Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Ukrajna – túl a választásokon
„Mesteri húzás, ki se nézte volna az ember azokból, akik – a Majdan előzményei alapján – kevéssé törődtek a finom, apró részletekkel…“ Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
Alighanem igaza van azoknak, aki úgy vélik: a 28 uniós tagországban lezajlott múlt heti választások mellett egy 29. – ráadásul nem is unióbéli – bírt a legnagyobb jelentőséggel; az ukrajnai. Az Oroszországhoz húzó enklávék furcsa bojkottja ráadásul nemhogy megakadályozni nem volt képes az országos választás sikerét, de gyakorlatilag megerősítette annak legitimitását azáltal, hogy minden illegitim eszközt igénybe vett. Vlagyimir Putyin jól látta, ez orosz szempontból csak hátrányos lehet, ám azt már nem tudta megakadályozni, hogy az általa felheccelt szeparatisták mégis keresztülvigyék akaratukat.
Igaz, a kijevi kormányzat maga is számos rossz döntést hozott az elmúlt tavaszi időszak során, ám ezt most korrigálni látszik azzal, hogy május 25-ét, az uniós választás napját tette meg legitimitásának próbájaként. Ezzel ugyanis megteremtette saját, Moszkvától elszakadó és Európához „csatlakozó” nemzeti stratégiájának történeti mítoszát. Mesteri húzás, ki se nézte volna az ember azokból, akik – a Majdan előzményei alapján – kevéssé törődtek a finom, apró részletekkel…
A Forbes kolumnistája már teljes ukrán győzelemként ábrázolja az eseményeket, s egyértelműen utal rá, hogy Putyin felismerte: nincs esélye annak a politikának, amit eddig Ukrajna megszerzése érdekében követett. Paul Roderick Gregory úgy véli, hat ok is van rá, amiért a Kreml arra kényszerült, hogy feladja korábbi terveit. (1) Az elszakadni kívánó területeken megtartott korábbi, május 11-i „orosz” referendum gyakorlatilag kudarcnak bizonyult; értékelhető eredményt nem produkált, ugyanakkor bebizonyította az azt megszervező politikai erők totális antidemokratizmusát. (2) A kezdeti bizonytalanságok után a központi kormányzat antiterrorista hadműveletei a szeparatisták ellen végül is sikeresnek mondhatók: bebizonyították, hogy a magukat komoly katonai erőként feltüntető „kis zöld emberkék” moszkvai segítség nélkül legfeljebb csak a lakosságot képesek terrorizálni, az események tényleges menetére nincs hatásuk. (3) Miközben a szeparatisták az apróbb városokban megszervezték a maguk Új Oroszországát, a jelentősebb településeken olyan helyi erőknek engedték át a kezdeményezést, amelyek a maguk kaotikus módján inkább összekuszálták a viszonyokat, így elsősorban a Moszkvához húzó csoportok dolgát nehezítették. (4) A Donyecki-medence iparának szubvencionálása az Oroszországhoz való csatlakozás esetén olyan forrásokat igényelne, amelyek meghaladják az orosz lehetőségeket. Putyin a normális üzemmenet átmeneti fenntartásához nem nélkülözhetné a helyi oligarchák asszisztenciáját, ám azok már rég szembefordultak Moszkvával. (5) Hogy miért? Mert felismerték: vagyonuk és befolyásuk nagyobb biztonságban van egy átmeneti, mint az orosz, irányított demokráciában. (6) Putyin számára egyértelmű jelzéssel szolgáltak azok az egyébként igen visszafogott szankciók, amelyeket a Nyugat már eddig is életbe léptetett: az orosz ipar gyenge teljesítőképessége és a szénhidrogénárak bizonytalansága könnyen rendszerének bukását idézhetné elő, ha továbblépne Ukrajnában.
Mindezek alapján kijelenthető-e: a Kreml lemondott eddigi tervéről, hogy elszakítsa Kelet-Ukrajnát? A Forbes szerint igen, ám nem árt e téren óvatosabban fogalmazni.
Moszkva két szempontot vehetett figyelembe, amikor visszavonulót fújt az ukrán frontról („gyakorlatozó” csapatait tényleg visszavonta az ukrán–orosz határról). Egyrészt kínai tárgyalásainak és az azokon megkötött megállapodásoknak a fényében valóban indokolt volt felülvizsgálni az eddigi politikát. Meglehet, Oroszországnak megéri lemondani Ukrajnáról, mely eddig a gőzerővel építgetett Eurázsiai Unió nélkülözhetetlen részének tűnt, ha cserében gazdasági és geostratégiai céljainak elérésében számíthat Peking asszisztenciájára. Putyin múlt heti sanghaji útja valóban sikeresnek mondható, még akkor is, ha néhány fontos kérdésben – így a földgáz árát illetően – ő kényszerült engedményre.
Másrészt a Kremlnek még eléggé nagy játékteret adhatnak a következő hónapok ukrajnai fejleményei, melyek során az új vezetés kénytelen lesz nagy, gazdasági jellegű kihívásokkal szembenézni. Konszolidálnia kell a politikai viszonyokat is, beindítani az államgépezetet, és az orosz források elapadása miatt újakat kell találnia a finanszírozáshoz. Rendeznie kell viszonyát a roppant befolyásos oligarchákkal, akik feltehetően csak addig állnak ki mellette, amíg nem kezd a gazdasági viszonyokat átalakító – egyébként elengedhetetlen – reformokba.
Ráadásul nemcsak Kijev vizsgázik majd, hanem az az Európai Unió is, amelyikre számos olyan teher hárul majd, amit – többé-kevésbé – eddig Oroszország volt kénytelen ukrán relációban magára vállalni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >