Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Putyin kozákjai
„Valami nagyon hasonló is kisülhet ebből, mint ami 1995-ben Horvátországban lejátszódott.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Azt követően, hogy ismertté vált (1) a Kelet-Ukrajna felett elpusztult maláj Boeing 777-tel egy rakéta végzett s nem egy a fedélzetére felcsempészett bomba, (2) a gép Amsterdamból indult Kuala Lumpur felé, már nagy biztonsággal ki lehetett jelenteni: az elkövetők a Donyeck-medencében tevékenykedő orosz szakadárok lehettek, különösen ez utóbbi körülmény vált perdöntővé. A légtérbe nyugatról belépő gépet ugyanis az ukrán légirányításnak (Ukraeroruh) – feltehetően a lemberginek (Lviv) – azonnal észlelnie kellett, mintegy átvéve azt a lengyelektől, majd át kellet adnia a kijevi légi irányításnak. A gépet tehát polgári járműként azonosították s mire az elért az orosz határtól mindössze 20-25 kilométerre lévő Torez település körzetébe ért – itt következett be a tragédia július 17-én, helyi idő szerint 16:20-kor –,nagy valószínűséggel az orosz légi irányítás már át is vehette az ukrántól, nyilvánvalóan azonosítva, hogy polgári járatról van szó.
Az ukrán vagy az orosz felelősség tejességgel kizárható, elvégre egyik országnak sem fűződött érdeke, hogy előidézzen egy ilyen súlyos, nemzetközi válsággal fenyegető tragédiát. Épp ellenkezőleg, már az elmúlt két nap eseményei és reakciói is jelzik: mind Kijev, mind pedig Moszkva felfogta: a kelet-ukrajnai harcok kimenetele múlhat azon, hogy a nemzetközi közösség végül is kire bizonyítja rá a bűncselekményt.
Az első moszkvai reakciók – Vlagyimir Putyin cinikus kijelentése, hogy egyrészt, az a kormány felelős a bűncselekményért, amelyik területén az megtörtént, illetve, hogy Kijev felelőssége nem vitatható, hisz a szakadárok elleni megújult ukrán fellépés következménye a maláj gép pusztulása – nagy felháborodást keltettek. Ezt azonban rögtön korrigálni igyekeztek azzal, hogy felhagytak a szakadárok mentegetésével s kijelentették: a hozzájuk került fekete dobozhoz nem hajlandók hozzányúlni, sőt azonnal átadják az ez ügyben eljárni hivatott nemzetközi szerveknek. (Csak az egyik fekete dobozról volt szó, a másikat később találták csak meg, s azt alighanem a szakadárok már szintén át is adták a nemzetközi vizsgálószemélyzetnek.) Moszkva akarata játszhatott szerepet abban is, hogy a szeparatisták, akik kezdetben hallani sem akartak arról, hogy külső megfigyelőket engedjenek a gép roncsainak közelébe, órákon belül megváltoztatták véleményüket, s azóta már a helyszínre is érkeztek az illetékes szervek szakértői – elsősorban malájok.
Milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek eldönthetik, kik, honnan és hogy semmisítették meg a 298 embert szállító repülőt?
1. Percekkel azt követően, hogy a tragédia bekövetkezett, Igor Sztrelkov – valódi nevén: Igor Girkin, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság katonai főparancsnoka, korábbi GRU ezredes, aki már a Krím elszakításában is szerepet játszott – azt posztolta a legnagyobb orosz közösségi oldalon, a Vkontakte.ru-n, hogy: „Épp lelőttünk egy repülőgépet Torez mellett, egy AN-26-ost.” Amint elkezdtek szállingózni a hírek arról, hogy mégsem ukrán katonai szállítógépről volt szó, Sztrelkov/Girkin igyekezett a beírást azonnal eltüntetni.
2. Az ukrán hírszerzés közzétett két telefonbeszélgetést. Az egyiket 16:40-kor, tehát 20 perccel a gép megsemmisülése után rögzítették, s ezen egy bizonyos Igor Bezler, az ukránok szerint orosz hírszerző, helyi orosz katonai parancsnok, jelenti Vaszilij Geranyinnak, az orosz hadsereg ezredesének, hogy „Épp lelőttünk egy repülőt. A Minera-csoport. Jenakievo mellett zuhant le.”
3. Ugyancsak az ukrán hírszerzés tett közzé egy másik beszélgetést is, melyet a katasztrófa után 40 perccel rögzítettek, vagyis helyi idő szerint 17 órakor. Az „Őrnagy” fedőnevű személy jelentette egy másik, „Görög” fedőnevű személyeknek: „A csernukinóiak voltak, akik lelőtték a gépet, a csernukinói ellenőrzőpontról… Száz százalék, hogy egy személyszállító gépről van szó, a fedélzeten mindenki civil volt.”
4. Barack Obama, anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna az elkövetőket, július 18-i nyilatkozatában egyértelművé tette: (a) a repülőgépet föld-levegő rakétával lőtték le, (b) a rakétát pedig a kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területről lőtték ki. Két ilyen egyértelmű kijelentés nem hangozhatott volna el, ha az amerikai hírszerzésnek ne lennének bizonyítékai.
Az elkövetkező napok – illetve hetek – sorsdöntőek lesznek az ukrajnai válság lezárását illetően. Az nyilvánvaló, Kijev olyan esélyt kapott függetlenségi céljai megvalósítására, amilyenre eddig nem számíthatott. A háromszáz ember tragédiája hozzásegítheti az országot, hogy lezárja belső konfliktusait, elvégre a szeparatisták ezt követően már egyáltalán nem számíthatnak a világ ügyükkel kapcsolatos eddigi elnéző, jobbára semleges magatartására. Putyinnak pedig el kell gondolkodnia azon, meddig éri meg neki olyan csoportocskák támogatása, amelyeket ugyan felhasználhat bármire, de semmilyen tekintetben sem ellenőrizhet. És amelyek olyan válságokba sodorhatják bele Oroszországot, amelyeket aligha lehet előre látni, megjósolni. A maláj gép tragédiája erre több, mint elrettentő példa.
Nem kétséges viszont, hogy Kijev ezt követően megkettőzött, sőt megsokszorozott katonai erővel lép majd fel a „donyecki kozákokkal” szemben, s e tekintetben bírni fogja a világ szimpátiáját. Mi több, számíthat ennél többre is. Egyelőre nehéz megítélni, mi volt az értelme a Petro Porosenko ukrán államfő minapi törvény-előterjesztésének, amelyik külföldi haderő bevonását engedélyezné ukrajnai műveletekbe, de tény: valami nagyon hasonló is kisülhet ebből, mint ami 1995-ben Horvátországban lejátszódott, amikor komoly amerikai irreguláris katonai segítséggel az addig eléggé gyengén teljesítő horvát haderő, két nap alatt elsöpörte a föld színéről az Krajinai Szerb Köztársaság nevű agresszív kis enklávét.
Következő cikk: Éjjel lecsapott a birodalmi sas a Szabadság térre
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >