Ma Orbán, Gergely névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Szomorú győztesek
„A szélsőségesek és a populisták virtuális nagykoalíciója meghaladja az 50 százalékot." Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
A Sziriza megnyerte a görög választásokat, elnöke, Ciprasz viszont szomorú. Minden oka megvan rá. A tízmillió görög közül minden eddiginél kevesebben mentek el szavazni; az 56 százalék persze egyértelmű többség, s az igazi katasztrófa akkor következett volna be, ha 50 százalék alatt maradt volna az urnáknál megjelenők aránya – a voksok összeszámlálásakor sokáig tartotta magát az ettől való félelem –, de a párt mégsem szerzett akkora többséget, hogy egyedül kormányozzon.
Kiábrándító lehet az is, hogy a jobboldali populista Független Görögökkel társbérletben kényszerül ismét kormányozni Ciprasz, pedig sokan azt rebesgették – pontosabban vágytak rá –, hogy a szociáldemokrata Paszok, vagy a liberális Folyó leválthatná a lunatikus, és végső soron politikailag korrupt jobbosokat, azaz a Sziriza a koalíciókötéshez szalonképesebb társat talál. A Független Görögök pártja ugyan a Sziriza 2015. január 26. és augusztus 20. közötti kormányzása alatt sok vizet nem zavart, de kormányzati jelenléte igencsak torzított azon a képen, amit a Sziriza szeretett volna magáról nemzetközileg felmutatni. Koalíciójuk 155 mandátummal rendelkezik majd a 300 fős parlamentben.
A legnagyobb aggodalomra mégiscsak a győzelem adott okot Ciprasznak. Ha nem győz, és kevéssel a konzervatív Új Demokrácia mögött végez, a most következő parlamenti ciklusban megerősíthette volna pozícióit, a kormányzás viszont – tovább folytatva a küzdelmet bel- és külföldön a túlélésért – egészen biztosan felőrli a párt tartalékait. A máris meghirdetett eljövendő harc az IMF-fel és Brüsszellel eddig sem hozott túl sokat nekik, hiszen a Sziriza lépten-nyomon alulmaradt – és semmi nem utal arra, hogy ez változnék a jövőben. Belpolitikájában pedig aligha hagyhatja figyelmen kívül a tényeket: reformokra van szükség, és ezekhez nagyobb határozottság kell, mint eddig bármikor. Az ezzel járó áldozatok pedig a párt ellen fogják tüzelni nemcsak a szélsőséges pártellenzéket – akiknek a szemében Ciprasz túlságosan engedékeny –, de azokat a szavazókat is, akiket a politikus radikalizmusa szólított meg, s akik szintén csalódni fognak. Ők vannak többen.
A 2015. szeptember 20-i görög választások végeredménye így alakult:
Sziriza (baloldali populista) 35,4
Új Demokrácia (konzervatív) 28,3
Aranyhajnal (fasiszta) 7,0
Paszok (szocdem) 6,4
KKE (kommunista) 5,5
Folyó (liberális) 4,0
Független Görögök (jobboldali populista) 3,4
Centrumunió (balliberális) 3,4
Ha nem ideológiai, hanem a demokráciához való viszony alapján összegezzük ezt az eredményt, akkor azt látjuk, hogy a görög társadalom 42,1 százaléka támogatja a tényleges, nyugati típusú liberális demokráciát; 38,8 százalék valamilyen populista irányzatot, beleértve magát a Szirizát is, további 12,5 százalék pedig valamelyik jobb vagy baloldali szélsőséges pártot. Vagyis a szélsőségesek és a populisták virtuális nagykoalíciója meghaladja az 50 százalékot. Ez kiábrándító ugyan, de mégsem kétharmad, ráadásul ez a szám tartalmazza az egymást kioltó ideológiai végletek mindegyikét. A görög helyzet tehát borús, de nem reménytelen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >