatározzák Johannis mandátumának alapdallamát; még egy politikus, aki a remények ellenére sem képes magas funkciójának megfelelni, belesülyedt saját kicsinyes és szűk párt- és csoportérdekeinek, és főképpen szenvedélyének mocsarába, és ezzel oda is az újabb remény (amint azt közvéleménybeli gyors erodálódása is világosan mutatja). Mintha csak az elnök segítségére sietett volna a DNA amikor eljárást indított a miniszterelnök ellen, mégpedig egy nagyon sovány, és vélhetően 7 évvel ezelőtt történt „okírathamisítás” és pénzmosás gyanújának vádjával, és ezzel Ponta védekezésbe szorult, csapdába, melyből végső és elkeseredett gesztusokkal próbált szabadulni (vannak állatok, akik, ha csapdába esnek képesek saját lábukat lerágni, csak, hogy szabaduljanak a hurokból!). Először külföldre ment térdműtétre, aztán szabadságra vonult, lemondott pártelnöki funkciójáról, és kétségbeesetten próbált – többé-kevésbé dokumentáltan – érvelni ártatlansága mellett, az ügyészségen, stb. Miután egyik eljárás sem működött, nem volt képes időt nyerni, illetve csak nagyon rövid időt, az uborkaszezon idejét nyerte meg, az ígérgetéshez folyamodott. Talmi népszerűséget immár az ellenzék és a „köznép” körében próbált szerezni, mindent egybevetve szociáldemagógiával, fizetésemelésekkel és adócsökkentésekkel előrukkolva. Fontos megjegyeznünk, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően, illetve az adók hatékonyabb begyűjtésével keletkezett költségvetési többletet fizetésemelésre, illetve forgalmi adó csökkentésére használni, ha úgy tetszik a leghitelesebb szociáldemokrata program része lehet, csakhogy. Az adott politikailag zavaros helyzetben, amikor a pártoknak nem ideológiai az identitása, mindenki populista és zsákmányszerző magatartásra állt be, stb., amikor a gazdasági teljesítmény számai megkérdőjelezhetők, és különösképpen a nemzetközi fejlemények bizonytalanok, (a kínai tőzsde-válság lényegében azt jelzi: nemcsak az amerikai típusú globalizáció és neoliberális/neokon pénzügyi és gazdasági politikák hanem a keleti kontrolláltan globalizálódó kínai hasonló politikák is becsődölni látszanak!), stb., ez az emelés/könnyítés beláthatatlan kockázatokkal jár. Még akkor is, ha a szintén populista („pillanatnyi”) ellenzék (aki nemrég még fizetéscsökkentést és adóemelést hajtott végre, nem kivétel ez alól az RMDSZ sem) népszerűség hajhászás végett, a hatalomrakerülés kétségbeesett reményében, a kezdeményezés mögé állt (persze, a maga felemás módján, akárcsak a kormánypártiak). Ponta mindent egy lapra tett föl – és az adótörvénykönyv kapcsán, Dragnea által elkövetett politikai árulás után – veszített, ma már utódlásának kérdésébe sincs beleszólása: partvonalon kívülre került, politikai karrierjének annyi. PONTÁNAK MENNIE KELL, nem azért, amit tett (az sem kizárt, ha lemond, ejtik az ellene fölhozott halovány és nehezen bizonyítható vádakat!), hanem azért, amit képtelen volt tenni, azaz kormányozni! És itt is van a politikai káosz, és nem is látszik ki fog itt rendet teremteni, hiszen az előrehozott választások senkinek sem kedveznek (a mérhető politikai viszonyok zavarosak, de némiképp mégiscsak kiegyensúlyozottak), a kormánypártoknak viszont a hatalmon maradás sem kedvez, hiszen erodál, ronthatja maradék hitelüket, különösen egy megvádolt miniszterelnökkel az élen. Az ellenzék sem lehet biztos győzelmében, és a fölmerült árnyék-miniszterelnök (az egykori Băsescu-párti, viszont nagyon halovány miniszter – Cătălin Predoiu) és csapatának hitele, ütőképessége, és feddhetetlensége, stb., enyhény szólva is, kétséges. Johannis mosolya is egyre keserűbb, hiszen Ponta elleni győzelme, óriási népszerűség, sőt legitimitás-vesztéssel járt, ami ráadásul újfent a részrehajlás, az új elnöknek való politikai kiszolgáltatottság gyanújába keverte a korrupcióellenes ügyészséget is, és haszna semmi. Az együttélés működhetett volna (emlékszünk még? Az elnök egyetlen szavára hozott egyöntetű döntést a parlament, és lépett a kormány, nem is egyszer), ha a rossz reflexek, a hatalom kiteljesítésének törekvése, stb., helyett a felek a konszenzuskeresést választják. De nem voltak képesek túllépni saját árnyékukat, rossz beidegződéseik és a hatalom szenvedélyes akarása győztek, a józan ész, és főként, a közérdek fölött.
Forró politikai ősz várható, csak ne feledjük: a haborúk költségeit soha nem a tűzparancsot kiadó tábornokok, hanem a köznép fizeti meg!
Következő cikk: Ezért kell, hogy legyen okostelefon a menekülteknél
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >