2024. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Ankara keresztje

„Mennyivel kisebb médiafelhajtás, „megdöbbenés” övezi az egyébként Isztambul európai oldalán történt terrortámadást, mint a párizsi tragédiát.” Pataky István (Magyar Nemzet):

Egy időre megvalósult Recep Tayyip Erdogan álma, senki által sem mellőzhető regionális hatalommá vált Törökország. A nemzetközi pénzügyi válság által alig érintett állam gazdaságának látványos növekedése, a „nulla probléma a szomszédokkal” jelszóval meghirdetett diplomácia működése és a török kultúra támogatott terjesztése az egykori Oszmán Birodalom területén összességében olyan pályára helyezte Ankarát, amely a világ egyes részein csodálatot, máshol pedig főleg az irigység által vezérelt gáncsoskodást váltott ki.

Aztán beköszöntött az arab tavasznak nevezett valami, s kiderült, hogy Törökország mintaként, de stabilitási tényezőként sem tudott értékelhetőt felmutatni. Kártyavárként omlott össze a jó szomszédságpolitika fenntarthatósága, és lassult a gazdasági növekedés. Erdoganék innentől kezdve politikai hazárdjátékba kezdtek, s ez a játszma csúcsosodott ki a két tavalyi választásban. Az elsőn a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette az abszolút többségét. Csak az ellenzék széttagoltságán, illetve az autokrata államfő tudatos türelmetlenségén múlott, hogy egy esetleges hatalomváltás helyett az új megméretés gyors kiírása jelentette a vélt megoldást. A verhetetlenségének mítoszától megfosztott AKP másodszorra már nem akart kockáztatni. Az örökös kurdkérdés egyik napról a másikra ismét a török politika középpontjába került. Elmélyült elemzőknek és az összeesküvés-elméletek híveinek dolga lesz azt megfejteni, ki is felelős valójában a török–kurd-konfliktus fellángolásáért. Tény, hogy Erdogan mérsékelten iszlamista pártja magabiztosan vette a második akadályt, miután a kiújult konfliktus nyomán a nép többségében villámgyorsan megjelent az igény az erős kézre, amit ez esetben értelemszerűen az AKP képviselt.

Erdoganék győztek ugyan, de a számukra nehezen kezelhető helyzetben – amikor az Ankara fő szövetségesének számító Egyesült Államok által felfegyverzett kurdok a környező országokban éppen az Iszlám Állam visszaverésével nyernek teret és kerülnek egyre közelebb a török állam egységét is veszélyeztető Kurdisztán megteremtéséhez – éppen a török regionális hatalmi státus kezdett repedezni. Az orosz vadászbombázó lelövése átlátszó próbálkozás volt a térségbeli befolyás gyengülésének leplezésére. Az akcióval Ankara a hivatalos nyugati fejcsóválások mellett annyit ért el csupán, hogy politikai vezetők egymás közt Washingtontól Londonon át Berlinig elégedett, kaján vigyorral vették tudomásul Putyin első presztízsveszteségét. Közben a törökök továbbra is kulcsszerepben lehetnének a menekültkérdés kezelésében, ha volna bármi esély a patthelyzetből való elmozdulásra. Több mint kétmillió szíriai menekült versus némi anyagi támogatás plusz vízumliberalizációs ígéret Brüsszelből – e képlet alapján kellene megoldást találniuk Erdoganéknak Európa migránsválságára. Miközben Törökországot kívülről, s főleg belülről terror fenyegeti.

A tegnapi isztambuli merénylet – amelyet Ahmet Davutoglu miniszterelnök közlése szerint az Iszlám Állam tagja követett el, és amely több német áldozatot is szedett – tökéletes jelképe a török válságnak. Mellesleg Európa megmerevedett, köldöknéző hozzáállását jelzi, hogy mennyivel kisebb médiafelhajtás, „megdöbbenés” övezi az egyébként Isztambul európai oldalán történt terrortámadást, mint a párizsi tragédiát. Pedig ha már az őszinte együttérzés elmarad is „a fények városának” meggyászolásától, legalább azért célszerű lenne aggódni, hogy Törökország jelen állapotában képtelen segíteni Európának a menekültkérdésben.

2016. január 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább