2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Kerül, amibe kerül

„A magas életnívó nyilvánvalóan olyanokat is Svájcba vonz, akik okkal tehetik próbára az ott élők türelmét.”   Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):

Svájc tulajdonképpen kettészakadt: az ott élők 50,3 százaléka támogatja azt a jobboldali, „nemzeti-konzervatív” Svájci Néppárt-i (Schweizerische Volkspartei) kezdeményezést, amely szigorúan korlátozná a külföldiek éves bevándorlását. Mint ismeretes, a franciák által lakott részeken tulajdonképpen megbukott a néppárti kezdeményezés, a német területeken kisebbségben maradt annak támogatottsága, de Ticinóban, Svájc olasz kantonjában messze többen voltak, akik igennel szavaztak. Ám nem lenne helyénvaló csak valamiféle nacionalista okokat keresni az eredmény mögött, sokkal inkább az „osztályszempontok” és a jövedelmi viszonyok tükröződtek a döntésben.

Ezt igazolja az is, hogy a népszavazás a legnagyobb konfliktust a német nyelvterületen generálta. A hagyományos svájci életformát, illetve termelői, elsősorban agrártevékenységet folytatók voltak azok, akik mereven elutasították a bevándorlás liberálisabb kezelését. És ugyanott, a német kantonokban élnek azok is, akik a leginkább pártolják a bevándorlást, hisz ez eddigi gazdasági sikerük egyik legfőbb forrása.

Érdemes némi figyelmet szentelni annak a pártnak is, amely most a népszavazási kezdeményezés élére állt. A hangsúlyosan nemzeti és konzervatív Svájci Néppárt az ország „független” és „el nem kötelezett” státuszáért küzd, azaz erősen EU-ellenes. A nemzetközi irodalom egyre inkább az olasz Északi Ligához, a belga–flamand nacionalista-szeparatista Vlaams Belanghoz (Flamand Érdekek), a francia Front Nationalhoz (Nemzeti Front), és, igen, a Fideszhez hasonlítják. Támogatói kis és középparaszti rétegek, valamint a városi kispolgárság. A párt mottója mindent elmond világlátásukról: „Mindenekelőtt a saját nemzet!”

A nyolcmilliós Svájcba évente mintegy nyolcvanezren települnek be, s vállalnak ott munkát. Többségük olyan magasan kvalifikált szakember, akiket a vállalkozások, a nagy multinacionális cégek nem tudnának nélkülözni. Ez volt a legfőbb érve azoknak, akik a referendum ellen kardoskodtak, rámutatván: a magas jövedelemszintek és életnívó egyedüli garanciája az, ha nem korlátozzák azok bevándorlását, akiknek képzése a svájci államnak egyetlen fityingjébe se kerül.

Tulajdonképpen az agrárszektornak sincs ellenére az emigráns munkaerő, viszont a svájci parasztság – és hangadója, a jobboldal – azzal érvel, jöhet bárki, de három feltétellel: az idénymunkák lejárta után szépen menjen mindenki haza, s egyébként se hozza magával a családját, az pedig végképp eszébe se jusson az érintetteknek, hogy Svájcban megtelepedjenek.

A magas életnívó nyilvánvalóan olyanokat is Svájcba vonz, akik okkal tehetik próbára az ott élők türelmét. A Swissair Budapest–Zürich járatán az ember könnyen kiszúrja azokat a feltűnően öltöző és viselkedő hölgyeket, akik a repülőtérről egyenesen a Langstraßéra mennek, hogy a bájaikat árulják. A bűnözésimport is évről évre növekszik; az ároktői gyilkosok is – mint tudjuk – ott próbáltak menedékre találni, s ez sem lehetett egészen véletlen. Az egyszerű svájci mégsem miattuk ment el „igennel” szavazni, őket elsősorban az Európán kívülről érkező bevándorlók zavarják. Nem véletlen, hogy pár évvel ezelőtt a városi tanácsok egymás után utasították el a helyi iszlám közösségek kérelmét, hogy jól látható és azonosítható formában építhessék meg imaházaikat. Mecsetek épülhetnek – volt akkor a kompromisszumos döntés –, de minaretek, imatornyok nem.

A mostani referendum komoly következményekkel bírhat, ami már rövid távon is befolyásolhatja Svájc társadalmi életét. Alapos tárgyalások után, anélkül, hogy az ország csatlakozott volna az Európai Unióhoz, 2000-ben végül aláírták azt a dokumentumot, ami egybehangolja a svájci gazdasági életet az unióéval. Az akkori megállapodást is népszavazás erősítette meg, s így a lakosság többsége vállalta, hogy nem fogja gátolni a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását, s ezzel gazdaságuk gyakorlatilag az unió gazdaságának része lesz. 2005-ben az ország még a Schengen-övezethez is csatlakozott. Az óriási európai piacból Svájcnak nagyon nagy haszna származott, és Brüsszel már csak ezért sem hunyhat szemet a mostani fejlemények fölött. Annál is kevésbé, mert ha nem lép fel most egy nem tagországgal szemben, akkor később aligha vállalkozhat eséllyel a renitens tagországok – mint amilyen Magyarország is – megrendszabályozására.

Minthogy a referendum eredménye kötelező, a svájci kormány legsötétebb rémálma vált most valóra, hisz nem tehet mást, mint hogy kéri Brüsszeltől a 2000-ben megkötött megállapodás újratárgyalását. Erre Brüsszel – a már említett okok miatt – aligha fog vállalkozni. Tekintettel arra, hogy Svájc külkereskedelmének több mint fele az unióval zajlik, könnyen átlátható az a kihívás, amely az ország gazdasága előtt ma áll.

2014. február 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább