2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A szélsőjobb azért menetel, hogy belülről végezzen az EU-val

„A kontinens keleti felén ismét emelkedőben vannak azok eszmék, amik annak idején a háborúhoz vezettek.“   Klubrádió/Szelestey Lajos:

New York Times

Szélsőjobbos láz az Oroszországhoz kötődő Európában címmel a lap idézi a Political Capital tanulmányát, amely szerint az egész földrészt jellemzi, hogy a szélsőségesek ügyeit áthatja az orosz befolyás. Az elemzés azt jósolja, hogy ezek az erők Moszkva-barát tömböt alkothatnak majd az Európai Parlamentben, illetve hogy legalábbis felerősíthetik a korábban csupán gyenge oroszpárti hangokat. Ami a finanszírozást illeti, a Jobbik éppen vizsgálat alatt áll, mert az a hír járja, hogy az oroszoktól kap támogatást, illetve mivel egyik prominens tagja feltehetőleg az orosz titkosszolgálatnak dolgozott. Ő volt az, aki tisztának minősítette a népszavazást a Krímben.

Washington Post

A választások előtt egész Európában enyhíteni próbálja a róla alkotott képet a szélsőjobb. Vona Gábor pl. korábban hódítóknak minősített zsidó csoportokat és kijelentette, hogy az ország akkor sem hódol be nekik, ha az egész földrész azok talpát nyalja. Ehhez képest a politikus mostanság visszavett a zsidó- és cigányellenes retorikából, az óriásplakáton három kutyakölyköt simogat. A Jobbik jó szereplésre számíthat, de a Le Pen-féle Front National elhatárolódott tőle és a görög Arany Hajnaltól is, mert az átlagszavazót célozza meg.

Times

“A szélsőjobb azért menetel, hogy belülről végezzen az EU-val” címmel a többi közt a Jobbikot mutatja be a brit konzervatív lap. Megszólaltat egy nyugdíjas aktivistát, aki szerint az ország bajainak orvoslására deportálni kell a zsidókat és a cigányokat. Egyébként a párt arra számít, hogy vasárnap javít eredményén a parlamenti választásokhoz képest. Az összeállítás rámutat, hogy a normandiai partraszállás 70. évfordulóján a kontinens keleti felén ismét emelkedőben vannak azok eszmék, amik annak idején a háborúhoz vezettek. És ez a jelenség igencsak feltűnő az egykori szovjet csatlósállamokban, amelyeket olyan szívesen fogadtak az unió bővítésekor. A Jobbik, amely hírek szerint apanázst kap Teherántól, a jelek szerint csodálja Putyin macsó politikáját, illetve a mullahot rugalmatlanságát. Megpróbálta betiltatni a szexuális elhajlást és tavaly tüntetett a Zsidó Világkongresszus budapesti tanácskozása ellen. Vona Gábor mostani kampánya azonban konszolidáltabb képet sugall, ami már eddig is valószínűleg kifizetődött, lásd április 6-át, de ideológiája olyan keményvonalas, taktikája pedig annyira alávaló, hogy Le Pen nem is hajlandó szóba állni a párttal. Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézettől erre azt mondja, a nacionalisták általában nehezen jönnek ki egymással, éppen mert nacionalisták. A magyar szélsőségesek esetében számukra igencsak nehéz kezet nyújtani a szomszédoknak, akiktől vissza akarják szerezni a Trianonban elvesztett területeket.

BBC

Pár nappal az EP-választások előtt kémbotrány rázta meg a Jobbikot: a magyar sajtó egyszerűen csak Béla Bondnak nevezi a gyanúba keveredett képviselőt. Gyöngyösi Márton ugyanakkor azt nyilatkozta a hírügynökségnek, hogy a párt sohasem kapott anyagi támogatást Oroszországtól – sem állami, sem magánforrásokból, és szerinte a lejáratást szolgálják az iráni segítségről szóló értesülések is. A jelentés megemlíti, hogy széleskörű a vélemény, miszerint a Jobbik vasárnap leszorítja a 2. helyről a bajban lévő MSZP-t. Sikerének kulcsa, hogy igyekszik enyhíteni a pártról alkotott képen, mert versenyezni akar a Fidesszel az euroszkeptikus tábor voksaiért. Két éve még a nyílt színen elégette az uniós zászlót, most viszont a Nemzetek Európája jelszóval kampányol. A tudósítás is kitér arra, hogy a Kovács Béla elleni vád időzítése éppen azért gyanús, mert a párt a fiatal demokraták fő kihívójának számít. Ugyanakkor a Jobbik is erősen támogatja az új paksi reaktorok megépítését.

Die Welt

Nagyon sok magyar vészfékként tekint az unióra, mármint hogy az képes feltartóztatni a hatalom központosítását és a jogállam megrendítését. Bírálók szerint viszont az EU-nak nincsenek ez ügyben megfelelő eszközei. A DK jelszava, hogy ti. Európa jobban teljesít! valószínűleg nem érinti meg a szavazók többségét, akik inkább a Fideszhez csatlakoznak és tiszteletet követelnek Magyarországnak, illetve a Jobbiknak adnak igazat, vagyis, hogy európai bérek kellenek. De a vita lényege: meddig mehet el egy demokratikusan megválasztott kormány, ha az a jogállam és a demokrácia korlátozásával akarja kiépíteni saját hatalmi pozícióit? És mit tehet ez ellen az unió, már ha egyáltalán fel kell lépnie a jelenséggel szemben? Az igaz, hogy Magyarország meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, illetve megerősítette a kormány hatáskörét. Viszont a Fidesz mindig visszakozott, amikor Brüsszel meghúzta a vörös vonalat. A lényeg éppen az volt, hogy Budapest kipuhatolja, hol van a határ, mennyire tudja növelni mozgásterét a szervezettel szemben. És Orbán el is ment a választóvonalig, de tovább nem. Viszont a konzervatív táborban is sokan értékelik, hogy az európai tagság szavatol bizonyos, minimális jogállami normákat. Schiffer András, akit a tudósítás baloldali radikálisnak nevez, úgy értékeli, hogy az orbáni Magyarország aláásta az alkotmányos rendet, de az unió jobban teszi, ha nem avatkozik be, mert az sok tekintetben nem a szabadságot, hanem a nagytőke érdekeinek képviseletét jelenti. A belső gondokra a megoldást a magyaroknak kell megtalálniuk – hangsúlyozza. Ami azt támasztja alá, hogy az ország eléggé szabad, így a polgárok saját kezükbe tudják venni a sorsukat.

2014. május 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin visszahozza a szovjet típusú ideológiát, hogy eladja a népnek a háborút

Megtiltotta a nem heteroszexuális kapcsolatok nyilvános bemutatását, célja ezzel is az, hogy elfedje a valóságot. Miközben >

Tovább

Meloni védekező hadállásban

A főnökasszony nem tudja leplezni ellenszenvét a nemszeretem médiával szemben, amely nem éri be az első >

Tovább

Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt

Ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán >

Tovább

Trumpot nem a második elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet

A Guardian kommentátora, Simon Tisdall ítéli ezt így meg. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, >

Tovább

A kert és az őserdő

Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – >

Tovább

Mire szavazott félidőben Amerika?

A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra >

Tovább

Joe Biden Ukrajna-politikája mesteri és megérdemli a támogatást

Most meg kell őriznie ezt a kiegyensúlyozott megközelítést. El kell hárítania az ukrán államfő heveskedését, mert >

Tovább

A republikánusoknak lőttek

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában >

Tovább

A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia

Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a >

Tovább

Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége

Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin >

Tovább

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az >

Tovább

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a >

Tovább