Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Oslo, te drága!
Németh Árpád
A nemzetközileg is híres/hírhedt norvég(ok) – természetesen a vikingek mellett – Roald Amundsen sarkkutató, Thor Heyerdahl antropológus, Edvard Munch festő, Henrik Ibsen író, vagy éppen a kollaboráns Vidkun Quisling, akinek a neve a hazaárulás szinonimájává vált, illetve a minapi szélsőjobboldali tömeggyilkos Anders Behring Breivik. Nos, közülük maguk a norvégok Fridtjof Nansen nevét említik a legnagyobb tisztelettel. Akit mi alig ismerünk.
A sokoldalú Nansen volt tudós és kutató, átkelt Grönlandon, a maga korában majdnem teljesen megközelítette az Északi-sarkot, a norvég függetlenség szószólója volt, majd a szabadság kivívása után diplomata, emberjogi harcos. Őt tekintik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megalapítójának. Munkásságáért 1922-ben megkapta a Nobel-békedíjat; róla nevezték el a hontalanok útlevelét, amit 52 országban ismertek el hivatalos úti okmányként.
Nansen kalandos sarkvidéki útjára a Fram ürügyén még visszatérünk, ismerkedjünk meg előtte országával.
Norvégia tehát egy alig egy évszázada független ország. Mi, magyarok a latinból vettük át nevét, az angol Norwayból azonban jobban kihallatszik a megnevezés értelme: északi utat jelent. Norvégiát uralták a dánok, volt svéd királya is egészen 1905-ig, amikor kihirdették függetlenségét. Több mint négyszer nagyobb Magyarországnál, lakosainak száma azonban épp a fele, valamivel kevesebb, mint 5 millió.
Nansen szülővárosát egykor Christianiának hívták, ma újra régi nevén, Oslóként ismerjük. Hatszázezer lakosa van magának a városnak, egynegyedük bevándorló. Őket nagy becsben tartják elsősorban a barátságos, befogadó mentalitás révén; másrészt a legalantasabb munkát végzik el, amit becsületes norvég már el sem vállalna; harmadsorban pedig színesítik a kultúrát.
A reptérről induló vonaton megannyi nyelven üdvözlik a látogatót…
… köztük magyarul is
A hideg norvég tengerekben a hatvanas években kőolajt fedeztek fel. A kitermelés jóval nagyobb Norvégia szükségleteinél. Az ország azóta természetesen felvirágzott. A virágzás ebben az esetben egy nagyon-nagyon visszafogott kifejezés. Oslo 2010-ben a világ legdrágább fővárosa volt, és tavaly is csak nagy nehezen előzte meg Tokió.
– Felvet bennünket a luxus – mondta szerényen asztaltársunk szilveszterkor.
Szokásunkhoz híven nézzük, mit is fogunk körbejárni Oslóban*:
Oslo csaknem ezeréves város, 1048-ban alapította III. Harald. A várost megtizedelte a pestis, terjeszkedésének pedig az 1624-ben pusztító tűzvész vetett véget. IV. Christian dán király ezután kissé közelebb költöztette az újjáépülő várost az Akershus kastélyhoz. Oslo ekkor vette fel az ő nevét, és Christianiaként ismerték a térképeken egészen 1925-ig.
Az Akershus-erőd alapjai több mint 700 évesek. Az oslói fjord végén emelkedő vár ma az Ellenállási Múzeumnak ad helyet, de itt van a norvég haderő vezérkarának a parancsnoksága is.
Az Akershus sáncain királyi gárdista posztol
A várból gyönyörű a kilátás: a naplementében is élesen kivehető a távoli, meseszép Dyna Fyr.
A Dyna Fyr a világ egyik legbájosabb világítótornya
Az Akershus melletti öbölben hajók pihennek
Ezek közül az egyik legismertebb a Christian Radich vitorlás, amelyik ott jártunkkor épp hajózott valahol. A világhálón néztem utána.
Az orrán levő női alak iszonyúan ismerős volt, biztos voltam benne, hogy filmben láttam. Hát persze…
… a BBC Onedin családjában
Az Akershus tőszomszédságában emelkedik a Rådhus (ejtsd ródhúsz). A városháza azonban nemcsak a polgármesteri hivatalnak ad otthont, hanem számos stúdiónak és műteremnek. 2005-ben – a szavazatok csaknem egyharmadával – Oslo legfontosabb XX. századi építészeti alkotásának nyilvánítottak.
Ez szinte magától értetődő, hisz minden év december 10-én…
… az oslói városházán adják át a Nobel-békedíjat
A díjazottak munkásságát a Nobel Békeközpont mutatja be.
A Nobel Békeközpont
A főcsarnok természetesen Nansent illeti meg...
... az aktuális vezértárlat viszont a háborúk földönfutóiról szól
A összes díjazottat hipermodern, interaktív kiállításon ismerhetjük meg.
Egy-egy iPaden tekinthető meg a Nobel-békedíjazottak élete
Az oslói fjordba nyúlik be mélyen a Bygdøy (ejtsd Bigdöj) félsziget. Ma a norvég felső tízezer kedvelt lakónegyede, mondjuk az oslói Rózsadomb.
Itt található a Villa Grande, amelyet egykor az áruló és náci vezér Quisling foglalt el főhadiszállásaként. A keserű emléket enyhítendő és a szégyent lemosandó rendezték itt be a vészkorszak kegyhelyét.
A félsziget idegenforgalmi látványosságai azonban a hajómúzeumok.
A Kon-Tiki Múzeum egyebek között Thor Heyerdahl csaknem 6900 kilométeres csendes-óceáni útját idézi fel. A kutató Peruból indult Polinézia felé balsafából ácsolt tutaján bebizonyítandó a polinéz szigetvilág benépesülését, ám a Tuamotu-szigeteknél hajótörést szenvedett a Kon-Tikivel. Ez, sőt a Ra kudarca sem szegte kedvét; papiruszból megépítette a napistenről elnevezett Ra II-őt, amelyikkel az Atlanti-óceánon kelt át. Miután az első széttört, és el kellett hagyni, a másodikkal – a Kanári-áramlatokat meglovagolva – sikerrel jutott el Marokkóból egészen Barbadosig.
A Gjøa (Gjőa) a szabadban tekinthető meg. Ezzel a kicsiny és törékenynek mondható lélekvesztővel hajózta végig első három év alatt Amundsen az Északnyugati-átjárót, amelyiknek – évszázadokon keresztül – még a létezését is cáfolták.
A hajóács feleségéről elnevezett Gjøa Amundsen születési évében készült,
és egyszerű heringhalászhajóként szolgált 28 éven át
Az a hajó azonban, amelyikre egész Norvégia méltán büszke, a Fram. A manapság nagyon is szocreálnak hangzó Fram (jelentése: Előre) Nansen megrendelésére épült még 1893-ban. Colin Archer olyanra tervezte, hogy a legzordabb időjárási körülményeknek is ellenálljon.
Norvégia büszkesége külön épületben kapott helyet
A Fram volt az a legkeményebb fákból ácsolt hajó, amelyiknek a leginkább sikerült megközelítenie az Északi-sarkot.
Fedélzete eredeti állapotban látogatható
A végeláthatatlan jéghegyek azonban megállították a hajót. Nansen gyalog próbált tovább menni, de az északi 86 foknál visszafordulásra kényszerült.
Nansen jegesmedve és rozmár húsával vészelte át a telet
A Fram három évig raboskodott a jég páncéljába szorulva. A Fram Múzeumban megkísérlik hitelesen bemutatni a történteket. Egy folyosón belül fagypont alatti a hőmérséklet, időnként és váratlanul jeges fuvallat csapja meg a látogatót…
… néhol pedig jég próbál betüremkedni a nyílásokon
Ijesztő.
Nansen és a Fram külön-külön is átvészelte a kegyetlen megpróbáltatásokat.
A Framot kimentették, felújították, és ezután Otto Sverdrup irányításával a kanadai sarkköri szigeteket látogatták meg vele, majd Roald Amundsen antarktiszi expedíciójára hajózott a Frammal. A norvég versenyt szánkázott Robert Scottal, és végül 1911. decemberében, 33-34 nappal korábban érte el a becsült Déli-sarkot angol vetélytársánál. Az angol Amundsennek szó szerint már csak a hűlt helyét találta, no meg egy kis sátrat benne egy rövid levélkével, amiben Amundsen – arra az esetre, ha nem érne vissza támaszpontjára – tájékoztatta, hogy teljesítette a kitűzött feladatot.
A zord hideg után melegedjünk fel. Néhány képeslap Oslóból:
A Karl Johan gate (bevásárló utca) ünnepi kivilágításban
Szilveszteri tűzijáték
„Háborús bűnösről” elnevezett fénymásoló
A börtön
Jellegzetes, „norvégmintás” fal
Google-térkép helyett (nem interaktív) tűzfal-térkép
Oslo Domkirke (székesegyház)
A központi Jam-e mecset
Norvégiában a becslések szerint 3,4%-ra növekedett a muszlimok részaránya. És rendületlenül növekszik. Úgy vélik, ez is közrejátszott Breivik fékezhetetlen dühének tombolásához, ami után 2011. július 22-én oslói kormányépületekben 8 embert ölt meg bombamerényletben, további 69, jobbára tizenévest pedig Utøya szigetén mészárolt le fegyverével.
Norvégia alkotmányos monarchia, az uralkodó V. Harald.
A királyi palota idegenforgalmi látványosság
Az előtte posztoló gárdista szintúgy
Kivált amikor a kiskutya megtámadja:
Oslótól 11 kilométerre van Holmenkollen, a festői síparadicsom. Amikor megkérdeztem, hogyan juthatunk el oda, csak mosolyogtak:
– Hogyan? Természetesen metróval.
A Budapestnél háromszor kisebb Oslónak 6 metróvonala van, amelyek közül az egyik Holmenkollenen át jóval tovább viszi az utasokat. A földalatti hálózata több mint 84 kilométer szemben a magyar főváros 31 kilométerével.
Holmenkollenben garázdálkodott Norvégia másik szégyene, Varg Vikernes metálzenész, aki zenésztársa meggyilkolása után négy kápolnát, köztük a holmenkolleni is felgyújtotta. Ez utóbbi porig égett, teljesen újjá kellett építeni.
A kápolnához hasonló, sajátos stílusban épült a gyönyörű szálloda is.
Az első síugró sánc még 1892-ben megépült.
A sífutás és síugrás hagyományosan norvég sport
A sánc szárazon is tekintélyt parancsoló
Csapadék híján hóágyúval „színezik” a természetet
Vessünk hát egy pillantást innen is a városra:
Oslo Holmenkollen-távlatból
A főváros újkori nevezetessége az Opera, amelyik a Sydneyhez hasonlóan az öböl partjára épült.
A tetőt be lehet járni (bár ez télen csúszásveszélyes), sőt gördeszkázni is szabad rajta
A tervezők megannyi díjat, köztük az EU műépítészeti alkotásának a díját is elnyerték néhány éve (bár Norvégia nem uniós tagország) **.
Beton, üveg és fa
Télen-nyáron tobzódnak a turisták.
Köztük a vikingnek álcázottak is
Bár az tévhit, hogy a vikingek kétszarvú sisakot viseltek, és feltehetően a Wagner-operák jelmeztervezőinek köszönhető. A vikingek öltözetéről inkább a bayeux-i falikárpit árulkodik, amelyik hímzett képekben idézi fel Anglia 1066-os, normannok általi elfoglalását.
S ha már a vikingeknél tartunk, hadd idézzem a Wikipediát: „a sagák szerint a vikingek egyik észak-amerikai expedíciójában részt vett egy Tyrker nevezetű férfi, akiről erősen gyanítható, hogy a vikingekhez csapódott magyar ember volt, mivel azidőtájt a magyarokat türköknek nevezték”.
Meggyőződésem, hogy Oslo a szobrok számát tekintve világelső.
Az elszabadult kutyus, Holmenkollen
A sarkkutatók, Fram Múzeum
A II. világháború kereskedelmi flottája áldozatainak emlékére
Búvárok (egy híd függesztésén)
Délceg egyenruhás, Holmenkollen
Tigris a főpályaudvar előtt (Oslót egykor Tigrisvárosnak/Tigerstadennak is hívták)
XIV. Károly János király; a fotót a „kinemsz@rjale” jelzővel illettem
Ibsen
Lankadás (jobb név nem jutott eszembe a főpályaudvari alkotásról)
Kirtsen Flagstad operaénekesnő (Wagner-művek szerepeiben tűnt fel)
Mint jeleztem, Oslo az árak tekintetében is világelső. Az egyik mellékutcában került lencsevégre a kávézó, ahol olcsó gulyáslevest/gulasjt is mérnek. Mindössze 105 koronáért. Nem árulom el a norvég korona árfolyamát már csak azért sem, mert mire elolvassák az írást, a forinté változni fog. Tessék utánanézni!
Ez tehát egy olcsó leves ára
Végezetül: egy pubban láttam az Oslóra oly jellemző mondatot…
... Az idegen tulajdonképpen egy barát, akivel még nem találkoztál
* Az animált térkép megtekintéséhez telepíteni kell a Google ingyenes, Föld nevű alkalmazását. Az ingyenes program innen tölthető le.
A lejátszó gombra kattintva betöltődik az útvonal, ami akár meg is ismételhető.
** Jut is eszembe: néhány éve Koppenhágában összefutottunk egy multi-cégben dolgozó csapattal. Volt köztük dán, német, olasz, operatőrkollégámmal mi ketten magyarok, no meg egy norvég. Néhány sör után a norvég végigmért bennünket, joviális mosollyal emelte poharát, és kissé fennhéjazva közölte:
– Ha jók lesztek, felveszünk benneteket Norvégiába!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >