Ma István névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A menekült rulett
„Orbánnak politikailag nincsen veszíteni valója, nem úgy a balkáni államoknak és a Bizottságnak.” Frankfurter Rundschau/Szelestey Lajos:
A magyar kormányfő és egy-két kelet-európai szövetségese lezárná a görög-macedón határt, az ötlet mellesleg visszhangra talált Junckernál és az osztrákoknál is. Ugyanakkor a német és a francia külügyminiszter a héten annyit már elért, hogy Athén biztonságos harmadik államnak nyilvánította Törökországot. Most Ankara van soron: ha visszaveszi a görögöktől az oda átjutott migránsokat, akkor becsukódna a balkáni út. A szíreket viszont befogadnák a földrészen. Ezzel szemben Orbán, valamint Cerar szlovén vezető egyáltalán nem akarnak menekülteket látni Európában, elvetik a kontingenseket is. A brüsszeli Bizottság elnöke azonban csupán taktikai megfontolásokból támogatja a macedón megoldást. Juncker ugyanis azt reméli, hogy ily módon aktívabb határvédelemre tudja ösztökélni Görögországot.
Hogy Orbán tervéből egyáltalán lehet valami, azt Berlinben erősen kétlik. Ez esetben ugyanis kizárnák a görögöket Schengenből, az ország magára maradna a migránsok minden terhével. Zűrzavaros állapotok alakulnának ki és ismét kiéleződne a viszony Athén és Ankara között - tudósít a Frankfurter Rundschau. Az uniónak mindeközben szavatoló tényezőként a tekintélyelvű szkopjei rezsim mögé kellene állnia. Ez azonban jelzés lenne a térség öt másik államának, hogy nem kell igazodniuk a felvétel szigorú követelményeihez, kényelmesen berendezkedhetnek anélkül is az EU előszobájában. Orbánnak persze ez aligha számít, ő egyébként is az autoriter uralmi formákkal rokonszenvezik, és ha az általa szorgalmazott javaslat megbukik az embercsempészeken, Magyarországnak akkor sem kell a következményektől tartania. De a régióban sem mindenki ért egyet ezzel a radikális elképzeléssel. Bulgária pl. attól fél, hogy megint tranzitország lesz belőle. Ugyanilyen okokból borúlátóak a horvátok is. Ezért megállapodás nem várható a jövő heti uniós csúcson. Persze a német-holland indítvány elfogadásához elegendő, ha elegendő állam jelzi, hogy kész menekülteket fogadni Isztanbulból. Úgy néz ki, hogy közéjük tartozik Franciaország is.
European Stability Initiative
A független berlini kutató intézet szerint Európában két, igencsak eltérő elképzelés verseng az ügyben, miként lehetne visszaállítani az ellenőrzést az unió külső határain: Merkel és Orbán vonala. Az első több százezer ember áttelepítését irányozza elő Törökországból és az Égei-tengeren fokozott görög-török járőrözéssel vetne véget az áradatnak. Viszont Ankarának vissza kellene vennie mindenkit, aki görög földön át jutott Európába. A másik terv új falat építene a Balkánon, Görögország, illetve Macedónia, Albánia és Bulgária között. Hogy melyik kerekedik felül, annak messzeható következményei lesznek. Az elemzés úgy véli, hogy a magyar politikus agyszüleménye kudarcra van ítélve, mert feleslegesen és igazságtalanul elidegenítené Görögországot a többiektől. Destabilizálná a Nyugat-Balkánt, ugyanakkor rettentően fellendítené az embercsempészek forgalmát. Azon kívül olyan falat igényelne, mint amilyen egykor a Vasfüggöny volt és tűzparancs is kellene ahhoz, hogy valóban elrettentse a kétségbeesett menekülteket. Vagyis feladná Törökországot, ugyanakkor megbüntetné a görögöket és a törököket, amiért országuk ott van, ahol. Orbán Viktor mindenek előtt politikai lehetőséget lát a válságban. Ahogy el is mondta: az esélyt kínál a nemzeti és keresztény identitás visszaállítására, ami szemben áll a liberális azonosságtudattal. Véget lehet vetni a liberális blablának. Azóta mindenütt hirdeti, hogy széles, illiberális szövetséget kell létrehozni és el kell szigetelni Merkelt az EU-ban. Elutasítja a kvótákat, mondván, hogy az csak terjesztené a terrorizmust. Úgy gondolja, hogy a földrész leggyengébb államai, Macedónia és Albánia képesek lesznek feltartóztatni az áradatot, méghozzá egy olyan térségben, ahol nemrégiben még háború folyt, és amely fölöttébb szellős határairól ismert. Mellesleg Magyarország sem állította meg a hullámot, csak másfelé terelte. A javaslat cseppet sem reális, Orbánnak azonban politikailag nincsen veszíteni valója, nem úgy a balkáni államoknak és a Bizottságnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >