Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Oroszország sokkal gyengébb, mint ahogy gondolni szokás
„Ezek után, ha csak egy kis lelkiismerete van a magyar kormánynak, kihátrált volna ebből a megállapodásból.” Horváth Bence (444.hu):
Nem kell messzire menni, elég itt a 444-en bármelyik külpolitikai cikk alatt belenézni a kommentekbe, és hamar belefuthatunk pár kommentelőbe, akik elszántan védik az orosz érdekeket a legmegátalkodottabb tényekkel szemben is. Közben pedig a kormánypárti médiából és rengeteg ismeretlen eredetű blogból ömlik a jobb esetben részigazságokra építő propaganda, egymást érik a Lovas István- és Nógrádi György-féle alakok megszólalásai.
Ebben a zajban egyre embert próbálóbb feladat tájékozódni, és egy ideje már elég pontosan tudni, hogy mindez nem véletlen. Tervezett, szervezett és finanszírozott akcióról van szó, amit az orosz állam nevében vívnak számos ország polgárai ellen.
De hogy mi volt mindennek a kiváltó oka, miért álltak bele ebbe az oroszok és hogy valóban képes-e ez hatni az EU polgáraira, erről talán kevesebbet tudni. Ezekről a kérdésekről beszélgettek hétfő este a téma kutatói.
Más Oroszország
Sz. Bíró Zoltán történész szerint két tényezőt érdemes figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni a közelmúlt orosz eseményeit. Egyrészt fontos, hogy 2012-ben lassulni kezdett az orosz gazdaság növekedése, még úgy is, hogy az olajárak akkor még magasak voltak, és hogy a belső fogyasztás is nőtt még.
A gazdaság ennek ellenére azóta folyamatosan zsugorodik, pár évnyi stagnálás után tavaly már 3,7 százalékos recesszióba süllyedt. A lakosság leggazdagabb és a legszegényebb tíz százaléka között a vagyoni különbségek lassan húszorosra nőnek, tavaly év végén pedig a lakosság 39 százalékánál okozott gondot a család megfelelő étkezésének biztosítása.
Sz. Bíró szerint ha nem következett volna be ez a gazdasági fordulat, valószínűleg nem láthattuk volna azokat külpolitikai lépéseket sem, melyek az elmúlt években történtek.
A másik fontos változás, hogy a választásokat 2011-ben és 2012-ben nagyon durván elcsalták Oroszországban. Előbb a parlamenti választásokon sikerült összehozni az abszolút többséget a szavazatok 16-17 százalékának eltérítésével, majd Putyin elnökké választásakor is belenyúltak az eredménybe, még ha akkor valószínűleg enélkül is meg lett volna a győzelme, csak kisebb fölénnyel.
A választási csalásokra válaszul 2012-ben tömegtüntetések zajlottak a nagyobb városokban, amire a hatalom elnyomó intézkedések és törvények sorozatával reagált. Oroszország 2012 előtt is egy autokratikus rendszer volt, de Sz. Bíró szerint engedékenyebb, míg 2012-től kezdve egyértelműen az elnyomás felé indult el az orosz hatalom.
Mindehhez jön még az erőteljes újrafegyverkezés, ami 2010-től indult be, ekkortól lehetett látni, hogy Oroszország egyre többet költ katonai kiadásokra más szektorok rovására. (…)
Magyarországon például Hegedűs Dániel szerint nem is igazán a Jobbik az orosz érdekek fő képviselője, és az csak aprópénz volt, amit Kovács Bélának kifizettek az oroszok. A fő bizonyítékokat minden országban a nagy korrupciós struktúráknál érdemes keresni, mint amilyen a MET-gázüzlet vagy az M3-as tender.
Ehhez képest az internetes propaganda csak annyit érhet el, hogy ráerősíthet már létező diskurzusokra: például az EU-n belül is jelentkező válsághangulatra vagy Nyugat-ellenességre.
Lúzerország
Tálas Péter szerint érdemes azt is megnézni, hogy állnak ezek a szereplők a világban. Az Európai Uniót például ő nem tartja regionális nagyhatalomnak, mert nem képes határozott, erős külpolitikát folytatni és mert nincsenek stabilizáló képességei. De ugyanennyire kérdés, hogy mennyire hitelesek Oroszországnak azok a törekvései, hogy globális nagyhatalomként mutassa meg magát. Ilyen lépés az, amikor például berepülnek Nagy-Britannia légterébe vagy amikor beszállnak a szír polgárháborúba.
És Kelet-Közép-Európában elég hiszékenyek az emberek, ezért sokan elhiszik, hogy Oroszország erős. De Tálas a demográfiai mutatók és a modernizáció hiánya miatt egy gyengülő Oroszországot lát. És egy olyan országot, amit senki nem tekint vonzónak, amihez senki nem akar igazodni.
Erről a gyengülésről beszélt Sz. Bíró is, aki szerint érdemes mindig emlékezni rá, Oroszország a globális GDP 2-2,5 százalékát termeli meg, míg az EU és az USA együtt még mindig közel a felét. Közben az ország kivitelének csupán egy százalékát adják a fejlett technológiák. Ráadásul az elmúlt években számos ország orosz energiafüggősége is jelentősen mérséklődött, köztük Magyarországé is. Igaz, a magyar kormány ennek ellenére megállapodott a paksi bővítésről, amit ráadásul épp akkor tárgyaltunk le, miközben zajlott a Krím elfoglalása és a maláj gép lelövése.
"Ezek után, ha csak egy kis lelkiismerete van a magyar kormánynak, kihátrált volna ebből a megállapodásból."
- mondta erről Sz. Bíró. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump az iráni szárazföldi beavatkozás puszta ostobaságán töpreng. Hogyan jutottunk idáig?
Mit lehet mondani vagy gondolni ebben a félelmetes pillanatban? Ezt az illegális háborút soha nem lett >
Trump Irán elleni támadása felelőtlen
Egy felelős amerikai elnök meggyőző érveket sorakoztathatna fel a további iráni fellépés mellett. Ennek középpontjában a >
Ki segíti a tüntetőket Budapesten, Belgrádban, Isztambulban?
Budapesten 100 ezrek vonultak az utcára az LMBT-jogok érdekében. Belgrádban főleg fiatalok tiltakoznak az őrizetbe vételek >
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >