2024. december 30. hétfő
Ma Dávid, Hunor, Libériusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A földi pokol Rózsadombján mindenki ellenség

„Az önök vezetője túlságosan bele akar szólni a mi életünkbe. Ellenünk fordít sok embert, pedig mi szeretjük a magyarokat.” Kovács Klára (Népszabadság):

Idomeniben, a 14 ezres tömegben elvesznek az egyéni tragédiák, túlélésért küzdő embermasszává válik a tábor. Néha eszünkbe jut, milyen szerencse, hogy Magyarországon a háborút nem, csak a háborús retorikát ismerjük. (...)

A görög–macedón határ vasútállomásának épületét szinte teljesen elfoglalták már a menekültek. Az állomásfőnök utolsó bástyája az egykori konyha. Ott tölti mindennapjait. Épp a kávéját szürcsölgeti a nyolcvanas évekből itt maradt műbőr fotelben, és unottan bámul maga elé. Nincs sok dolga.

– Naponta körülbelül tízszer fordul a két mozdony a görögországi Idomeni és a macedón Gevgelija között. Már csak teherforgalom van a két falu között – mondja, majd hozzáteszi:

nem bánja, hogy a gyerekes családok beköltöztek az egykor szebb napokat is látott épület szolgálati helyiségeibe.

– Legalább nem áznak – mutat a feje fölé. A vonatok már csak egyetlen sínpárt tudnak használni. A többin menekültek sátoroznak. Akárcsak az állomásépület szobáiban.

A lépcsőházat és a folyosókat szemét és sár borítja, az ajtókat már rég eltüzelték, most kartonlapok és pokrócok óvnak a kíváncsi tekintetektől.  Az egyik helyiségben él a hároméves Mayar és családja immár második hónapja. A padló tiszta, cipővel senki sem mehet be, az egyik asztalon katonás rendben sorakoznak az adományok, a gyerekek nyugodtan játszanak a helyiektől kapott plüssmackóval. Míg az anya felöltözteti a kicsiket és beveti a segélyszervezetektől kapott ágyakat, addig az apa tüzet gyújt a teraszon, a mosott ruhák alatt. Elkoszolódott plédet, ázott kartont és műanyag zacskót dob a nyirkos ágak közé, hátha valamelyik lángra kap.

– Óriási szerencse, hogy itt lehetünk, mert itt például folyik víz a csapból, azt forraljuk fel mosdáshoz, abban mosunk – nyitja ki lelkesen a csapot Ahidz, Mayar édesanyja. A pulton gyümölcsök és gyógyszerek sorakoznak. – Az egyik gyerek köhög, az mind az övé – bök ujjával a kilónyi narancsra, majd elmondja, hogy mindig kell lennie valakinek a szobában, mert abban a pillanatban, hogy kiteszik onnan a lábukat, beköltözik más.

Ez az idomeni menekülttábor Rózsadombja, hiába borítja a környéket ürülék, hiába bűzlik a lépcsőház, hiába életveszélyes az egész, az itt élő családok hálásak azért, hogy nem áznak, és ha csak egy hajszálnyival is, de emberibb körülmények között élhetnek, mint azok, akik a szabad ég alatt alszanak.  (...)

Hevesen kezdte a társalgást Mahmet is, akinek Aleppóban volt egykor étterme. Elkerget magától, de amikor megtudja, hogy magyarokkal akadt dolga, azonnal hangnemet vált. – Ismeri a barátom éttermét Budapesten, a központban? Ismeri? Kebabot árul meg mindenfélét – nevet is említ, és mesél a közös gyerekkorukról, majd folytatja.

– Mi, szírek nem haragszunk a magyarokra. Nem haragszunk a kerítés miatt sem, ezt mondja meg otthon, el ne felejtse, ez fontos. De az önök vezetője túlságosan bele akar szólni a mi életünkbe. Ellenünk fordít sok embert, pedig mi szeretjük a magyarokat.

(...) A migránsok között vannak értelmiségiek, orvosok, mérnökök, tanárok, és igen, van köztük földönfutó is, akit utcára tett a háború és gazdasági okokból indult útnak. De egyvalami biztosan közös bennük és a világ összes emberében: szeretik a gyere­keiket és mindent megtennének azért, hogy ne háborúban nőjenek fel. Hogy annak a több ezer kisgyereknek, aki jelenleg is valamelyik athéni vagy épp az idomeni táborban él, felnőtt korában majd ne a gyűlölet és a háború legyen a válasza mindenre.

2016. március 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában.  „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >

Tovább

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább