Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Kinek jó, ha Moldova Romániával egyesül?
„Nem feltétlenül kell orosznak lenni ahhoz, hogy valaki biztonsági kockázatot jelentsen.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Múlt szombaton több ezren – főként fiatalok – tüntettek Moldova fővárosában, Chişinăuban, az ország Romániához csatlakozását követelve. Az apropót a rendezvényre az Oroszországhoz csatolás (nem épp kerek) évfordulója adta: 203 évvel ezelőtt, 1812-ben szállta meg a cári birodalom a területet. A román fennhatóság ideiglenesen csak az első világháború után tért vissza, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékának megfelelően a Szovjetunió 1940-ben megszállta, a második világháború után pedig végérvényesen berendezkedett. Moldova csak 1991-ben, a Szovjetunió felbomlását követően vált először független állammá – a vita a Romániához való csatlakozásáról azóta is tart.
A lakosság nagy többsége, közel 80 százaléka – etnikuma és nyelve szerint – román, ám az oroszosítás, pontosabban a romántalanítás évszázadai nem múltak el nyomtalanul, így a legutóbbi felmérések szerint a 3 és fél milliós Moldova lakóinak 76 százaléka vallja magát moldvainak, s csak valamivel több mint 2 százaléka tényleges románnak. Ennek dacára a Romániához csatlakozást ennél sokkal többen támogatják, nem utolsó sorban amiatt, mert így a terület egy csapásra az Európai Unió része is lenne, annak minden gazdasági és biztonsági előnyével együtt.
Bár a Moldovával való unió kérdése nem osztja meg Románia lakóit, azért vannak viták. Egyrészt sokan felteszik a kérdést: a nemzeti célok elérésén, azaz Nagy-Románia újrateremtésén túl milyen áldozatokat is kellene meghozni az országnak, hogy ténylegesen létrejöjjön az unió? A rendkívül szegény és kulturálisan is „Európán kívül” eső ország befogadása már most jól átlátható konfliktusokat gerjesztene, ha az egyesülés máról holnapra bekövetkezne.
Ám a gazdaságiakon túl vannak más szempontok is. Erdélyi magyar radikálisok nemegyszer fogalmaztak meg olyan véleményt, hogy egy moldovai csatlakozással tovább nőne Románia kisebbségi lakosainak száma; Moldvában 8 százalék ukrán él, az oroszok számaránya pedig legalább 6 százalék; és a ma moldovánoknak mondott lakosok körében is sokaknak tisztázatlan a hovatartozása. Velük összefogva vizionálnak nagyobb mozgásteret maguknak azok, akik radikális változást sürgetnek a mai Romániában. Hogy egy ilyen összefogásnak az elméleti lehetőségen túl milyen realitása lehet, azt nehéz megmondani, de jelentőségét túlbecsülni nem lenne célszerű. Elvégre Csehország és Szlovákia 1992-es szétválását is azért támogatta lelkesen oly sok felvidéki magyar, mert úgy gondolták: egy 5 és fél milliós államban számarányuk, így politikai befolyásuk is sokkal nagyobb lehet, mint egy 13 milliós államszövetségben. Hogy ez mennyire volt bölcs elképzelés, azt az azóta lezajlott fejlemények eléggé kétségessé tették.
Elemelkedve a korlátolt nemzeti szempontoktól, európai perspektívából szemlélve Moldova Romániával való egyesülése kifejezetten javára válna a kontinensnek, így az unió összes polgárának. Persze, felhozható érvként, hogy még az oly jelentéktelen piac is, mint a moldáv, már önmagában haszon; ám főleg biztonságpolitikai jelentősége lenne annak, hogy egy olyan feszültségekkel teli helyzetben, mint a jelenlegi, a NATO kapacitásai bővüljenek. Ne feledjük, a térségben Lengyelország mellett a transzatlanti szövetség másik fő pillére éppen Románia.
Másrészt egy efféle fejleménynek lenne kockázata is. A NATO-ba és az unióba immáron teljesen integrálódott balti államok nagyszámú orosz lakossága alanyi jogon küldhet képviselőket az Európai Parlamentbe. És bár nagyon igazságtalan lenne minden orosz etnikumú európai polgárt illojalitással vádolni, tény, hogy egynémely litván, lett stb. EP-képviselő nem csinál titkot abból, hogy inkább Moszkva, mint saját hazája céljait támogatja.
Elég megnézni a számtalan brüsszeli, strasbourgi rendezvényt, amelyek az orosz energetikai befolyást-behatolást próbálják előmozdítani; a jobbikos Kovács Béla mellett ezeken leginkább a balti orosz képviselők jeleskednek. Másrészt viszont éppen Kovács példája mutatja, hogy nem feltétlenül kell orosznak lenni ahhoz, hogy valaki biztonsági kockázatot jelentsen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >