Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Soha többé
avagy: Mindennapi abortusz II.
Keszég Károly
Húsz évvel ezelőtt abortáltunk: az Új Symposion 76. és 77. számát a közvádlóság betiltotta. A 76-at Rózsa Sándor Mindennapi abortusz című novellája miatt.
Csak ezért, ha hihetünk az akkor kimondott ítéletnek. Már ez is elegendő ok lenne arra, hogy közöljük az írást, hiszen a tegnap olvasója talán elfelejtette már, a máé pedig nem is ismeri. Alapvetően arról van szó, hogy a Mindennapi abortusz egy jó munka, s elsősorban ezért, nem pedig a hozzá fűződő eset miatt kell beszélni róla, tehát irodalmilag vagyunk kötelesek rehabilitálni.
A másik szempont nemzedékek vágya volt és maradt: soha többé ne kerüljön sor ilyesfajta leszámolásra. Arra, hogy a szerzőt, Rózsa Sándort „nacionalista tartalmú írása” miatt eltávolítsák az újvidéki Ifjúsági Tribünön betöltött munkaköréből, leváltsák a magyar nyelvű műsorok szerkesztőjének tisztjéről, s a meghurcoltatások elől írónknak külföldre kelljen távoznia. És a mindenkori Tolnai Ottóknak se kelljen lemondaniuk hasonló cikkek megjelenése miatt főszerkesztői posztjukról.
Arra se kerüljön sor sohasem, hogy egy szerkesztőség saját elveivel, meggyőződésével ellentétben – a fennmaradás érdekében! – meghasonuljon önmagával, muszájból megtagadja egyik szülöttét, s védekezésre kényszerüljön a hatalommal szemben. Úgy is, hogy hangsúlyozni kénytelen, hogy „a betiltott írások NEM a JKSZ jelenlegi akciójára, NEM a nacionalizmus, sovinizmus és más negatív társadalmi jelenségek elleni harcra reagáltak” (1971-ben járunk, a liberalizmussal való leszámolás hevében); s úgy is, hogy a szerző írását lekicsinylő jelzővel illessék, mert: „A 76. szám betiltott írása egy fiatal egyetemista kiforratlan, folyóiratunkban közölt első munkája”. Az elemzés még hozzáteszi: „… nem egyértelműen téves az eszmei sugallata.”
És soha többé ne kelljen a Munkatársak Értekezletének elhatárolódnia tőle, mondván „… az írás közlése hiba volt. Hiba volt még akkor is, ha humoreszkről és nem politikai cikkről van szó, és ha az ostoba mondatok a szövegben némileg ellensúlyozva vannak is.”
Ma már látjuk: a kor volt ostoba. De hogy tanultunk-e a Vicei-, Illyés-, Szarvas Gábor-, orgona- és újabb Sympo (Sziveri)-ügyeinkből – azt csak feltételezhetjük. Ámbár a mai abortálok tanultabbak lehetnek elődeiknél. Mondtuk: ostoba korban élünk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >