2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Oslo, te drága!

Németh Árpád
Németh Árpád
Oslo, te drága!
Fridtjof Nansen szobra Holmenkollenban (a szerző fotója)

A nemzetközileg is híres/hírhedt norvég(ok) – természetesen a vikingek mellett – Roald Amundsen sarkkutató, Thor Heyerdahl antropológus, Edvard Munch festő, Henrik Ibsen író, vagy éppen a kollaboráns Vidkun Quisling, akinek a neve a hazaárulás szinonimájává vált, illetve a minapi szélsőjobboldali tömeggyilkos Anders Behring Breivik. Nos, közülük maguk a norvégok Fridtjof Nansen nevét említik a legnagyobb tisztelettel. Akit mi alig ismerünk.

A sokoldalú Nansen volt tudós és kutató, átkelt Grönlandon, a maga korában majdnem teljesen megközelítette az Északi-sarkot, a norvég függetlenség szószólója volt, majd a szabadság kivívása után diplomata, emberjogi harcos. Őt tekintik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megalapítójának. Munkásságáért 1922-ben megkapta a Nobel-békedíjat; róla nevezték el a hontalanok útlevelét, amit 52 országban ismertek el hivatalos úti okmányként.

Nansen kalandos sarkvidéki útjára a Fram ürügyén még visszatérünk, ismerkedjünk meg előtte országával.

Norvégia tehát egy alig egy évszázada független ország. Mi, magyarok a latinból vettük át nevét, az angol Norwayból azonban jobban kihallatszik a megnevezés értelme: északi utat jelent. Norvégiát uralták a dánok, volt  svéd királya is egészen 1905-ig, amikor kihirdették függetlenségét. Több mint négyszer nagyobb Magyarországnál, lakosainak száma azonban épp a fele, valamivel kevesebb, mint 5 millió.

Nansen szülővárosát egykor Christianiának hívták, ma újra régi nevén, Oslóként ismerjük. Hatszázezer lakosa van magának a városnak, egynegyedük bevándorló. Őket nagy becsben tartják elsősorban a barátságos, befogadó mentalitás révén; másrészt a legalantasabb munkát végzik el, amit becsületes norvég már el sem vállalna; harmadsorban pedig színesítik a kultúrát.

A reptérről induló vonaton megannyi nyelven üdvözlik a látogatót…

… köztük magyarul is

A hideg norvég tengerekben a hatvanas években kőolajt fedeztek fel. A kitermelés jóval nagyobb Norvégia szükségleteinél. Az ország azóta természetesen felvirágzott. A virágzás ebben az esetben egy nagyon-nagyon visszafogott kifejezés. Oslo 2010-ben a világ legdrágább fővárosa volt, és tavaly is csak nagy nehezen előzte meg Tokió.

– Felvet bennünket a luxus – mondta szerényen asztaltársunk szilveszterkor.

Szokásunkhoz híven nézzük, mit is fogunk körbejárni Oslóban*:

Oslo csaknem ezeréves város, 1048-ban alapította III. Harald. A várost megtizedelte a pestis, terjeszkedésének pedig az 1624-ben pusztító tűzvész vetett véget. IV. Christian dán király ezután kissé közelebb költöztette az újjáépülő várost az Akershus kastélyhoz. Oslo ekkor vette fel az ő nevét, és Christianiaként ismerték a térképeken egészen 1925-ig.

Az Akershus-erőd alapjai több mint 700 évesek. Az oslói fjord végén emelkedő vár ma az Ellenállási Múzeumnak ad helyet, de itt van a norvég haderő vezérkarának a parancsnoksága is.

Az Akershus sáncain királyi gárdista posztol

A várból gyönyörű a kilátás: a naplementében is élesen kivehető a távoli, meseszép Dyna Fyr.

A Dyna Fyr a világ egyik legbájosabb világítótornya

Az Akershus melletti öbölben hajók pihennek

Ezek közül az egyik legismertebb a Christian Radich vitorlás, amelyik ott jártunkkor épp hajózott valahol. A világhálón néztem utána.

Az orrán levő női alak iszonyúan ismerős volt, biztos voltam benne, hogy filmben láttam. Hát persze…

… a BBC Onedin családjában

Az Akershus tőszomszédságában emelkedik a Rådhus (ejtsd ródhúsz). A városháza azonban nemcsak a polgármesteri hivatalnak ad otthont, hanem számos stúdiónak és műteremnek. 2005-ben – a szavazatok csaknem egyharmadával – Oslo legfontosabb XX. századi építészeti alkotásának nyilvánítottak.

Ez szinte magától értetődő, hisz minden év december 10-én…

… az oslói városházán adják át a Nobel-békedíjat

A díjazottak munkásságát a Nobel Békeközpont mutatja be.

A Nobel Békeközpont

A főcsarnok természetesen Nansent illeti meg...

... az aktuális vezértárlat viszont a háborúk földönfutóiról szól

A összes díjazottat hipermodern, interaktív kiállításon ismerhetjük meg.

Egy-egy iPaden tekinthető meg a Nobel-békedíjazottak élete

Az oslói fjordba nyúlik be mélyen a Bygdøy (ejtsd Bigdöj) félsziget. Ma a norvég felső tízezer kedvelt lakónegyede, mondjuk az oslói Rózsadomb.

Itt található a Villa Grande, amelyet egykor az áruló és náci vezér Quisling foglalt el főhadiszállásaként. A keserű emléket enyhítendő és a szégyent lemosandó rendezték itt be a vészkorszak kegyhelyét.

A félsziget idegenforgalmi látványosságai azonban a hajómúzeumok.

A Kon-Tiki Múzeum egyebek között Thor Heyerdahl csaknem 6900 kilométeres csendes-óceáni útját idézi fel. A kutató Peruból indult Polinézia felé balsafából ácsolt tutaján bebizonyítandó a polinéz szigetvilág benépesülését, ám a Tuamotu-szigeteknél hajótörést szenvedett a Kon-Tikivel. Ez, sőt a Ra kudarca sem szegte kedvét; papiruszból megépítette a napistenről elnevezett Ra II-őt, amelyikkel az Atlanti-óceánon kelt át. Miután az első széttört, és el kellett hagyni, a másodikkal – a Kanári-áramlatokat meglovagolva – sikerrel jutott el Marokkóból egészen Barbadosig.

A Gjøa (Gjőa) a szabadban tekinthető meg. Ezzel a kicsiny és törékenynek mondható lélekvesztővel hajózta végig első három év alatt Amundsen az Északnyugati-átjárót, amelyiknek – évszázadokon keresztül – még a létezését is cáfolták.

A hajóács feleségéről elnevezett Gjøa Amundsen születési évében készült,
és egyszerű heringhalászhajóként szolgált 28 éven át

Az a hajó azonban, amelyikre egész Norvégia méltán büszke, a Fram. A manapság nagyon is szocreálnak hangzó Fram (jelentése: Előre) Nansen megrendelésére épült még 1893-ban. Colin Archer olyanra tervezte, hogy a legzordabb időjárási körülményeknek is ellenálljon.

Norvégia büszkesége külön épületben kapott helyet

A Fram volt az a legkeményebb fákból ácsolt hajó, amelyiknek a leginkább sikerült megközelítenie az Északi-sarkot.

Fedélzete eredeti állapotban látogatható

A végeláthatatlan jéghegyek azonban megállították a hajót. Nansen gyalog próbált tovább menni, de az északi 86 foknál visszafordulásra kényszerült.

Nansen jegesmedve és rozmár húsával vészelte át a telet

A Fram három évig raboskodott a jég páncéljába szorulva. A Fram Múzeumban megkísérlik hitelesen bemutatni a történteket. Egy folyosón belül fagypont alatti a hőmérséklet, időnként és váratlanul jeges fuvallat csapja meg a látogatót…

… néhol pedig jég próbál betüremkedni a nyílásokon

Ijesztő.

Nansen és a Fram külön-külön is átvészelte a kegyetlen megpróbáltatásokat.

A Framot kimentették, felújították, és ezután Otto Sverdrup irányításával a kanadai sarkköri szigeteket látogatták meg vele, majd Roald Amundsen antarktiszi expedíciójára hajózott a Frammal. A norvég versenyt szánkázott Robert Scottal, és végül 1911. decemberében, 33-34 nappal korábban érte el a becsült Déli-sarkot angol vetélytársánál. Az angol Amundsennek szó szerint már csak a hűlt helyét találta, no meg egy kis sátrat benne egy rövid levélkével, amiben Amundsen – arra az esetre, ha nem érne vissza támaszpontjára – tájékoztatta, hogy teljesítette a kitűzött feladatot.

A zord hideg után melegedjünk fel. Néhány képeslap Oslóból:

A Karl Johan gate (bevásárló utca) ünnepi kivilágításban

Szilveszteri tűzijáték

„Háborús bűnösről” elnevezett fénymásoló

A börtön

Jellegzetes, „norvégmintás” fal

Google-térkép helyett (nem interaktív) tűzfal-térkép

Oslo Domkirke (székesegyház)

A központi Jam-e mecset

Norvégiában a becslések szerint 3,4%-ra növekedett a muszlimok részaránya. És rendületlenül növekszik. Úgy vélik, ez is közrejátszott Breivik fékezhetetlen dühének tombolásához, ami után 2011. július 22-én oslói kormányépületekben 8 embert ölt meg bombamerényletben, további 69, jobbára tizenévest pedig Utøya szigetén mészárolt le fegyverével.

Norvégia alkotmányos monarchia, az uralkodó V. Harald.

A királyi palota idegenforgalmi látványosság

Az előtte posztoló gárdista szintúgy

Kivált amikor a kiskutya megtámadja:

Oslótól 11 kilométerre van Holmenkollen, a festői síparadicsom. Amikor megkérdeztem, hogyan juthatunk el oda, csak mosolyogtak:

– Hogyan? Természetesen metróval.

A Budapestnél háromszor kisebb Oslónak 6 metróvonala van, amelyek közül az egyik Holmenkollenen át jóval tovább viszi az utasokat. A földalatti hálózata több mint 84 kilométer szemben a magyar főváros 31 kilométerével.

Holmenkollenben garázdálkodott Norvégia másik szégyene, Varg Vikernes metálzenész, aki zenésztársa meggyilkolása után négy kápolnát, köztük a holmenkolleni is felgyújtotta. Ez utóbbi porig égett, teljesen újjá kellett építeni.

A kápolnához hasonló, sajátos stílusban épült a gyönyörű szálloda is.

Park Hotel Rica

Az első síugró sánc még 1892-ben megépült.

A sífutás és síugrás hagyományosan norvég sport

A sánc szárazon is tekintélyt parancsoló

Csapadék híján hóágyúval „színezik” a természetet

Vessünk hát egy pillantást innen is a városra:

Oslo Holmenkollen-távlatból

A főváros újkori nevezetessége az Opera, amelyik a Sydneyhez hasonlóan az öböl partjára épült.

A tetőt be lehet járni (bár ez télen csúszásveszélyes), sőt gördeszkázni is szabad rajta

A tervezők megannyi díjat, köztük az EU műépítészeti alkotásának a díját is elnyerték néhány éve (bár Norvégia nem uniós tagország) **.

Beton, üveg és fa

Télen-nyáron tobzódnak a turisták.

Köztük a vikingnek álcázottak is

Bár az tévhit, hogy a vikingek kétszarvú sisakot viseltek, és feltehetően a Wagner-operák jelmeztervezőinek köszönhető. A vikingek öltözetéről inkább a bayeux-i falikárpit árulkodik, amelyik hímzett képekben idézi fel Anglia 1066-os, normannok általi elfoglalását.

S ha már a vikingeknél tartunk, hadd idézzem a Wikipediát: „a sagák szerint a vikingek egyik észak-amerikai expedíciójában részt vett egy Tyrker nevezetű férfi, akiről erősen gyanítható, hogy a vikingekhez csapódott magyar ember volt, mivel azidőtájt a magyarokat türköknek nevezték”.

Meggyőződésem, hogy Oslo a szobrok számát tekintve világelső.

Az elszabadult kutyus, Holmenkollen

A sarkkutatók, Fram Múzeum

A II. világháború kereskedelmi flottája áldozatainak emlékére

Búvárok (egy híd függesztésén)

Délceg egyenruhás, Holmenkollen

Tigris a főpályaudvar előtt (Oslót egykor Tigrisvárosnak/Tigerstadennak is hívták)

XIV. Károly János király; a fotót a „kinemsz@rjale” jelzővel illettem

Ibsen

Lankadás (jobb név nem jutott eszembe a főpályaudvari alkotásról)

Kirtsen Flagstad operaénekesnő (Wagner-művek szerepeiben tűnt fel)

Tordenskjold/Villámhárító

Mint jeleztem, Oslo az árak tekintetében is világelső. Az egyik mellékutcában került lencsevégre a kávézó, ahol olcsó gulyáslevest/gulasjt is mérnek. Mindössze 105 koronáért. Nem árulom el a norvég korona árfolyamát már csak azért sem, mert mire elolvassák az írást, a forinté változni fog. Tessék utánanézni!

Ez tehát egy olcsó leves ára

Végezetül: egy pubban láttam az Oslóra oly jellemző mondatot…

... Az idegen tulajdonképpen egy barát, akivel még nem találkoztál

* Az animált térkép megtekintéséhez telepíteni kell a Google ingyenes, Föld nevű alkalmazását. Az ingyenes program innen tölthető le.

A lejátszó gombra kattintva betöltődik az útvonal, ami akár meg is ismételhető.

** Jut is eszembe: néhány éve Koppenhágában összefutottunk egy multi-cégben dolgozó csapattal. Volt köztük dán, német, olasz, operatőrkollégámmal mi ketten magyarok, no meg egy norvég. Néhány sör után a norvég végigmért bennünket, joviális mosollyal emelte poharát, és kissé fennhéjazva közölte:

– Ha jók lesztek, felveszünk benneteket Norvégiába!

2012. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább

Ha nem Weber, akkor ki?

Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy >

Tovább

Weber helyett Timmermans?

Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a >

Tovább

Putyin: a liberalizmus ideje lejárt

Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának >

Tovább

Mindenki ellenség, de ő még a rákot is kigyógyítja (trumpizmusok)

Amerikában szórakoztatóiparrá vált a politika, de ebben a szakmában csak az maradhat fenn sokáig, aki újra >

Tovább