Ma Albert, Lipót névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szép kis történetek (2.)
Szerelmem, Delphine
Szép kis történetek. A szerző, Balázs Attila ennyit ír beharangozóként könyvéről: „csupa szép kis történet”. Tavaszra jelenik meg a Zetna Könyvkiadó gondozásában. A Zetna székhelye Zenta, igazgatója Beszédes István, a kötet szerkesztője pedig Radics Viktória. A téma és a nevek önmagukért beszélnek. Az elkövetkező néhány kedden és csütörtökön – az író engedélyével – néhány részletet közlünk készülő könyvéből.
Azoknak mondom így röviden, csaknem kagylóhéjban, közbeiktatásképp mindezt, akik nem tudják, nekik említem mintegy kuriózumként, hogy Marineland a világ abszolúte első óceanáriumának számít, alapítóinak lajstromában ott látható Tolsztoj egyik unokájának, Iljának a neve is, és 1938-ban nyitotta akkor még olajozottan gördülő kapuit. Mindazonáltal Marineland kerek egész, züllésbe torkolló históriájával fölösleges lenne fárasztanom bárkit is. Elég az hozzá, hogy a legendás Moby Dickről elnevezett bárjában olyan híres, publicisztikában és sörözésben is pazarul jártas személyiségek fordultak meg, mint Ernest Hemingway vagy John Dos Passos. Az Öreg halász és a Három katona. Meg még sokan mások. Delfinjeivel együtt e világhírű férfiak derekasan növelték Marineland mára erősen megkopott hírnevét. Gregory Packkel speciel, mert ez a lényeg, itt, Marineland delfináriumában futottam össze, hogy bár egészen rövid ideig virágzó, ám annál intenzívebb barátkozásunk örökké tartó mély nyomot hagyjon rajtam. Vagyis inkább bennem. Gregory, mesélte, ujjai között csökevényes hártyával született, és a selymes bőrű delfinek szerelmese volt. Már kora gyermekkorától fogva, mikor még csak képen látta őket, imádta ezeket a legendásan értelmes, az emberhez sok esetben megmagyarázhatatlanul vonzódó, az emberre veszélyt csak nagy ritkán jelentő, iránta gyakorta heves szerelemre lobbanó vízi emlősöket. – Azt is megtudhatjuk kissé később, miféle meglepetéssel szolgálhat főképp a nagytermészetű hím delfin a vízben sokkal kiszolgáltatottabb homo sapiensre nézve.
Nos, hogy nevét a híres-neves hollywoodi sztárétól, Gregory Peckétől megkülönböztesse, kedves barátom Packnek írta a sajátját. Mint utóbb kiderült, egyébként se lehetett sok köze minden idők egyik leghíresebb szívtipró filmcsillagához, merthogy jómaga Dabason született, a rég kiszáradt, eldelfintelenedett Pannon-tenger medrében, és eredetileg a Pék György névre hallgatott mindaddig, míg ki nem kötött az Újvilágban, nevezetesen Marineland delfinúsztatójánál, úsztatójában. De Pék vagy Pack, György vagy Gregory, egyre megy, haverom tényleg imádta anyagilag is jól jövedelmező munkáját a hozzája tartozó, parancsának szinte kivétel nélkül – némi incselkedéssel-évődéssel ugyan, de – rendre eleget tevő, leszámítva a butább egyedeket: mindenre okosan figyelő delfinekkel. Melyeknek vagy kiknek távoli ősei – minden szakírás szerint –, miért is, de évmilliókkal ezelőtt (tán sértődésből?) visszamásztak a tengerbe, és azóta csak ritkán célozzák meg a partot, immár módfelett szomorú, könnyfakasztó következményekkel. Hogy ilyenkor a denevéréhez hasonló fantasztikus szonárjaikban keletkezik valamiféle javíthatatlan defekt, vagy csak a lebírhatatlan szárazföldi emlékek rohanják meg őket, az a bizonyos, a cetféléknél játszi könnyedséggel megfigyelhető, Gregory Pack egyéni Dabas-nosztalgiájával ellentétben kollektív nosztalgia, erre eleddig senki nem talált száz százalékban kielégítő választ, mivel egyelőre még nem sikerült megfejtenünk a delfinek beszédét. De nem ám, ellenére annak, hogy sok mindent megismerhettünk mára sajátos delfinfilozófiával átszőtt, örök játékosság uralta pajzán lényükből. Színes, széles vásznú delfinvilágukból, amelyben az azúr dominál meg a rózsaszín, és melyben mindegyiküknek neve van, s olyan nyelven szólnak, füttyögnek, visongnak, röfögnek, pöfögnek és csörömpölnek egymáshoz, melynek nagyobbik része az emberi fül számára egyszerűen felfoghatatlan, egyben érthetetlen. Amilyen például sokak számára a magyar. Illetve magyarnak a japán, a kínai vagy az üzbég. Világos.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
„ESÉLYEGYENLŐSÉG, JOGÉRVÉNYESÍTÉS”?
A jelenlegi hatalom még abból is médiaparádét csinál, ami egyébként alapvető és garantált anyanyelv-használati és oktatási >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >
Trump megtolta Orbán szekerét a választás előtt
Meghallgatta a vendég kérését, hogy ne sújtsa szankciókkal Magyarországot az orosz olaj miatt, ami mutatja, miként >
Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás
Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >
A demokratáknak ünnepelniük kell a heti győzelmeket, de vigyázzanak: Trump már a bosszúját tervezgeti
A MAGA-gépezet magasabb fokozatba kapcsol, hogy lehetetlenné tegye az ellenzéki győzelmet a jövő évi időközi választáson. >
Amit Orbán kapott – és amit nem kapott – Trumptól
A felszínen olyan, mintha Orbán pontosan azt kapta volna, amiért elment Washingtonba: hullott rá a dicséret, >

