Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Szélsőjobb veszély Európában
Kasza László
„Nagy taps. Putyin pedig elégedetten mosolygott. Jó helyre adta az orosz adófizetők rubelmillióit.” Kasza László (Népszava):
„Mi van veled Európa?” - kérdezte Ferenc pápa múlt pénteken, amikor az aacheni főpolgármester átadta neki a legrangosabb európai kitüntetést, a Károly-díjat. „Mi van veled humanista Európa, az emberi jogok, a demokrácia, a szabadság harcosa, hogy visszautasítod az irgalmasságra szoruló milliók segélykiáltását?” A pápa ahhoz az Európához intézte kérdését, amelyben hónapok óta erősödnek a szélsőjobboldali, rasszista, menekültellenes pártok, mozgalmak. Aztán megfogalmazta vágyát: „Olyan Európáról álmodok, amelyben nem bűn menekültnek lenni.”
Két aktuális esemény időszerűsíti a pápa felhívását. Röviddel ezelőtt tette közé első programját a szélsőjobboldali német AfD (Alternative für Deutschland) nevű párt. Május 22-én pedig Ausztriában tartják az elnökválasztás döntő fordulóját, amelyen az első forduló győztese, a szélsőjobboldali FPÖ jelöltje indul legnagyobb eséllyel.
Az AfD Németország legfiatalabb, három évvel ezelőtt alakult pártja. Csak tartományi parlamentekben képviselteti magát, a berlini Bundestagba nem került be. Legtöbb tagja az egykori NDK-s tartományokban él. Országos támogatottsága 12 százalék körül mozog. A húsz pontba szedett program azt mutatja, hogy Németországban a második világháború óta politikai párt nem lépett porondra ilyen nyíltan neonáci, antidemokratikus programmal. Néhány részlet: Az AfD véget akar vetni annak az egész világon egyedüli emlékezéskultúrának, amellyel németek elismerik és bánják történelmi múltjuk bűneit. A pártprogram szerint ugyanis: „A jelenlegi, nemzetiszocializmusra szűkített történelemszemlélet helyett a figyelmet a német történelem pozitív, identitásképző eseményeire kell összpontosítani. Cél a patrióta nevelés, a német nemzetállam, kultúra, felvirágoztatása”. Vagyis Auschwitz helyett Goethe. Ezt a felfogást tükrözi az a paragrafus is, amely vissza kívánja állítania császári időkből származó, és Hitler által törvénybe iktatott vérrokonsági törvényt (ius sanguinis). Ez előírja, hogy csak az lehet német állampolgár, akinek legalább egyik szülője német.
Az AfD-program szerint a párt társadalompolitikáját a nyugati keresztény kultúra hagyományaira, a felebaráti szeretetre kell építeni. Az egyes paragrafusok azonban nem mindig vannak összhangban ezzel az elvvel, és a párt vezetőinek életvitelével. A program szerint „a társadalom alapja a férjből, feleségből, gyermekből álló család, amelyet a szeretet köt össze”. A törvényt magasra tartott kézzel szavazta meg Frauke Petry pártelnök is, aki tavaly októberben elvált, otthagyta négy gyermekét és összeköltözött élettársával. De nem vall keresztényi felfogásra az a paragrafus sem, amely 12 életévre csökkentené a büntetőjogi felelősségre vonás korhatárát. Egy másik javaslat a testi fogyatékos gyerekek szegregációs oktatását írja elő szemben az „ideológiailag motivált integrációval”.
Ezt a nacionalista felfogást tükrözi az AfD programjának külpolitikai része is. Németország csak úgy maradhat tagja az EU-nak, ha megszüntetik annak politikai jellegét, és kizárólag gazdasági közösséggé alakul. Ebben érvényesíteni kell a nemzeti szuverenitás elvét. Fontos kompetenciákat vissza kell adni a tagállamoknak. Fokozatosan fel kell számolni az eurót, vissza kell térni a német márkához, a DEM-hez. Mindkét kérdésben népszavazás döntsön. A NATO akcióiban német katonák csak akkor vehetnének részt, „ha az a német érdekeket szolgálja”. Az ország védelme érdekében a 18-28 éves férfiak számára vissza kell állítania katonai szolgálatot.
„A német társadalom a keresztény hagyományokra alapul” - olvassuk a programban. Ezért ki kell mondani, hogy „az iszlám nem tartozik Németországhoz”. A pártprogram szerint az AfD betiltaná a burka (az egész testet elfedő fátyol) és a nikáb (csak a szemeket nyitva hagyó fejkendő) viselését a nyilvánosságban. Be kell tiltani a minaretek, mecsetek építését. (Egy felszólaló emlékeztetett rá, hogy Németországban egyszer már betiltották zsinagógák építését, ami egy borzalmas kimenetelű politika szimbóluma volt. A küldöttek kifütyülték a felszólalót és megszavazták a javaslatot.)
A program szerint radikálisan meg kell szigorítani a kormány bevándorlási politikáját. További menekültek előtt drótkerítéssel kell lezárni a schengeni határokat. Ugyancsak többséget kapott a jelenleg érvényben lévő természetvédelmi törvények törlése. Vissza kell állítani a megszüntetett atomerőművek működését, újak építését kell engedélyezni. Csökkenteni kell a mérgező anyagokat kibocsájtó autók magas adóját. (Mindkét javaslatot azzal okolja meg a programmelléklet, hogy a széndioxid hasznos a növénytermelésnek.)
Az idézett program tanulmányozása után valamennyi német parlamenti párt bejelentette, hogy nem tekinti koalícióképesnek az AfD-t. Angela Merkel a maga visszafogott módján közölte: ez nem azt jelenti, hogy ignorálják a pártot, csak azt, hogy vitatkoznak tételeivel, mint teszik azt Orbán és Kaczynski esetében is.
Ez a politikushoz illő merkeli álláspont azonban semmit nem von le abból a veszélyből, amit egy ilyen párt jelenthet Európa demokratikus berendezkedése szempontjából, hiszen a kontinens egyik legnagyobb, gazdaságilag legerősebb országáról van szó. Tegyük hozzá, hogy az egész kontinensen erősödnek az AfD-féle szélsőjobboldali, populista mozgalmak, pártok. Nálunk és Lengyelországban már kormányon vannak. És folytatást jelenthet Ausztria, ahol a május 22-én sorra kerülő elnökválasztások második fordulóján legnagyobb eséllyel a szélsőjobboldali, populista FPÖ jelöltje indul. Ha nyer, ő, Norbert Hofer töltheti be az államelnöki posztot Ausztriában. Hofer fölényesen, 35 százalékkal nyerte meg az első fordulót a zöldek jelöltje, a 21 százalékos Alexander Van der Bellen előtt. Ugyanakkor feltűnő, az országot a függetlenné válás óta felváltva vagy együtt vezető klasszikus nagypártok, a néppárt és szocialisták tragikus veresége. Mindketten 11 és néhány tized százalékos eredménnyel a negyedik és ötödik helyen kötöttek ki. De tegyük hozzá, hogy a szélsőjobboldali jelenség nem rendhagyó a sógoroknál. Az ő őseik is abban a Habsburg-diktatúrában szocializálódtak évszázadokon át, amelyben a mieink. Nekik is kell mindig valaki, aki mutatja az irányt, ígéri, hogy megvédi őket a külső ellenségtől, aki biztosítja őket arról, hogy ti vagytok a legszebbek, legokosabbak. Nevezzék azt a valakit császárnak, Führernek, kormányzónak, vagy nemzetvezetőnek. Az osztrákok múltját az különbözteti meg a miénktől, hogy nekik szerencséjük volt, nekünk nem. Churchill és Sztálin jaltai cédulacserélgetésénél ők a nyugati listára kerültek, mi a keletire. Náluk demokratikus rendszert alakítottak ki a nyugati nagyhatalmak („Felix Austria” - Boldog Ausztria!), nálunk sztálini diktatúrát a Szovjetunió. Ez a szerencse azonban nem változtatott az osztrák generációk nacionalista, jobbra hajló mentalitásán. Demokratikus rendszerük ellenére volt sztárpolitikusuk a szélsőjobboldali Jörg Haider, megválasztották államelnöknek a náci múltú Kurt Waldheimet. A nép pedig dagonyázott abban a múltjáról kialakított propagandapocsolyában, hogy „mi voltunk Hitler első áldozata”. Megfeledkeztek arról, hogy Ausztria Német Birodalomhoz csatolásakor egymillió ember ünnepelte a bécsi Hősök Terén a született osztrák Adolf Hitlert.
A szélsőjobb pártok előretörésére Németországban és Ausztriában persze lehet azzal legyinteni, hogy az egyik 12 százalékos párt, a másik pedig kis, jelentéktelen ország mozgalma. De vegyük észbe: a demokráciaellenes szélsőjobboldali populizmus összeurópai jelenség. Franciaországban a Front National, Nagy-Britanniában az UKIP, Olaszországban a Lega Nord, Dániában a Dán Néppárt, Belgiumban a Vlaams Belang, Hollandiában a Szabadságpárt, Lengyelországban a Jog és igazságosság párt, nálunk a Fidesz és a Jobbik tartoznak ebbe a bandába. És ha a veszélyt lehet fokozni, fő ideológiai és anyagi támogatójuk Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor példaképe. Putyint nem érdekli, hogy neonáci pártokat, mozgalmakat támogat. Neki az a fontos, hogy gyengítsék a nyugati szövetséget, az EU-t. És a nevezett szélsőjobboldali pártok (Der Spiegel: „Putyin ötödik hadoszlopa”) beváltják reményét. Legutóbb, Putyin pártjának ifjúsági szervezete, az Ifjú Gárda tartott Jalta Gazdasági Fórum címen nemzetközi konferenciát. Az elnöki emelvényen ott ült a díszvendégként, a francia Nemzeti Front, a német AfD, és az osztrák FPÖ képviselője is. Nevükben mondott üdvözlő beszédet, Frauke Petry, az AfD elnök asszony élettársa, Markus Pretzell. Többek között kijelentette: „a Krím mindig orosz volt és soha többé nem lesz ukrán”. „Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolat a német nép érdeke, ezért azonnal meg kell szüntetni az EU gazdasági szankcióit.” Pártja, az AfD „így veszélyt jelent nem csak az ukrán, hanem a berlini kormány számára is”. Nagy taps. Putyin pedig elégedetten mosolygott. Jó helyre adta az orosz adófizetők rubelmillióit.
Következő cikk: Kik akarják felszámolni a magyarságot?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >