Ma János, Teodor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A szlovák választások után
„A két párt egyaránt százezer szavazatot kapott a dél-szlovákiai járásokban. A Híd jelöltjeit ezenkívül Pozsonyban és Kassán, illetve a nyelvhatár fölötti járásokban további 70 ezer választó támogatta.” Pethő Tibor (Magyar Nemzet):
„Nincs hazátok!” – hallani olykor hazánkban a szlováksággal kapcsolatban, miközben északi szomszédunkban némelyek azt kérdőjelezik meg, használható-e egyáltalán a Trianon előtti soknemzetiségű magyar államra a Magyarország elnevezés. A múltbeli sérelmi katalógus igen bőséges. Meg tudjuk-e találni a közös hangot, meg lehet-e „kötni” a két nemzet kiegyezését? Szarka László történésszel beszélgettünk.
– Szlovákiában március 5-én tartottak választásokat. Az MKP-nak megint nem sikerült bejutnia a parlamentbe, szemben a multietnikus alapon álló Híd–Mosttal. Miért?
– A szlovákiai magyarság gazdaságilag, regionálisan, politikailag erősen tagolt, demográfiailag fogyó, identitásszerkezetében pedig egyre sokszínűbb társadalom. A 2009 óta fennálló kettős pártszerkezet a magyar választói bázist két – eredetileg egységes – értékrend mentén osztja ketté. Pedig a szlovákiai magyarok számára egyformán fontos a magyar identitás megőrzése és a kisebbség-többség kiegyensúlyozott együttélése. Ez a mesterséges törésvonal a magyarázata, hogy – a magyar bázisú pártok együttműködése nélkül – az etnikai mozgósítás ismételten kevésnek bizonyult. A két párt egyaránt százezer szavazatot kapott a dél-szlovákiai járásokban. A Híd jelöltjeit ezenkívül Pozsonyban és Kassán, illetve a nyelvhatár fölötti járásokban további 70 ezer választó támogatta. A közel tízszázaléknyi magyar közösség és a Dél-Szlovákiában élő többi nemzetiség arányos parlamenti képviseletét csak racionális lépésekkel lehet elérni. Ehhez felül kellene emelkedni a sérelmeken, a régió egészét kellene megszólítani. Ez azonban csak pártközi egyeztetéssel érhető el, amelyhez a magyar kormány megértő támogatására s persze a pozitív szomszédságpolitikai irányvonal folytatására is szükség van. Kérdés, lesz-e erre akarat mindkét oldalon, vagy a következő években is folytatódnak a megosztó viták.
– Milyen következtetések vonhatók le a választási eredményből?
– Az előző ciklus egypárti kormányzásának hibái ellenére a legtöbb szavazatot a Smer kapta. Mindebben – az előző Fico-kormány tagadhatatlan gazdasági eredményei mellett – a jobboldali vagy annak mondott szlovák pártok megosztottsága is közrejátszott. A 150 fős Szlovák Nemzeti Tanácsban tizennégy mandátumot szerzett a térség legkeményebb szélsőjobboldali pártja, Marian Kotleba – cigány-, magyar-, unió- és migránsellenes – Mi Szlovákiánk Néppártja. Sikerük azt is jelzi, hogy az elégedetlenek és a szélsőséges megoldásokat támogatók száma Szlovákiában is folyamatosan nő. A Szlovák Nemzeti Párt, amely a maga 15 mandátumával a mérleg nyelve volt a bal- és a jobboldal között, azonnal elkötelezte magát a 49 képviselői helyet szerző Smer mellett. Ezzel a „tiszta jobboldali” koalíció lehetősége gyakorlatilag elszállt. A szlovák parlament új elnökévé megválasztott Andrej Danko vezetésével a nemzeti párt részben megújult, részben régi káderekre épül. Az előző elnök, Ján Slota antidemokratikus és magyarellenes politikájának súlyos örökségét nehéz lesz feledtetni. Ezúttal azonban akár a kormány léte is múlhat a magyarellenes lépéseken. A kényszerkoalíció kockázatait vállaló Híd és a Háló „árulása” mögött sokféle motívum húzódhatott. Kifelé azt hangsúlyozták, hogy az adott helyzetben – a sokféle kockázatot rejtő megismételt választások helyett – a stabilitás garanciáját keresték. Nagy kérdés, sikerül-e nekik kényszerből erényt kovácsolni, és eredményesen kormányozni.
– Hogyan tudott Fico ilyen gyorsan kormányt alakítani?
– A miniszterelnök és az új szlovák kormány 18 nappal a választások után, szerda este Kiska elnök előtt letette az esküt. Fico egyebek közt az európai és belpolitikai nagy kihívásokat, illetve a kiváló szlovák–magyar kapcsolatokat nevezte meg azon tényezők között, amelyek a gyors kormányalakítást indokolttá, illetve lehetővé tették. A 15 miniszterből kilencet a Smer jelölt, és csak hat tárcát kapott a további három párt. Ugyanakkor az államtitkárok révén ők is jelentős szerepet játszhatnak. A Híd két miniszteri és öt államtitkári helyet kapott. A kisebbségi szempontból ígéretesen pragmatikus kormányprioritások adnak némi esélyt a magyar kisiskolákat, a magyar nyelvhasználatot, a nemzetiségi kultúrát és a Dél-Szlovákiát fenyegető csődhelyzetek kezelésére. Ugyanakkor a Híd és a Háló választóinak és tagjainak egy része nyíltan bírálja a jobboldali alternatíva „elárulása” miatt a két párt vezetőit. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >