Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Nem siklott ki Martin Schulz vonata
Szövetségi szinten a nagykoalíció folytatását vetítheti előre, hogy a jelenlegi kormány két pártja, a CDU és az SPD összesen 70 százalékot szerzett Saar-vidéken. Gyanítjuk, a két politikai erő további együttműködése sem Merkelnek, sem Schulznak nem lenne ellenére.
Félig üres a pohár vagy félig tele? – kérdezgetik a német szociáldemokratáknál. A saar-vidéki választás első eredményeinek közzétételénél a nagy többség úgy vélte, félig üres. Az elmúlt másfél hónap lelkesedésének nyomát sem lehetett látni a párt berlini központjában. Az SPD-nél már mindenki azt hitte: lehetségessé vált a lehetetlen Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) volt elnökének kancellárjelöltté, majd pártelnökké való megválasztása óta. Való igaz, akadt iroda, amely fej-fej mellett látta a kereszténydemokratákat és a szociáldemokratákat a voksolás előtt, végül azonban a CDU több mint tíz százalékot vert a balközép tömörülésre.
Kudarcról beszélni azonban komoly túlzás lenne. Január közepén például még csak 24 százalékot jövendöltek az SPD-nek, két hónap alatt tehát majdnem öt százalékot javult a párt megítélése. A majdnem 30 százalék nem rossz eredmény, bár elmaradt a közvélemény-kutatók által jósolt 32-34 százaléktól. A két párt közötti tetemes különbség oka azonban nem az, hogy az SPD annyira várakozások alatt szerepelt volna, hanem a CDU váratlanul jó szereplése. Egyetlen iroda sem indult ki abból, hogy a CDU képes lesz 40 százalék körüli támogatásra szert tenni, s az előző tartományi voksoláson szerzett 35,3 százalékát 40,7 százalékra feltornászni.
Több német lap arról cikkezett, hogy kisiklott Schulz Saarbrücken (a tartományi székhely) felé haladó vonata, illetve véget ért a Schulz-effektus. Csakhogy igenis létezett Schulz-effektus a tartományban, ez azonban végül messze nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a szociáldemokraták a CDU fölébe kerekedjenek. Ahogy a bécsi Die Presse találóan fogalmazta meg, a Schulz-effektusnál erősebb volt az AKK-effektus. Így nevezik Annegret Kramp-Karrenbauert, a tartományban rendkívüli népszerűségnek örvendő kereszténydemokrata miniszterelnököt. Valóban sokat elért, stabilizálta a tartomány gazdaságát, s az utolsó napokban sikerült maga mellé állítania a bizonytalan szavazókat. Ebben annak is szerepe volt, hogy sok saar-vidéki szavazót megrémített az a lehetőség, amely szerint bekerülhet a tartományi kormányba a Németország nyugati felében sokak által ma is mereven elutasított Balpárt, melynek listavezetője épp az SPD egykori elnöke, Oskar Lafontaine volt. Az általa mesésnek vélt baloldali együttműködés azonban épp az ő személye miatt maradt el, illetve azért, mert sokan a Balpártban még a német egységet követően mintegy negyed századdal is az NDK állampártjának utódát látják.
Martin Schulz jó vesztesnek bizonyult, nem látszott letörtnek. „El kell ismerni, ma este a másik fél lőtt nagy gólt”. Üzenetének lényege azonban: a meccsnek nincs még vége. Feltűnő, hogy Schulz nem az ellenfél szót használta. Miért is használná? A tartományban eddig is nagykoalíció volt hatalmon, s az is marad. Anke Rehlinger, az SPD listavezetője ugyan nem lesz tartományi miniszterelnök, de minden bizonnyal továbbra is a befolyásos gazdasági tárcát irányíthatja. S akkor nem is beszéltünk még arról, hogy szövetségi szinten az SPD 2013 vége óta a CDU fontos és megkerülhetetlen partnere.
Schulz számára bizonyos tekintetben nagy fejtörést okozhat a saar-vidéki voksolás. Nyilvánvalóvá válhatott számára ugyanis, hogy nem szabad nyíltan elköteleznie magát egy baloldali koalíció mellett, mert a Balpárt esetleges országos szerepvállalása miatt sokan a CDU-ra adhatják a voksukat. Ugyanakkor a nagykoalíció folytatása mellett sem tehet egyértelműen hitet, mivel ezzel elbizonytalanítaná a párt szavazóit, s ismét az a veszély fenyegetne a szeptember végén esedékes parlamenti választáson, hogy a baloldal sok támogatója egyszerűen nem megy el szavazni.
Európa jövője szempontjából nyilván nem sorsdöntő, milyen kormánya lesz Saar-vidéknek. Az azonban nagyon is fontos, hogy az Alternatíva nagy előretörése nem következett be, sőt egyértelműen a párt fokozatos térvesztésének lehetünk tanúi. Pedig még január közepén 10, tavaly májusban pedig 11 százalékon látták a közvélemény-kutatók a tartományban. Robert Vehrkamp, a Bertelsmann Alapítvány politológusa az ntv hírtelevíziónak elmondta, az AfD előretörése politikailag aktívvá tette a szélsőségeket elutasító szavazókat is. A kampány tehát ellenkampányt váltott ki. Az SPD-nél már annak a lehetőségét sem zárják ki, hogy az Alternatíva be sem jut a parlamentbe a szeptemberi voksoláson. Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője a magas saar-vidéki részvételre utalva kijelentette: a demokratikus pártok megmutatták, hogy együtt képesek háttérbe szorítani a szélsőségeseket. Jörg Meuthen, az AfD társvezetője azonban úgy véli, a saar-vidéki választás még nem egy trendváltás jele.
Szövetségi szinten a nagykoalíció folytatását vetítheti előre, hogy a jelenlegi kormány két pártja, a CDU és az SPD összesen 70 százalékot szerzett Saar-vidéken. Gyanítjuk, a két politikai erő további együttműködése sem Merkelnek, sem Schulznak nem lenne ellenére.
(Rónay Tamás, Népszava)
Következő cikk: Van az a pénz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >