Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A háború most jutott el a kezdet végéig
A háború hat hónapja átalakította mind Oroszországot, mind Ukrajnát, miközben az aggódó Európa próbálja megőrizni a szolidaritást Kijevvel, ám a földrész tele van rémülettel. Maga a megtámadott ország ugyanakkor kettős képet mutat: a 1500 kilométeres fronton hullanak az emberek, megy a rombolás, néhány száz kilométerrel odébb, a fővárosban viszont zsúfoltak a kávéházak. A harcok lövészárkokban, illetve tüzérséggel folynak, de javarészt az amerikaiak és az európaiak szeszélye határozza meg kimenetelüket. Így a következő szakaszban meghatározó lehet, hogy a szövetségesek mennyire hajlandóak elviselni az inflációt és az energiahiányt. Senki sem tudja persze, mi lesz a vége. A putyini orosz állam elfojtotta az elégedetlenséget. Az ukrán felet ugyanakkor felbátorította a lakosság kiállása, a többnyire egységes Nyugat támogatása. Zelenszkij elnök nem lát sok esély a megállapodásra, ellenállásra szólította fel népét.
Moszkva 20 %-nyi ukrán területet tart ellenőrzés alatt, de messze van attól, hogy az országot visszatérítse az orosz nyájba, viszont nem sok minden utal arra, hogy véget akarna vetni a küzdelemnek. Ugyanakkor az ukránok nagy része számára viszonylag biztonságos az élet, a kormány a helyén, a hadsereg sértetlen. Ám az egyre romló gazdasági helyzet, a légicsapások veszélye és az állóháborúval járó veszteségek megtörhetik a harci kedvet.
Az ENSZ szerint idáig 5587 civil vesztette életét, de a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet. A fegyveres erők nagyjából 9 ezer halottat számlálnak. De készülnek az ellenoffenzívára.
Az oroszoknál nem sok maradt a független sajtóból, az állami propaganda harcias ultranacionalimust harsog. Ugyanakkor Putyin nem engedett a legbuzgóbb hívek felhívásának és nem rendelt el mozgósítást. Viszont jelentős mértékben sikerült tompítania a szankciók hatását. Arról viszont nem sokat árult el, milyen véget tart elfogadhatónak a háborúban. De közben azon van, hogy megossza a Nyugatot. A Dugin-lány meggyilkolása után militáns körök úgy látják, hogy a tét nem csupán egy elvesztett birodalom visszaszerzése, hanem hogy a liberalizmus írmagját is kiirtsák az orosz társadalomból.
Guntram Wolff, a Német Külkapcsolati Tanács igazgatója úgy értékeli, hogy Európában még a szankciók ügyében is nagyjából egyetértés van, de jelentős új akciókra nem számít. Ugyanakkor kiábrándítónak nevezi, hogy a franciák és a németek vonakodnak gyorsan további fegyvereket Ukrajnának, mert félnek, hogy ha a védők túl sikeresek, akkor a NATO is belekeveredhet a csatározásokba. Az USA messze többet segít.
De még a lengyelek is egyre nehezebben küzdenek meg a sok millió menekült jelentette terhekkel, a szankciók ügyében ugyanakkor vannak ellentétek. Főleg Magyarország és Szerbia szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és elutasítja a megtorló intézkedéseket. Egy francia szakértő szerint az igazság pillanatát a tél hozhatja el a háború okozta gazdasági-szociális nehézségek miatt, és mert a populisták megpróbálják úgy beállítani, hogy a hazai bajok a szankciók folytán álltak elő. Olyan retorika ez, amit a Kreml igencsak pártol.
XXX
Éppen fél éve indult meg a hadművelet, amely felforgatta az egész világot, csupán csak azért, hogy az orosz elnök megvalósíthassa álmát és felszámolhassa az ukrán demokráciát, illetve helyreállítsa az orosz befolyást az országban – a nemzetközi jog kirívó megsértésével – állapítja meg a vezércikk. Hogy az ukrán állam mégis fennmaradt, sőt meg tudta tartani területe nagy részét, azért elsősorban és mindenekelőtt a népet illeti elismerés. De kellett hozzá a külföldi barátok támogatása, ideértve nem csupán Bident, hanem az amerikai Kongresszus mindkét pártját.
A háború most jutott el a kezdet végéig. Hogy mi jön ezek után, azt csak a jó ég tudja megmondani. Kijev nagyjából világossá tette, hogy ellentámadást szervez, mert vissza akarja szerezni Herszont. Ehhez más sikeres dróncsapásokat mért az ellenségre, illetve szabotázsakciókat hajtott végre a Krímben az orosz vonalak mögött. Továbbá bizonyította az amerikai felszerelések képességét. Ily módon azoknak lett igazuk, akik azt mondták: nem kell attól tartani, hogy a fegyverszállítások provokálják Moszkvát, sőt újabb és újabb harceszközöket kell küldeni.
De ettől még az orosz hadsereg megszállva tartja a szomszédállam területének 20 %-át és úgy tűnik, hogy a másik félnek nincs elég embere a támadók kiűzésére. Ugyanakkor a szankciók hatnak ugyan, az orosz gazdaság mégis viszonylag jó állapotban van, hála a gabona- és szénhidrogén szállításoknak. Viszont a háború szörnyű emberáldozatai még a felszínre hozhatnak belső feszültségeket, illetve tiltakozásokat az orosz társadalomban. Egyelőre azonban Putyin kézben tartja a dolgokat, mivel módszeresen elnyom minden lázongást.
Az ukránok számára csak hónapok múltán várható érdemi előrenyomulás, ha csapataik további nyugati kiképzésben részesülnek, illetve jönnek a fegyverek. A gazdasági szankciókkal nincs is gond, viszont Franciaország és Németország a többiek mögött kullog a katonai támogatást tekintve. Az összefogás gyenge pontja éppen a tehermegosztásnál van, itt kell megoldani a dilemmát, ha a cél az, hogy Ukrajna sikert arasson.
New York Times/ Washington Post/Szelestey Lajos
Következő cikk: Körök
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >